Indulnak a nagy integrált kutatások – beszélgetés az MTA Víztudományi Programjáról

Hogyan került e program koordinálása egy ökológiai intézményhez?

Báldi András: Ennek két oka is van. Egyrészt, az MTA Ökológiai Kutatóközpont (MTA ÖK) mottója Ökológiai tudással az élővilágért és a fenntartható jövőnkért. Ez magába foglalja, hogy releváns tudást és ismereteket biztosítunk az élővilág sokszínűségének megőrzéséhez, a társadalom hosszú távú, fenntartható fejlődéséhez, a jóllét (well-being) biztosításához. A kutatóközpont két intézete, a Balatoni Limnológiai Intézet és a Duna-kutató Intézet vízközpontú, így természetes feladatunk a hazai víztudomány művelése, összefogása, kapcsolatok építése más tudományágak képviselőivel. Az MTA Nemzeti Víztudományi Programja részben erre épít, amikor a koordinálás feladatát az MTA ÖK kapta meg. A másik ok az, hogy számos kutatásunk a társadalom számára igen fontos témákban folyik, mint például a dunai algák hosszú távú változásai a klímaváltozás során vagy a balatoni halállományok felmérése és adaptív kezelésük alapjainak kidolgozása, az inváziós fajok elterjedésének nyomon követése stb. A kutatóközpont kiemelten foglalkozik az EU Víz Keretirányelvéhez kapcsolódó felmérésekkel, amelyek mind alapvető ismereteket adnak a természeti erőforrások hatékony kezeléséhez, a gazdálkodáshoz.

Fotó: MTA ÖK BLI/Vörös Lajos

Melyek a program fő célkitűzései?

Józsa János: A víztudományi program elsődleges célkitűzése a víztudományi ágazatok összefogásának ösztönzése, amihez elkerülhetetlen a generáció- és szemléletváltás előmozdítása. Mindezek mellett nagy hangsúlyt kap a Nemzeti Vízstratégia, a Kvassay Jenő Terv (KJT) interdiszciplináris tudományos megalapozása. A kutatási tervek mellett a gyakorlati alkalmazásnak is nagy szerep jut a programban. A hazai vízügyi műhelyeket hálózatszerűen kívánjuk a programba bevonni, miközben külön figyelmet fordítunk a nemzetközi kapcsolatok ápolására is.

B. A.: A gyakorlati oldalhoz való kötődés, a felhasználói igények felmérése és kiszolgálása további lényeges elemekkel jár együtt. Egyik a multidiszciplinaritás – azaz egy gyakorlatorientált probléma megoldására csak több tudományterület kutatóinak együtt gondolkodásával lehet választ adni, illetve e válaszok társadalmi-közgazdasági hatását is figyelembe kell venni. Mindez jól illeszkedik ahhoz a széles körben elfogadott, és már több nemzetközi, így EU-s stratégiában is hangsúlyosan megjelenő koncepcióhoz, amelyet Ebben a témában 2017-ben már megjelent egy cikk a Magyar Tudomány 2017/10 számábanökoszisztéma-szolgáltatásnak nevezünk. Ennek lényege, hogy az ökoszisztéma, az élővilág működése során számos hasznot hajt a társadalomnak, azonban ezek a hasznok és javak

nincsenek helyükön kezelve, legtöbbször természetes ajándéknak vesszük őket.

Ilyen például a víztisztító mikrobák működése, a lebontó folyamatok, a szén-dioxid megkötése, a természetes vizek halai, a vízparti kikapcsolódás stb.

Melyek a fő eredmények?

J. J.: A 2017-es év legfontosabb mérföldköve, hogy az Akadémia vízprogramját nevesíti a 1110/2017. (III. 7.) Kormányhatározat, azaz része lett a Nemzeti Vízstratégiának. Szó szerint: „A Kormány támogatja – a Magyar Tudományos Akadémia koordinálásával – a Nemzeti Víztudományi Kutatási Program létrehozását, amelynek célja a Vízstratégia tudományos alapjainak biztosítása és a víztudományi kutatások nemzetközi élvonalba emelése.”

Kiváló együttműködés alakult ki többek közt a kormányzatban a vízügyekért 2014 óta felelős belügyminisztériummal, az Országos Vízügyi Főigazgatósággal és a Fővárosi Vízművekkel. Tavaly megjelent egy angol nyelvű összefoglaló tanulmány Water in Hungary címmel, amely elérhető az mta.hu/viz honlapon.

Forrás: Nemzeti Víztudományi Program

Az Akadémia 189. közgyűlésére teljes terjedelmében elérhetővé válik A Nemzeti Víztudományi Kutatási Program kihívásai és feladatai című dokumentum ide kattintva letölthetőkutatási programunk, amelynek címe: A Nemzeti Víztudományi Kutatási Program kihívásai és feladatai. A program megjelenését egy aprólékos, többlépcsős kidolgozási folyamat előzte meg, amelynek során a különböző tudományterületek fiatal, de szakmailag felkészült képviselőit felkértünk, hogy a vízkoordinációs munkacsoport tagjaként foglalják össze szakterületeik legégetőbb vízügyi problémáit. Ezzel párhuzamosan internetes kérdőívet juttattunk el a hazai intézeteknek, oktatási intézményeknek, laboratóriumoknak stb., hogy ők is jelöljék meg a fejlesztendő területeket. A beérkezett válaszokat a munkacsoport dolgozta fel, ez alapján született meg a vízprogram gerincét képező kutatási feladatokat fontossági sorrendben tartalmazó kutatási terv. A tervet ezután akadémikusok, külföldi szakértők és vízügyi szakemberek is véleményezték. Az ő véleményük alapján átdolgozott anyag olvasható most az MTA honlapján.

B. A.: A kutatási program hat fejezetre tagozódik: Biztonságos ivóvíz
Vízminőség
Fenntartható vízhasználat
Vízgazdálkodás
Vízi ökoszisztémák
Társadalmi konfliktusokA program egyik célja a hazai víztudományi műhelyek közötti integráció elősegítése. E célból már több konferenciát is szerveztünk. Még 2016-ban, a program indulásakor egy Balaton-kutatással kapcsolatos konferenciát, majd 2017 márciusában egy nemzetközi tudományos napot, ahova olyan széles látókörű nemzetközi szakértőket hívtunk meg különböző szakterületekről, akik tanácsokkal láttak el bennünket a munka kezdetén. Többen közülük később részt vettek a kutatási program véleményezésében. Teszteltünk egy új kutatási módszert is, amely már beépült az ivóvíz mikrobiológiai vizsgálatát is célzó pályázatba.

Forrás: MTA Ökológiai Kutatóközpont

A kutatási program megvalósulásának első lépése lehet az a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által 2018. január 9-én meghirdetett Tiszta ivóvíz nemzeti kiválósági pályázati felhívásra benyújtott, Tiszta ivóvíz: a biztonságos ellátás multidiszciplináris értékelése a forrástól a fogyasztókig című pályázat, amelynek elbírálása 2018 júniusára várható.

J. J.: Megjegyzendő még, hogy a Föld napja alkalmából a párizsi magyar nagykövetség a közelmúltban rendezett Preserving Water, a Major Global Natural Resource címmel konferenciát, hogy a magyar elnökség ideje alatt a visegrádi négyek bemutathassák vízzel kapcsolatos eredményeiket és terveiket. Ezen meghívottként én tartottam előadást vizeink főbb jellemzői, a Nemzeti Vízstratégia és a Nemzeti Víztudományi Program kapcsolatrendszeréről, kitérve a Tiszta ivóvíz kiválósági pályázatra is.

Hogyan folytatódik a program?

J. J.: A nagy integrált kutatások indításához szeretnénk további forrásokat is bevonni a kutatási programba. Talán most ez a legfontosabb feladatunk.

Emellett persze folytatjuk a megkezdett munkát is. Június 1-jén egy nagyszabású Street Science programmal készülünk, MTA Víznap címmel. A program tudományos ismeretterjesztő előadásokkal és érdekes bemutatókkal várja az egészen fiatal, iskoláskorú gyerekeket és az idősebb korosztályt is. Nagyon sokszínű lesz a paletta, amellyel a víztudományok multidiszciplináris jellegét szeretnénk demonstrálni, és végül, de nem utolsósorban szeretnénk felkelteni

a jövő kutatóinak érdeklődését is a vízzel kapcsolatos tudományok iránt.

Idén novemberben a Magyar Tudomány Ünnepén tartunk egy előadói napot Víztudományi nap címmel. 2019-ben újra megrendezésre kerül Magyarországon a Budapest Water Summit és a World Science Forum, amelyen szintén szeretnénk magunkat megmutatni, remélhetőleg még több eredménnyel.

Fotó: MTA ÖK BLI/Vörös Lajos