Néhány a sok ezerből – kutatási programok az Akadémián

Nukleáris biztonsággal kapcsolatos kutatások, újszerű víztisztítási eljárás megalapozása, az antibiotikumoknak ellenálló kórokozók megfékezése, Magyarország Nemzeti Atlaszának elkészítése – ízelítőül néhány a Magyar Tudományos Akadémia rendkívül sokszínű tudományos tevékenységéből. Az MTA kutatóhelyein folyó munka eredményeiről az mta.hu-n eddig is rendszeresen beszámoltunk, de az ezt megkérdőjelező, a kutatók tevékenységével kapcsolatban megfogalmazott hamis állítások miatt csokorba szedtünk néhányat az elmúlt évek tudományos terméséből.

2018. július 13.

Alapkutatásokhoz igazodó innovációs törekvések

Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetben az ún. kiberfizikai gyártó és logisztikai rendszerek tervezésének, működtetésének és működésük változó viszonyokhoz való adaptálásának problémáival foglalkoznak. A munka jellemzően több tudományterület – a számítástudomány, az operációkutatás, a mesterséges intelligencia és a gyártástudomány – együttes művelését igényli.

Az alapkutatások, amelyek jórészt hazai támogatású projektek (OTKA, GINOP) keretében folytak, további alkalmazott, több esetben ipari partnerek által kezdeményezett kutatásokat és fejlesztéseket készítettek elő.

Az alkalmazott, kísérletező kutatások támogatása érdekében továbbfejlesztették a budapesti Smart Factory mintarendszerüket, és jelentős beruházással, az intézet győri telephelyén létrehoztak egy kísérleti Ipar 4.0 minta-gyártórendszert, elsősorban ember-robot szerelési és autonóm logisztikai feladatok megoldására.

A gépi érzékelés és interakció területén 2017-ben pontfelhőalapú kalibrálási algoritmust dolgoztak ki általános grafikus processzor (ún. GPGPU) architektúrára. A módszert, amely a pontfelhőket lokálisan összefüggő ponthalmazokra bontja, majd kiemeli bennük a lineáris komponensekre jellemző részhalmazokat, robotikai környezetben validálták, így többek között ez az alapkutatási eredmény is konkrét ipari alkalmazást eredményezett.

Az intézetben jelentős kutatás-fejlesztési tevékenység is folyik, melynek eredményeit nagy ipari vállalatokkal együttműködve hasznosítják. Ilyen többek között a termelésinformatikai és logisztikai termelő, szolgáltató és logisztikai rendszerek tervezésére és modellezésére, valamint a működésük irányítására, optimalizálására, monitorozására és valós viszonyokhoz való adaptálására irányuló kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység is, ezekről és az ipari kapcsolatokról az intézet honlapján további információk érhetőek el.

Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont alapkutatásaihoz igazodva szintén célul tűzte ki kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek folytatását is. Innovációs küldetésükben többek között megfogalmazták: „Törekszünk a többi kutatóintézettel, az egyetemekkel, vállalkozásokkal és technológiatranszfer-szervezetekkel való együttműködésre, közös kutatási és fejlesztési programokban való együttes részvételre. Sok olyan közös pályázat beadására került már sor, amelynél fontos szerepet játszott az innovációs tevékenység.” Annak érdekében, hogy hatékonyabbá tegye az új környezetben képességei kihasználhatóságát, együttműködést ajánlott fel vállalkozásoknak és egyéb szervezeteknek, láthatóbbá téve az alvállalkozási, a kutatás-fejlesztési infrastrukturális kompetenciáját is. Tevékenysége, kapcsolatai bővülése és további lehetőségek elérése érdekében új, vidéki telephelyeket is kialakított Magyarország különböző régióiban (Piszkéstető, Pécs, Miskolc, Nagycenk, Székesfehérvár, Zalaegerszeg).

Az utóbbi években beadott, közel 40 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program és TéT-pályázata, továbbá közel 30 alvállalkozói együttműködési szerződése különböző ipari vállalatokkal kedvező irányú fejlődést indított el kutatócsoportjai számára.

Erőfeszítéseket tett a Technológia Transzfer Iroda tevékenységének további bővítése és szakmai tapasztalatai elmélyítése irányába. Ennek érdekében munkatársai együttműködési tárgyalásokon és szakmai továbbképző látogatásokon vettek részt hasonló tevékenységet folytató intézményeknél, pl. CERN KTN (Svájc), ESA (European Space Agency), TTO (Hollandia), University of Cambridge/Oxford és Imperial College (Egyesült Királyság), valamint a Joint Research Centre European Commission által szervezett nyári egyetemen (Summer School on IP Commercialization and Technology Transfer – több helyszínen). 2016 végén megalapította az ESA magyarországi Technológia Transzfer Irodáját.

A kutatóközpont aktív tagja a CERN által támogatott HepTech (Leading HEP technologies for industry Technology Transfer) csoportnak, valamint a 15 országot és 42 partnerintézményt magába foglaló H2020 ARIES (Accelerator Research and Innovation for European Science and Society) projekt „Promoting innovation” munkacsomagjának is.

Az innovációs törekvések és együttműködések egyik legfrissebb eredménye az Európai Űrügynökség (ESA) inkubátorházának megnyitása volt. A megnyíló inkubátorház a tervek szerint olyan vállalkozások megalakulását fogja támogatni, amelyek az űrtechnológia, illetve a műholdas szolgáltatások felhasználásával új szolgáltatásokat és alkalmazásokat fognak fejleszteni.

Ipari és társadalmi hasznú kutatások

Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Atomenergia-kutató Intézetben is kifejezetten ipari és társadalmi hasznú kutatások folynak. Az intézet fő feladata a nukleáris biztonsággal kapcsolatos kutatások, a Magyarországon létesítendő új atomerőműblokkok előkészítésével összefüggő kutatási és fejlesztési tevékenység, valamint a jövő energiatermelésének megalapozása negyedik generációs atomreaktorok és magfúzió segítségével.

Az intézet például a Paksi Atomerőmű számára korábban felülvizsgálta a Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer Környezet- és Kibocsátás-ellenőrző (SER KK) alrendszerének védettségét földrengés és teljes feszültségkiesés ellen.

A vizsgálat eredményeként műszaki tervet készítettek, amelyben a rendszer szükséges megerősítéseit ismertették. 2017-ben e terv alapján elkészítettek egy minta-mérőállomást, és mérésekkel igazolták, hogy az állomás kellően védett földrengés, illetve 72 órás teljes feszültségkiesés ellen, kísérletekkel is megalapozva így a teljes rendszer felújítását.

Az MTA EK Energia- és Környezetbiztonsági Intézet kutatói a megújuló energiákkal az energiarendszerek tervezésével és környezetvédelmi célú alap- és alkalmazott kutatásával foglalkoznak.

Egyik kutatásuk célja a hazai rövid és középtávú energetikai szcenáriók kidolgozása gazdasági és környezeti szempontok alkalmazásával, kiemelt figyelemmel a nukleáris és megújuló energiaforrások felhasználására.

A hazai hő- és villamosenergia-rendszer középtávú lehetőségeit nagyfokú bizonytalanság övezi. A villamosenergia-ellátásban a hiányzó, versenyképes kapacitás gazdaságos betöltése, míg a hőszektorban a rossz hatásfokú, környezetterhelő egyéni fűtés esetleges kiváltása a központi feladat. Munkájukban a korszerű technológiák ismeretében állítottak össze energetikai forgatókönyveket, amelyek környezeti és gazdasági szempontból is a fenntarthatóság irányába mozdítanák el a hazai termelést. Az ideális energiamixek és a hozzájuk tartozó technológiák kiszámítása szállítási feladatként történt, ahol a kínálati pontokat 24 órás szezonális profil, míg a keresleti pontokat a szezonális hő- és az órás villamosenergia-igény biztosította.

Az MTA EK Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet fő kutatási eredményei szintén gyors gyakorlati hasznosulást ígérnek. Ezek a főbb területek a következők: a nanoméretű funkcionális anyagok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak feltárása, valamint az ismeretek hasznosítása integrált nano-/mikroeszközökben, szenzorokban és roncsolásmentes vizsgálati módszerek fejlesztésében. Két példa a 2017. évi eredményekből:

  • genetikailag módosított bakteriális filamentumokból készítettek elektromos vízszennyezettség-mérésre alkalmas szenzort
  • optikai modell és módszer kifejlesztése cirkónium-oxidba ágyazott germánium-nanorészecskék optikai vizsgálatára.

Alapkutatások a környezetvédelem, a mezőgazdaság és a gyógyítás szolgálatában

Az MTA Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézetben folytatott kutatások is több esetben jártak gyakorlatban is hasznosítható eredményekkel. 2017-ben például

laboratóriumi vizsgálatokat végeztek egy újszerű, nagy hatékonyságú (AOP) víztisztítási eljárás kidolgozásának tudományos megalapozása céljából,

amely környezetvédelmi szempontból is jelentős alkalmazási lehetőséget rejt magában. Megállapították, hogy a szokásos biológiai víztisztítási módszerekkel nehezen eltávolítható fenol és 2,4,6-triklór-fenol AOP-lebontása hatékonyan végrehajtható fotokatalitikus oxidációval. A saját fejlesztésű, laponit-hordozós titán-dioxid fotokatalizátor alkalmazása a legjobb ipari katalizátor hatékonyságával összemérhető lebontási hatékonyságot eredményezett.

Az MTA TTK Szerves Kémiai Intézet több kutatócsoportja dolgozik együtt a gyógyszeripari kutatás-fejlesztés támogatásában. Ezek az eredmények a közös munka jogi alapjától függően nem minden esetben publikusak, mert legtöbbször a megrendelő gyógyszergyárak szellemi tulajdonát képezhetik.

Az intézet Gyógyszerkémiai Kutatócsoportja az MTA KOKI-val együttműködésben a központi idegrendszer receptorainak lokalizációjához és funkcionális jellemzéséhez szükséges szuperfelbontásos mikroszkópiában használható fluorofor festékek szintézisét és alkalmazását vizsgálja.

Ezenkívül a Richter Gedeon Nyrt.-vel együttműködésben dopamin D2/D3 receptorokra ható vegyületek kutatását végzik. Az Egis Gyógyszergyár Zrt.-vel közösen generikus hatóanyag laboratóriumi eljárásának fejlesztését végzik, míg a TEVA Gyógyszergyár Zrt.-vel generikus hatóanyagok szennyezésének azonosításában vesznek részt.

Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézet Lendület Gomba Genomika és Evolúció Kutatócsoport a gazdaságilag is fontos, erdőkárosító Armillaria gombák evolúciójáról jelentetett meg jelentős visszhangot kiváltó munkát (Nature Ecology and Evolution). A tanulmányban az SZBK kutatóinak vezetésével – soproni és USA-beli együttműködő partnerekkel – négy Armillaria-faj génkészletét derítették fel, azonosítva a patogenitásban, illetve a rizomorfok és a termőtestek fejlődésében szerepet játszó géneket.

A munka eredményei elméleti és gyakorlati jelentőségűek: hozzájárulnak a komplex soksejtűség evolúciójának megértéséhez, illetve közelebb vihetnek minket az északi mérsékelt öv erdeinek legnagyobb pusztulásait okozó gombák elleni védekezéshez.

A Biokémiai Intézet Számítógépes Rendszerbiológiai Csoport munkájának fő célja, hogy a mikrobiális sejteket alkotó molekulák hálózatait alaposabban megismerve kiszámíthatóvá váljon a sejt viselkedése, és előre jelezhető legyen a mikrobák evolúciója, köztük az új környezeti ártalmakkal vagy antibiotikumokkal szembeni rezisztencia kialakulása. A csoport 2016-ban elért fontos eredménye az evolúciós újítások eredetéhez kapcsolódik. Az evolúcióbiológia egyik alapkérdése a következő: vajon ha több mutáció együttese szükséges egy új, előnyös tulajdonsághoz, akkor az kialakulhat-e fokozatos darwini evolúcióval? Paradox jelenség, hogy több megfelelő mutáció együttes előfordulása rendkívül valószínűtlen, ugyanakkor sok adaptációról tudjuk, hogy több specifikus mutáció együttes jelenlétén alapul. A csoport eredményei egy új feloldást nyújtanak e paradoxonra. Számítógépes szimulációkkal és az Escherichia coli baktériumon végzett laboratóriumi evolúciós kísérletekkel kimutatták, hogy változó környezeti körülmények között a több mutációból felépülő adaptációk köztes lépései is előnyösek lehetnek, így az új tulajdonság (pl. egy újfajta tápanyag hasznosítása) gyorsan kifejlődhet. Az eredményeknek nemcsak elméleti jelentőségük van.

Az új bizonyítékok iránytűként szolgálhatnak olyan munkákban, mint például az előnyös tulajdonságú mikrobák biotechnológiai célú átalakítása vagy a jelentős egészségügyi problémát jelentő, antibiotikumoknak ellenálló kórokozók megfékezése.

A talaj nitrogéntartalma nem elegendő az intenzív növénytermesztéshez, amit a mezőgazdaságban nitrogén-műtrágyák hozzáadásával pótolnak. A természetben egyes baktériumok képesek a levegő nitrogénjét ammóniává alakítani és ezzel a növények számára hasznosítható nitrogénforrást biztosítani. Az MTA SZBK Növénybiológiai Intézet kutatócsoportja az utóbbi években azt vizsgálja, hogy a növények miképp irányítják a baktériumok átalakulását nitrogénkötő bakteroidokká.

Ennek során közel ezer eddig ismeretlen növényi peptidet (kis fehérjéket) fedeztek fel elsősorban lucernagümőkben, amelyeknek számtalan új biológiai, pl. antimikrobiális aktivitásuk létezik.

Ez a meglepő felfedezés a kutatásaikat a peptidek hatásmechanizmusának feltárása és újszerű, növényi peptid- alapanyagú antibiotikumok fejlesztése felé irányította.

Az intézet algák biotechnológiai hasznosítására irányuló kutatásainak egyik célja egy újszerű, kétfázisú hulladék- és szennyvízkezelési technológia kidolgozása volt. Ennek során a sötét fermentáció eredményeképpen visszamaradt, részlegesen tisztított szennyvizeken (amelyek még szignifikáns mennyiségű makro- és mikroelemeket tartalmaznak, de a szénforrásokból nagyrészt kimerültek) egy második lépésben fotoheterotróf fermentációval, zöld algák közreműködésével, szénforrásként CO2-t felhasználva

további jelentős tisztulást tudtak elérni energiahordozóként használható, algaeredetű, fotolitikus biohidrogén termelése mellett.

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport összefoglalta a a biológiai sokféleség Magyarországon az elmúlt évtizedekben történt változásait, és elemezte ezek társadalmi-gazdasági összefüggéseit. Áttekintette a tájhasználat és a mezőgazdasági művelés beporzókra és beporzásra gyakorolt negatív hatásait, valamint rámutatott az ökológiai intenzifikáció sokrétű lehetőségeire, így a fenntartható gazdálkodás elősegítésére.

Lezárult a négyéves OpenNESS FP7-es projektjük, melynek most megjelenő főbb eredményei többek között megállapítják, hogy általában pozitív a kapcsolat a természeti értékek és az ökoszisztéma-szolgáltatások között; tárgyalják a különböző ökoszisztéma-szolgáltatásokat értékelő módszerek kiválasztásának szempontjait, a módszerek alkalmazott kombinációit és e módszer-kombinációk előnyeit. Kidolgoztak nemzetközi együttműködésben egy módszertani adatbázist, amelynek célja európai, nemzeti és regionális szinten alkalmazható ökoszisztémaszolgáltatás-értékelési ajánlások kidolgozása.

A halászati ökológia egyik alapvető kérdése, hogy a különböző fajok fogása mennyire független egymástól, az egyfajú előrejelzések mennyire működhetnek sokfajú rendszerekben. Az MTA ÖK Duna-kutató Intézet munkatársai táplálékhálózati modellt építettek, és egy rendszerelemzés keretében vizsgálták a közösségi hatásokat. Az elméleti eredmények valós adatbázisokra kivetítve hasznos információt adnak arról, hogyan tudjuk az ökológiai rendszermodellek prediktív erejét növelni és mindezt a gyakorlati halászatban alkalmazni.

A horgászati célú Balaton-fejlesztés tárcaszinten is megfogalmazott igénye a tó természetes halfaunájának rekonstrukciója. Az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet (Tihany) Hidrozoológiai Osztályának kutatói 2012 óta 60 eltérő süllőtelepítési módszer hatékonyságát vizsgálták pikkely alá ültetett minimarkerrel, és a jelölt halak horgászok általi kifogásának visszajelzése segítségével. 2017-re a 2012–2013-ban szabadon engedett 3600 db jelölt sülő összesen 522 példányát jelezték vissza a horgászok.

A módszer lehetővé teszi nemcsak a telepítési módszerek (part menti, tóközepi stb.) hatékonyságának, hanem a visszafogott halak növekedésének és vándorlásának meghatározását is.

A Balaton javuló ökológiai állapota

A Balaton vízminőségének megfigyelését többek között az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézete is végzi. Ugyan az utóbbi években a tó vízminőségének és ezen belül az algák mennyiségének alakulása kedvező volt, azonban ez nem mindig volt így. A 70-es, 80-as években az algák túlszaporodása (eutrofizáció) következtében a tó vízminősége jellemzően kedvezőtlen volt. (Az algásodás nem csak az algák mennyiségének, hanem az összetételének változását is eredményezte: új fajok jelentek meg, és régiek szorultak vissza, ami a tó ökoszisztémáját is veszélyeztette).

Az algásodás megszüntetésében jelentős szerepet játszottak az MTA Balatoni Limnológiai Intézet kutatói: az Intézet munkatársai már a 70-es években kimutatták, hogy az eutrofizáció kiváltó oka a tó magas foszfor tartalma. A 80-as évek első felében többek között ezen vizsgálatokra alapozva és az Intézet kezdeményezésére egy sor balatoni nagyberuházás csökkentette a tó foszforterhelését. A tó csak lassan reagált a beavatkozásra folyamat csak a 90-es évek második felében fordult meg és a tó vizének minősége javulni, amikorra a tó algái felélték az üledékben felhalmozódott foszfort. Az Intézete azóta is folyamatos kutatásokkal és monitor tevékenységgel járul hozzá a tó ökológia állapotának megőrzéséhez, valamint gazdasági rekreációs célú hasznosításához. Például a 2005-2008 között futó Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program (A vízszint változásának hatása a Balaton ökológiai állapotára) kimondottan a vízutánpótlás ellen érvelt, így elvben felesleges kiadásoktól mentette meg az országot (20 000 M Ft helyett 230 M Ft).

Az MTA Csillagászai és Földtudományi Kutatóközpont az egyik fontos résztvevője annak a projektnek, amelynek célja a szennyvíz – ásványvíz, ivóvíz, valamint a szennyvíz–talaj–élelmiszer körforgások felmérése különböző nehézfémekre és egyes gyógyszermaradványokra mint EDC-szennyezőkre (EDC-k: endokrin diszpuptorok, az endorkin rendszerbe beavatkozó anyagok), továbbá az egyes ciklusok feltérképezése, hogy

világos képet kapjunk a vegyületek előfordulásáról, a lánc egyes elemeiben való eloszlásáról, a lakosság kitettségéről és a lehetséges beavatkozási pontokról.

Az alapkutatás keretében vizsgálják a budapesti városrégió népességének tényleges számát és valós térbeni eloszlását. Az EDC-k útját a szabályos kommunális szennyvízkezelés mellett a diffúz szennyezési területeken is kutatják számos mintavétellel, illetve talajtani, geokémiai laborvizsgálattal. A feladat az, hogy sok médiumban (talaj, kőzet, talajvíz, felszíni élővíz stb.) meghatározzák az EDC-k jelenlétét, a veszély nagyságát.

Az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet tartja fenn a Magyar Nemzeti Szeizmológiai Hálózatot, feldolgozza, elemzi az adatait, konklúziókat von le. Az AlpArray projekthez csatlakozva nagy felbontású geofizikai adatokhoz jut az Alpok, illetve térsége litoszféra-tevékenységéből. Mindez elengedhetetlen, különösen Paks I. és Paks II. biztonságos tervezéséhez, üzemeltetéséhez.

A magyar mezőgazdaság

Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet egymásra épülő, a gyakorlati megvalósítást is magába foglaló alap-, módszertani, és alkalmazott komplex kutatásokkal foglalkozik. Alapvető célkitűzése közé tartozik a fél évszázada kifejlesztett, nemzetközileg kiemelkedő jelentőségű martonvásári növényi génállomány felhasználásával, valamint korszerű genetikai, élettani, sejt- és szaporodásbiológiai, funkcionális genomikai, biotechnológiai, növénynemesítési és növénytermesztési módszerekkel a jövő társadalmi elvárásait kielégítő új növényi genotípusok létrehozása (valamint azok termesztési eljárásainak és környezetének kutatása).

A martonvásári érdekeltségű növényfajták vetésterülete az elmúlt tíz év átlagában Magyarországon eléri a 800.000 hektárt, ami azt jelenti, hogy hazánkban a vetésterület közel húsz százalékán martonvásári eredetű növényfajta biztosítja a biológiai alapokat. A belföldön értékesített martonvásári kalászos gabona és hibrid kukorica vetőmagból a magyar gabonatermesztésben létrejött összes termelési érték meghaladja az évi 80 milliárd Ft-ot valamint a martonvásári búzafajták illetve hibridkukoricák Európa legalább 12 országában megtalálhatóak."

Kiválósági program az Akadémián

Az Akadémia által 2014-ben meghirdetett Kiválósági Együttműködési Program célja a felsőoktatás eredményes kutatóműhelyei és az akadémiai kutatóintézet-hálózat hatékony, rendszerszintű együttműködési modelljében létrejövő kutatások megvalósítása az MTA intézményhálózatának profiljából (még) hiányzó vagy azt kiegészítő, a hazai kutatásban újdonságot jelentő innovatív témákban, hangsúlyt fektetve a hazai és nemzetközi (elsősorban H2020) források bevonására is.

A kiválósági központok feladata a fókuszterületen nemzetközi szintű, kiemelkedő, társadalmilag és gazdaságilag hasznosítható konkrét eredmény elérése, továbbá (részben) új kutatási centrumok kialakítása, melyek képesek külföldről is kutatókat hazánkba vonzani.

Magyarország Nemzeti Atlasza, kulturális örökségünk kutatása

A Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezte az MTA CSillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet koordinálásával és az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék mint stratégiai partner – közreműködésével Magyarország Nemzeti Atlaszának elkészítését.

Ennek, illetve a Kárpát-medence atlaszának elkészítése országokon átívelő folyamatos adatfeldolgozást igénylő, gazdaságilag fontos feladat –

nem csupán hagyományos (nyomtatott) formában, hanem a kor követelményeinek megfelelően elektronikus (DVD- és webes) változatban is. Ez utóbbinak, a folyamatosan készülő és aktualizálódó, „view-only” (nézegethető), interaktív (később analitikus) térképeknek a www.nemzetiatlasz.hu honlap ad otthont, amelyen a felhasználók (pl. kormányzati döntéshozók, az oktatás különböző szintjeinek résztvevői, szakmai érdeklődők) folyamatosan tájékozódhatnak nem csupán országunk, hanem – a témaköröktől, adatoktól függően – hazánk, a Kárpát-medence természeti, társadalmi és gazdasági viszonyairól is. Az MNA nyomtatott változata a tervek szerint 2018-tól évente, négy önálló kötetben jelenik meg. Az egyes kötetek tervezett címe és témaköre: Természeti környezet; Társadalom; A magyar állam és helye a világban; Gazdaság.

A kulturális örökség kutatása az 1990–es évek eleje óta folyik. A kerámia-, máz-, üveg-, kőzet-, habarcs-, vakolat-, fém-, csontanalitika területén mind a technológiai, mind a genetikai kutatásokban nagy gyakorlatra tettek szert az MTA CSFK Földtani és Geokémiai Intézet kutatói. Emellett jelentős szerepet vállalnak az épületek anyagai és felületei mállási folyamatainak feltárásában. Számos, utóbb világhírnévre szert tett, régészeti leletegyüttes feldolgozásában közreműködve az intézet fontos tényezőjévé vált az archeometriai, a régészeti, a művészettörténeti és az ezekkel szorosan összefüggő restaurátori (restaurálástudományi), illetve műemlékvédelmi tevékenységnek.

Az intézet kutatási eredményei jelentős szerepet kaptak az ország kiemelt műemlékeinek restaurálását előkészítő munkálatokban, a jelentős gyűjtemények márvány-, kerámia- és fémtárgyainak eredetmeghatározásában, valamint konzerválásában (pl. Fertőd, Esztergom, Feldebrő, Ják, Ócsa, Székesfehérvár Nemzeti Emlékhely, Budavári Nagyboldogasszony-templom). Részt vettek

a Seuso-kincsek eredetmeghatározásában,

valamint jelentős régészeti lelőhelyek és gyűjtemények márvány, mészkő, kerámia leletanyagának feldolgozásában (Aquincum, Gorsium, Eger, Budakalász, Alsóhetény, Trója, Zalavár, Szépművészeti Múzeum Antik és Egyiptomi Gyűjteménye, Magyar Nemzeti Múzeum kőtára stb.), illetve több helyről származó Zsolnay-épületkerámiák kutatásában.

Az intézet a klímaváltozási folyamatok geokémiai rekordokban történő megőrződésének vizsgálatát is végzi, különös tekintettel a Kárpát-medence klímaváltozással szembeni viselkedésére.

Átfogó magyar nyelvtan, Big Data a társadalomtudományban

Több évtized grammatikai kutatási eredményeit tárja elméletfüggetlen módon, teljességre törekvő szerkezetben a nemzetközi tudományosság elé az a könyvsorozat, amelynek első két kötete a közelmúltban jelent meg az Amsterdam University Press kiadónál, és amelynek elkészítésében az MTA Nyelvtudományi Intézet munkatársai is közreműködtek. A Syntax of Hungarian a magyar nyelvtudomány jelentős nemzetközi eredménye. Az angol nyelvű kiadványt 2018. január 30-án mutatták be az Akadémia Székházában. Az átfogó magyar nyelvtan megalkotásán az egész magyar nyelvtudományi közösség bevonásával dolgoztak a kutatók.

2017 tavaszán az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont kezdeményezte az MTA elnökénél egy Computational Social Science (CSS) témacsoport megalakítását. A témacsoport a területen dolgozó akadémiai kutatóhelyek tevékenységei közötti szinergiák feltárásával és erősítésével kíván új, fontos tudományos eredmények létrehozója lenni.

A témacsoport egyik fő célja, hogy a társadalmi együttélés szövetét napjainkban mélységben átalakító Big Data alapú társadalmi algoritmizációs folyamatokat vizsgálja, harmonizálva a fizika, a matematika, az adattudományok és a kvantitatív társadalomtudományi kutatások módszereit és megközelítésmódjait.

Meggyőződésük szerint a Big Data korában az egyik fő kutatási keresztmetszet a hatalmas adatállományok által lehetővé tett formális elemzések, outputok társadalomtudományi értékelése és elemzése.

Néhány további társadalomtudományi kutatás:

A magyar lakosság jogtudata

ESS – European Social Survey

Jóléti attitűdök magyarázata: általános morális elvek, témakeretezés és kutatási dizájn

Integráció és dezintegráció a magyar társadalomban