„Összehozzuk a különböző területekről érkező embereket” – beszélgetés a Szegedi Területi Bizottság elnökével
Fülöp Ferenc akadémikus szerint az ELI-ALPS szegedi lézeres kutatóközpont akkor lesz a város számára valóban hasznos, ha a kutatók élni tudnak az általa nyújtott lehetőségekkel. Az MTA Szegedi Területi Bizottságának elnöke ezért ősztől, a kutatók igényeit is figyelembe véve, olyan fórumot indít, amelyen az érdeklődők az általuk javasolt témákról beszélgethetnek többek között az ELI-ALPS munkatársaival.
A beszélgetésen és a Szegedi Területi Bizottság székházában készült képek itt láthatók galériánkban.Akadémiai kutatóközpont, széles képzési profilú, rangos egyetem és egy nemzetközi mércével mérve is jelentős, korszerű tudományos infrastruktúra, amelynek legnagyobb erősségét azok a rendkívül rövid, attoszekundumos lézerimpulzusok adják, amelyekkel molekulák elektronszerkezetének gyors változásait lehet vizsgálni – Fülöp Ferenc e három intézményt tartja a szegedi tudományos élet meghatározó pillérének.
Fülöp Ferenc Fotó: mta.hu / Szigeti TamásLehetőség és kihívás: a lézeres kutatóközpont
„A közelmúltban átadott ELI-ALPS fontos Szegednek, de egyelőre még keressük annak a módját, hogy miként lehet optimálisan integrálni a város tudományos életébe” – mondta Fülöp Ferenc. Az akadémiai területi bizottság elnöke, aki idén kezdte meg második hivatali ciklusát úgy fogalmazott: „A szegedi lézeres kutatóközpont akkor lesz Szeged számára valóban hasznos, ha mi, kutatók élni tudunk az általa kínált lehetőségekkel. A kívülálló számára talán úgy tűnik, hogy például nekem mint kémikusnak semmilyen hozadéka nincs a lézerközpontnak. Ez persze nem így van – az ottani tudományos infrastruktúra nagyon precíz vizsgálatokat tesz lehetővé akár egy kémikus vagy egy biológus számára is, és számos más tudományterületet lehetne még említeni.”
Akit érdekelnek a lézerközpont által nyújtott lehetőségek, az jöjjön!
A fórum elsősorban a nagy tudományterületek határain dolgozó kutatóknak lesz érdekes, mert kiderülhet számukra, hogyan tudják hasznosítani a lézeres kutatóközpont infrastruktúráját.”
Fülöp Ferenc kiemelte: Garab Győző biofizikus, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója és az MTA Szegedi Területi Bizottságának alelnöke egyúttal az ELI-ALPS Tudományos Tanácsadó Testületének is tagja. Így személyében közvetlen kapcsolat van a három intézmény között.
Több száz program évente
Az MTA Szegedi Területi Bizottságának belvárosi székháza népszerű találkozóhelye nem csupán a kutatóknak, hanem a Tisza-parti város életében fontos szerepet játszó embereknek, művészeknek, vállalkozóknak is. „Összehozzuk a különböző területekről érkező embereket. Nekünk megtiszteltetés, ha eljönnek hozzánk, ők pedig kötetlen formában beszélgethetnek olyanokkal, akikkel máshol nem találkoznának. Volt olyan rendezvényünk, ahol például Kiss-Rigó László püspök úr és Lukács János dandártábornok úr ült egymás mellett egy előadáson” – mondta Fülöp Ferenc.
Igyekszünk a legkiemelkedőbb kutatókat meghívni
A Dóm tértől és az egyetemi épületekről csupán néhány percnyi sétára lévő akadémiai székházban évente több száz programot tartanak. „Igyekszünk a legkiemelkedőbb kutatókat meghívni és érdekes témákkal idecsábítani az érdeklődő és a tudomány iránt fogékony embereket” – mondta az elnök. Hozzátette, a programok jelentős részét a területi bizottság szervezi, de vannak „külsős” rendezvények is. Sok doktori védést tartanak náluk, az épület alkalmas művészeti rendezvények, kiállítások megtartására is. A közelmúltban például egy fotóművészeti tárlatnak adott otthont.
Az MTA Szegedi Területi Bizottsága székházának udvarán bicikliző Einstein.Bánvölgyi László szobrászművész Albert Einstein California 1933 című alkotása a város, az MTA, és számos adományozó hozzájárulásával készült el, 2008-ban avatták fel. A bronzba öntött tudós alakja a korábbi, poliészter műgyantából készült alkotást váltotta fel.
Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás
„Van egy rendezvényünk, amelyet nem itt, hanem a Móra Ferenc Múzeumban tartunk: az »Akadémikusok – nyakkendő nélkül«. A beszélgetéssorozat több mint egy évtizede indult, és máig rendkívül népszerű. A kötetlen beszélgetésen a kutatók nemcsak tudományos munkájukról beszélnek, hanem magánéletükbe is bepillantást engednek.”
Vonzóvá tenni a kutatói pályát
Fülöp Ferenc nemcsak a Szegedi Területi Bizottság, hanem az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriumának elnökeként is azt tartja legfontosabb feladatának, hogy a tudomány iránt érdeklődő fiatalok számára vonzóvá tegye a kutatói pályát: „Nekünk, az idősebb generáció tagjainak ezt kell elősegítenünk. Emlékszem, hogy a pályám kezdetén mekkora lökést adott, amikor életem első díjaként megnyertem az OTDK-t. A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj az MTA legfontosabb pályázata, amely jelentős segítséget nyújt a fiatalok pályán tartásában. A jövőt a tehetséges fiatalok jelentik, amire a legjobb példa, hogy a volt Bolyai-ösztöndíjasok között ma már 15 akadémikus van.”
A témához kapcsolódó cikkeink
Egyedülálló európai lézeres kutatóközpont nyílt meg Szegeden
Az ELI-ALPS-ban rendkívül nagy időfelbontással végezhető alap- és alkalmazott kutatások elsősorban fizikai, biológiai, kémiai, orvosi és anyagtudományi területeket érintenek. Az itt folyó kutatásokban várhatóan az MTA több kutatóintézetének munkatársai is részt vesznek majd.
