Négy pályamunka nyerte el idén a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjat

Az MTA Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjat az MTA elnöke – dr. Mohar Lászlóné Sóti Borbála magánszemély hagyatéki intézkedése alapján – a tudományos élet területén dolgozó fiatal kutatók környezetvédelmi kutatási eredményeinek elismerésére hozta létre a célból, hogy a tudomány eszközeivel és lehetőségeivel elősegítse a lokális és globális emberi környezet megóvását, a biológiai sokszínűség védelmét, környezetbarát technológiák kifejlesztését, meghonosítását.

Az elismeréshez adható jutalom összege pályadíjanként bruttó 200 000 forint. A beérkezett pályamunkákat az érintett tudományos osztályok bevonásával a Szathmáry Eörs akadémikus vezette Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság tagjai értékelték. Javaslatuk nyomán az elismeréseket az MTA elnöke adományozta a környezetvédelmi világnap alkalmából.

A 2021. évi díjazottak:

Rózsenberszki Tamás (Pannon Egyetem) – kémia

Municipal waste liquor treatment via bioelectrochemical and fermentation (H2 þ CH4) processes: Assessment of various technological sequences
Chemosphere, 171 (2017) 692–701

A kutató rávilágított, hogy a települési szilárd hulladék szerves frakciója több figyelmet érdemelne a benne rejlő kötött energia kinyerésének tekintetében – a megújuló és környezetbarát trendek erősítése miatt is. A „hulladékból energia” elvét követve többféle biológiai lebontási folyamatot is elemez a településekről begyűjtött hulladék jelentős mennyiségű, biológiai úton bontható frakciójának kezelhetőségére.

Czeglédi István (Balatoni Limnológiai Kutatóintézet) – biológia

Impacts of Urbanization on Stream Fish Assemblages: The Role of the Species Pool and the Local Environment
Frontiers in Ecology and Evolution, May 2020, Volume 8, Article 137

Pályamunkája az urbanizáció által érintett élőhelyek helyreállítását célzó hatékony stratégiákat gazdagítja. Ehhez fel kell tárni, hogy milyen folyamatok határozzák meg az ilyen típusú élőhelyeken előforduló élőlényközösségek szerveződését. Az urbanizált kisvízfolyások élőlényközösségeinek felépítését és dinamikáját számos lokális és regionális tényező befolyásolja, azonban e faktorok egymáshoz viszonyított jelentőségéről kevés az ismeretünk. Munkájában ezért az urbanizáció mértékének, a lokális élőhelyi változóknak és a regionális fajkészletnek a szerepét vizsgálja kisvízfolyások halegyütteseinek szerveződésében.

Ambrózy Zsuzsanna (Agrártudományi Kutatóközpont) – agrár

Emission of novel volatile biomarkers for wheat powdery mildew
Science of the Total Environment, 781 (2021) 146767

A lisztharmatfertőzés három új biomarkerét azonosította. Ezek megbízhatóan alkalmazhatók az egészséges és fertőzött növények légterének megkülönböztetésére már a korai szakaszban is, amikor a betegség tünetei még alig láthatók. A biomarkerek ígéretes jelöltek a kemotipizálás és a környezeti monitorozás terén.

Baranyai Edina (Debreceni Egyetem) – kémia

Honey, as an indicator of long-term environmental changes: MP-AES analysis coupled with 14C-based age determination of Hungarian acacia samples
Science of the Total Environment, 736 (2020) 139686

Pályamunkájából kiderül, hogy a gyűjtőknél és a mézmúzeumokban fellelhető méhészeti termékek modern analitikai módszerekkel vizsgálva kiemelt szerepet játszhatnak a környezet rekonstrukciójára irányuló kutatásokban.