Rendkívüli közgyűlést tart az Akadémia – a Magyar Tudományos Akadémia közleménye

Október 30-án ülésezett az MTA Elnöksége (az intézmény legfőbb döntéshozó testülete két közgyűlés között). Az elnökségi tagok mellett az MTA és az ITM közti megállapodás előkészítéséről szóló napirendi pont megvitatására meghívást kaptak az MTA kutatóhálózatának vezetői is.

2018. november 5.

Mint azt legutóbbi, október 16-ai közleményünkben írtuk, az MTA elnökének felkérésére az Elnökség tagjai és a kutatóhálózat vezetői még korábban megtették első tartalmi javaslataikat az MTA stratégiai koncepciójának kialakításához, figyelembe véve az ITM által munkaanyagként megküldött, a hazai innovációs rendszer megújítását célzó koncepciót. Az ennek alapján készült, „Az MTA stratégiai koncepciója a tudomány szerepére a hazai innovációs rendszer megújításában” című munkaanyagot az MTA október 15-én eljuttatta az ITM-nek. Az Elnökség tagjai és a kutatóhálózat vezetői az ülés előtt, október 26-án ismerhették meg a munkaanyag mellékletekkel bővített változatát.

A napirendi ponttal kapcsolatban az Elnökség egyhangúlag az alábbi határozatot fogadta el:

Az Elnökség tagjai a Magyar Tudományos Akadémia és az Innovációs és Technológiai Minisztérium közti megállapodás előkészítése napirend keretében megismerték „Az MTA stratégiai koncepciója a tudomány szerepére a hazai innovációs rendszer megújításában” című munkaanyagot, amelynek alábbi három megállapítását kiemelten támogatják:

Az MTA kutatóintézet-hálózata az alapkutatások területén objektív mércék alapján az EU élvonalában van. A kiválóságokat nem szabad veszélyeztetni, hanem erre kell építeni.
Egy akadémiai kutatóközpont / önálló kutatóintézet feladatait három fő csoportba lehet osztani: (1) alapkutatások (a tudomány belső fejlődése világszerte elért legfrissebb eredmények alapján); (2) alkalmazott (célzott) kutatások (a versenyszféra vagy a Kormány megrendelései alapján); (3) társadalmi célú szolgáltatások (tanácsadás tudományos kérdésekben, oktatás, a tudomány népszerűsítése, a nemzeti hagyaték és archívumok ápolása, a kulturális örökség megőrzése, speciális közérdekű tevékenységek). Az alapkutatások, célzott alkalmazott kutatások és társadalmi szolgáltatások tudományágak alapján közös műhelyekben kell, hogy folyjanak, szükség esetén eltérő finanszírozási rendszerben.
Közvetlenebb és hatékonyabb csatornákat kell kialakítani a társadalomtudományi kutatások és a politikai döntéshozók között, hogy a szakpolitikai jelentőségű kutatási eredmények minél teljesebben, torzítás nélkül jussanak el a döntéshozókhoz.

Az Elnökség támogatja az Akadémia vezetőit az Innovációs és Technológiai Minisztériummal folytatandó tárgyalások továbbvitelében.

Az Elnökség tagjai az ülésen megfogalmazott vélemények, hozzászólások során az alábbi, következetesen képviselendő tételeket emelték ki „Az MTA stratégiai koncepciója a tudomány szerepére a hazai innovációs rendszer megújításában” című munkaanyagból:

Az MTA intézményi alapfinanszírozása az ITM-mel tervezett megegyezés keretében kerüljön vissza az MTA költségvetési fejezetébe.
Az akadémiai kutatóhálózat jelentős átstrukturálása indokolatlan.
A KFI rendszer átalakításakor a következő elvek érvényesülését tartják alapvetőnek:
- a személyi feltételek (megfelelően képzett kutatók és fejlesztők) figyelembevétele;
- a rendszer finanszírozásának tervszerű és radikális mértékű javítása;
- a túlzott centralizáció és bürokrácia elkerülése;
- a meglévő kiválóságokra való építkezés, világos, hosszú távú életpályamodell;
- a hazai „innovációs ökoszisztéma” valamennyi szereplőjének párhuzamos erősítése;
- a rendszer szereplőinek együttműködésre való ösztönzése;
- a különböző tudományterületek és kutatási célok sajátosságainak figyelembevétele;
- fokozatos átalakítás, kiszámíthatóság és tervezhetőség.

Az alapkutatások nem gyengítendők, hanem erősítendők.
A tervezett átvilágításnak egységes kritériumok alapján ki kell terjednie az MTA mellett az állami kutatóintézetekre, valamint az innovációban részt vevő gazdasági vállalkozásokra is.
Az egyetemektől független akadémiai kutatóintézetek változatlanul megtartandók.
Az alapkutatásokat szolgáló Kutatási Alapot bővíteni kell.
Az ITM/NKFIH hozzon létre kutatócsoportokat, amelyek kapcsolódjanak az MTA kutatóintézeteihez vagy egyetemek tanszékeihez.
A nemzeti kulturális örökség kutatása soha meg nem szűnő, fel nem adható kötelezettséget jelent.

Az Elnökség tagjai október 30-ai ülésükön elfogadták az MTA elnöke által 2018. december 6-ára összehívott rendkívüli közgyűlés napirendjét, amely a következő:

A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézet-hálózatának helyzete és jövője. Elnöki beszámoló az Innovációs és Technológiai Minisztériummal folyó tárgyalásokról;
Az MTA stratégiai koncepciója a tudomány szerepére a hazai innovációs rendszer megújításában;
A Kutatóhálózati Tudományos Elnöki Bizottság (KTEB) üléséről szóló tájékoztatás;
Egyéb beérkezett javaslatok.

Szintén legutóbbi közleményünkben jelentettük be, hogy mind az MTA, mind az ITM meghatározta a Kutatóhálózati Tudományos Elnöki Bizottságba delegált tudós tagokat. A bizottság november közepén tartja alakuló ülését az MTA Székházában. Elsődleges célja, hogy megfogalmazzák azokat a fő szempontokat és módszereket, amelyek alapján az MTA átvilágítja saját kutatóintézet-hálózatát.