A fizikai és a kémiai Nobel-díjat érő kutatások: a Szigma – a holnap világa 2018. október 9-i adása

Lézerfizikai áttörést hozó felfedezésekért járt az idei fizikai Nobel-díj, a kémiai Nobel-díjat pedig az irányított evolúció alkalmazásáért ítélték oda. A világ legrangosabb tudományos díját érő kutatások hátteréről hallhattak az e heti adásban.

2018. október 12.

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia felerészben Arthur Ashkinnek, felerészben pedig megosztva Gérard Mourou-nak és Donna Stricklandnek ítélte oda az idei fizikai Nobel-díjat. Az amerikai Arthur Ashkin azt az „optikai csipeszt” találta fel, amellyel lézersugarak segítségével egyedi részecskék, atomok és molekulák manipulálhatók. A francia Gérard Mourou és a kanadai Donna Strickland kutatásai lehetőséget teremtettek minden korábbinál rövidebb és intenzívebb lézerimpulzusok létrehozására. A kutatások jelentőségéről Kroó Norbert fizikus, akadémikus kutatóprofesszor számolt be a tudományos magazin adásában.

Frances H. Arnold, valamint megosztva George P. Smith és Sir Gregory P. Winter kapták a 2018-as kémiai Nobel-díjat. Kutatásaik eredményeit ma már számos területen alkalmazzák a környezetbarát ipari eljárásoktól az áttétes daganatok kezeléséig. Az amerikai Frances H. Arnold 1993-ban először hozott létre irányított evolúcióval új enzimeket. A szintén amerikai George P. Smith 1985-ben fejlesztette ki a fág-bemutatásnak nevezett módszert, melyben bakteriofágokat használt új fehérjék evolúciós kifejlesztésére. A kutatásokról Kintses Bálint, az MTA SZBK Kísérleti Evolúcióbiológiai Csoport tudományos munkatársa beszélt.

A Szigma 2018. október 09-i adása itt hallgatható meg.

A korábbi adásokról itt tudhat meg többet.