Újabb hét élvonalbeli külföldi tudós kapcsolódik be az akadémiai kutatásokba

A magyar kutatócsoportok nemzetközi versenyképességét erősítő program támogatásával hét vendégprofesszor vehet majd részt akadémiai kutatóközpontok és -intézetek munkájában.

A Magyar Tudományos Akadémia pályázati felhívására idén 16-an jelentkeztek. A pályázók a három nagy tudományterület – természettudományok, élettudományok, valamint bölcsészet- és társadalomtudományok – mindegyikét reprezentálták.

A benyújtott pályázatokról az adott tudományterületek szakértőiből álló nyolctagú zsűri döntött a 16 beérkezett pályamunka alapos szakmai értékelése és összevetése után. Az évi 50 millió forintos támogatási keretösszegből a zsűri döntése nyomán 4,8 millió forinttól 10 millió forintig terjedő támogatást nyertek el a sikerrel pályázók.

Az MTA Atommagkutató Intézetébe érkező Kai Zuber a Drezdai Műszaki Egyetem professzora, a neutrínófizika nemzetközileg elismert szakértője. A ritka események, pl. a kettős béta-bomlás észlelése jelenleg a modern fizika egyik fontos célja. Az ilyen eseményeket hatalmas, föld alá telepített detektorokkal tervezik észlelni. A sikeres kísérlet alapja viszont az, hogy ne legyen zavaró háttér más szennyező, ritka bomlásokból. E szennyezők vizsgálatára (keletkezési valószínűség és felezési idő) az MTA Atommagkutató Intézet berendezései alkalmasak. Zuber professzor vezetésével az MTA Atomki Nukleáris Asztrofizikai Csoportja ezeket a vizsgálatokat tudja elkezdeni.

David G. Sibeck, a NASA és a nemzetközi űrkutatás kiemelkedő tudósa az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetben a modern technológia biztonságos működése szempontjából is rendkívül fontos Nap–Föld kapcsolatot, más néven az űridőjárás plazmafizikai folyamatait tanulmányozza. Ennek jelentőségét az adja, hogy amint a kutatók megértik ennek a kapcsolatnak a fizikai hátterét, képesek lesznek előre jelezni olyan, a bolygóközi térből érkező hatásokat, amelyek számottevő zavart okozhatnak többek között a kommunikációban, a navigációban és az elektromos hálózatban. A kutatási program újszerűen közelíti meg a Nap–Föld kapcsolatot jellemző fizikai folyamatokat, a kutatáshoz műholdak és földi telepítésű mérőállomások hálózatát használja fel. Ezáltal részletesen leírhatóvá válnak az egyes folyamatok és hatásaik.

Az egyesült államokbeli Princeton Egyetemen asztrofizikát tanító Bakos Gáspár az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének kutatóival közösen a HAT, HATSouth és prototípus II távcsőhálózatok egyedülálló adatsorait fogja analizálni. Céljaik között szerepel egyebek mellett fedési exobolygójelöltek megerősítése, valamint a frissen felfedezett, elsősorban kisméretű vagy hosszú periódusú exobolygók nagy pontosságú karakterizálása. A közös munka várhatóan nagy hatással lesz a megfigyelési asztrofizika több területére, szoros együttműködést ígérve mostani és tervezett űrbeli égfelmérésekkel.

A Marylandi Egyetemről az MTA Nyelvtudományi Intézetébe érkező Maria Polinsky kutatásának fő célja a prozódia és a mondatszerkezet közötti kapcsolat jobb megértése. Ezen a területen az utóbbi időben viszonylag kevés előrehaladás történt, ugyanis az összetevők szintaktikai mozgatásai tipikusan megnehezítik a szintaxis és a prozódia kapcsolatának feltérképezését a gyakran tanulmányozott nyelvekben, így például az angolban, az olaszban vagy a magyarban. A benyújtott kutatási terv a grúz nyelvre fókuszál, amely sokkal világosabb képet mutat a szintaktikai szerkezetek prozódiai reprezentációkra való leképezésében.

A Cseh Tudományos Akadémia Mikrobiológiai Intézetéből az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetébe érkező Bernát Gábor az ún. kromatikus akklimációt vizsgálja majd, vagyis a hosszú távú akklimációs folyamatoknak azt a formáját, amelynek során a fotoszintetizáló egysejtű élőlények (algák, cianobaktériumok) a fény színének megfelelően optimalizálják fotoszintézisüket. A tervezett kutatás során a hazai élővizekből (Balaton, Fertő-tó, sekély szikes tavak) izolált algák és cianobaktériumok segítségével folytatják majd a kromatikus akklimáció vizsgálatát, hogy ezáltal jobban megismerjék a folyamat jelentőségét ezeken a természetes élőhelyeken.

Az Amszterdami Egyetemen tanító Cseres Katalin az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Lendület-HPOPs Kutatócsoportjával közösen jogtudományi és más empirikus módszerekkel vizsgálja, hogy az Európai Unió jogában kialakított fogyasztói fogalom miként illeszkedett be a tagállamok jogrendszerébe, és így a nemzetgazdaságokba és az egyes nemzeti piacokba, illetve hogyan szervesült bennük. A kutatás választ adhat arra a kérdésre, hogy az a gazdasági és társadalmi modell, amelyet az Európai Unió saját fogyasztóvédelmi jogán keresztül felállított, képes-e érvényesülni egyes tagállami gazdasági modellek keretei között, és ha igen, milyen helyi módosulásokkal és jellegzetességekkel.

A horvát Nela Pivac kutatásának középpontjában egy súlyos, maradandó károsodást okozó mentális betegség, a poszttraumás stressz-szindróma (PTSD) áll. Ez világszerte jelentős közegészségügyi problémát jelent, ezért megelőzése és kezelése nemcsak tudományos, hanem gazdasági szempontból is fontos. A vendégkutató az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben folytatja majd a PTSD minden aspektusát vizsgáló kutatását. A résztvevők azt remélik, hogy projektjük eredményei hozzá fognak járulni a bizonyítékokon alapuló orvosláshoz ajánlások kidolgozásával mind a PTSD diagnózisát, mind kezelését illetően.