Minőség és kiválóság – Lendület-kutatócsoport-vezetőket köszöntöttek az MTA Székházban

Tizenkilenc új Lendület-kutatócsoport alakulhat, és kezdheti meg kutatását hazai kutatóhelyeken 2022-ben az Akadémia támogatásával. A sötét anyag és energia kutatásának új módszerei, egyének és közösségek a rézkori Kárpát-medencében, új, az antibiotikum-rezisztens baktériumok terjedését lassító gyógyszer-kombinációk beazonosítása, úttörő megoldások a természetes élőhelyek helyreállítására – néhány téma azok közül, amelyekkel az MTA 2009-ben indított, idén megújuló kiválósági programjának keretében foglalkozhatnak a nyertes kutatók.

2022. szeptember 30.

A Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programjának célja a hazai fiatal kutatóbázis erősítése azáltal, hogy lehetőséget teremt a nemzetközi szinten is kimagasló teljesítményű kutatóknak önálló kutatócsoportok létrehozására, valamint a sikeresen elindult kutatócsoportok kutatásainak folytatására.

A Lendület Program idei pályázati felhívására 102 érvényes pályázat érkezett, 16 a bölcsészet- és társadalomtudományok, 34 az élettudományok és 52 a matematikai és természettudományok területéről. A szakértői értékelések, a Lendület Zsűri és a Lendület Bizottság javaslata alapján az Akadémia elnöke 2022. június 10-én döntött a támogatandó kutatócsoportok kiválósági rangsoráról és a támogatási összegekről.

„Magyarország is csak a minőség igényével élhet és maradhat fenn az új Európában; nincs módunk középszerűnek lenni” – idézte Márai Sándort a nyerteseket köszöntve Kollár László Péter, az MTA főtitkára. Emlékeztetett arra, hogy a 2009-ben Pálinkás József által útjára indított Lendület Programnak a minőség és a kiválóság volt a meghatározó gondolata. A Lendület azóta elsősorban a már eredményeket felmutató fiatal kutatókat segíti az önálló tudományos műhelyek létrehozásában, amelyekben nemzetközileg is jelentős eredmények születnek.

Kollár László Péter Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A program célja, hogy a külföldön dolgozó tehetséges kutatókat hazahívja, a magyarországi kutatóhelyeken tudományos munkát végző tehetségeket pedig itthon tartsa.

A Lendület anyagi megbecsülést, valamint
a kutatócsoport-vezető elképzelései szerint kialakított tárgyi és személyi feltételrendszert, vagyis kiszámíthatóságot kínál öt évre.

„A kutatói pályájuk lendülettel teli szakaszában lévők és a magyar tudományosság nemzeti intézménye, a Magyar Tudományos Akadémia számára egyaránt fontos, hogy így legyen, mert a nemzetközi tudományos életben tapasztalható óriási versenyben csak így lehet esélyünk arra, hogy ha teljesen nem tudjuk is megállítani, legalább korlátozzuk az agyelszívást, és vezető kutatóink itthon érjék el eredményeiket, és itthon neveljék a következő kutatói generációt” – mondta Kollár László Péter.

Az idei nyertesekkel együtt eddig 223 kutatócsoport nyert támogatást
a Lendület Program keretében, ebből több mint 10 kutatócsoport-vezető több alkalommal is. A korábbi és jelenlegi kutatócsoport-vezetők között pedig szép számban – 69-en – találhatók meg az MTA doktorai, illetve tagjai: 8 rendes és 7 levelező tag volt lendületes.

A főtitkár elmondta, hogy az idei pályázatot a hazai fiatal kutatóbázis erősítéséhez igazodva megújult struktúrával hirdette meg az MTA. Az „Induló” kategóriában olyan 40 év alatti tehetséges fiatal kutatók nyújthattak be pályázatot, akik PhD-fokozatukat az elmúlt 10 évben szerezték meg, már nyertek el posztdoktori vagy kutatási pályázaton támogatást, de a Lendület Programban még nem. A „Haladó” kategóriában olyan vezető kutatók pályázhattak, akiknek már van kutatócsoport-vezetői tapasztalatuk,
és a közelmúltban nyerték el az ezt a tapasztalatot biztosító támogatást.

A vissza nem térítendő támogatás minimális összege évi 25 millió forint, maximális összege az Induló Lendület kategóriában átlagosan évi 40 millió forint, a Haladó Lendület kategóriában átlagosan évi 50 millió forint lehet.

Újdonságot jelent az is, hogy

kiegészítésként nagy értékű eszközök, műszerek beszerzésére is lehetett támogatást kérni

– az „Induló” kategóriában egyszeri, legfeljebb 50 millió forintot, a „Haladó” kategóriában egyszeri, legfeljebb 100 millió forintot – a pályázók csaknem fele élt is ezzel a lehetőséggel.

A Lendület Program ünnepélyes díjátadásán készült felvételek galériája a képre kattintva nézhető meg Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

„Az, hogy a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával folytathatják kutatásaikat, jól mutatja, hogy kutatói pályaívük egy olyan pontjához értek, ahonnan már valóban nagy távlatok nyílnak meg Önök előtt” – mondta Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese.

Erdei Anna Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Mint arra zárszavában felhívta a figyelmet, a tudomány művelése a 21. században széles körű együttműködésen, csapatmunkán, sok esetben tudományterületeken és országhatárokon, akár kontinenseken átívelő kooperáción alapul: „A most bemutatott nagyívű és izgalmas kutatási terveik megvalósításához saját magukhoz hasonlóan kíváncsi, motivált és közösségben dolgozni tudó embereket kell választaniuk maguk mellé. Olyanokat, akik az Önök vezetésével megalakuló szellemi műhelyben jól érzik magukat, inspirálják egymást, kiteljesedhetnek.”

Az MTA Lendület programjának támogatását 2022-ben elnyert kutatók

A kutatócsoport- vezető neve	Lendület- kategória	A kutatóhely neve	A pályázat címe	Elnyert támogatás
Berkesi Márta	Induló	Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet	Fluidumvándorlások eloszlása és tulajdonságai a litoszférában: fluidumegyensúly és -szállítódás leképezése a Pannon-medence központi részén A szén-dioxidban gazdag gázokat illetően ismerjük a potenciális veszélyét annak, ha koncentrációjuk a levegőben drasztikus értéket érhet el. Ennek pontosítására a FluidsByDepth Lendület Kutatócsoport azokat a földtani jelenségeket célozza megismerni és modellezni a Pannon-medence központi részén, amelyeknél a CO₂akár több tíz kilométeres mélységből jut el a felszínig. A támogatásnak köszönhetően a fluidumzárvány-kutatás integrált geokémiai és geofizikai alkalmazásának megerősödése és a földtani eredetű CO₂-fluxus pontosabb megismerése várható.	175 000 000 Ft
Csonka Szabolcs	Haladó	Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem	Topologikus szupravezető nanoáramkörök A topológia és a szupravezetés összjátékából születő érdekes nanoszerkezetek kifejlesztése és tanulmányozása a kutatócsoport célja, ami új egzotikus részecskék kimutatását, valamint új kvantumszámítógép-architektúrák létrehozását ígéri.	292 000 000 Ft
Csörgő Bálint	Induló	Szegedi Biológiai Kutatóközpont	A profágok hatásának szisztematikus vizsgálata patogén baktériumokban A kutatások a különböző kórokozó baktériumokban található virális eredetű DNS-szekvenciák hatását vizsgálják a baktériumok virulenciájára, illetve védekező funkcióira. Az eredmények segíteni fognak új antimikrobiális terápiás irányvonalak kifejlesztésében és hatékonyságuk növelésében. Az elnyert támogatás egyedi lehetőséget biztosít ezeknek a kérdéseknek a vizsgálatára, illetve lehetővé teszi, hogy a megszerzett tapasztalatok leendő, vezető külföldi kutatóintézményekben dolgozó munkatársakhoz és tanítványokhoz is eljussanak.	162 998 000 Ft
Dénes Ádám	Haladó	Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet	Neuronális és vaszkuláris folyamatok mikroglia általi, kompartmentspecifikus szabályozásának szerepe az idegrendszeri betegségmechanizmusokban Az idegrendszeri betegségek egyre fokozódó terhet jelentenek a betegek, hozzátartozóik és az egészségügyi ellátórendszerek számára világszerte, de jelenleg nagyon kevés hatékony terápia létezik a kezelésükre. A Lendület Program szellemisége és az általa nyújtott, nemzetközileg is versenyképes források egyedülálló lehetőséget teremtenek olyan komplex tudományos problémák vizsgálatára, mint az idegrendszeri betegségek mechanizmusainak megértése és új terápiás célpontok azonosítása. A megvalósítandó kutatási program során az agyi „immunrendszer” működését vizsgálják, amely az idegrendszeri betegségek kialakulásában kiemelten fontos gyulladásos folyamatok szabályozását végzi.	229 200 000 Ft
Gyuranecz Miklós	Haladó	Állatorvostudományi Kutatóintézet	Sertések Mycoplasma hyorhinis okozta betegségének vizsgálata és vakcinajelöltek fejlesztése A Mycoplasma hyorhinis nevű baktérium világszerte jelentős gazdasági károkkal járó megbetegedést okoz a sertésállományokban. A kutatás elsődleges célja egy hatékony vakcinajelölt kifejlesztése. Az elnyert támogatás lehetővé teszi, hogy a kutatók folytassák és kiszélesítsék a 2012-ben szintén egy Lendület-pályázat támogatásával alapított témacsoportjuk kutatási területét.	220 070 000 Ft
Habib Giuseppe	Induló	Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem	Valós műszaki rendszerek dinamikus integritásának elemzése A mechanikai rendszerek veszélyes viselkedése nehezen kiszámítható, és csak nagyon különleges feltételek teljesülése esetén fordulhat elő. Ez számos balesetet okoz. A Lendület Program nyújtotta támogatásnak köszönhetően a kutatók olyan algoritmust fejleszthetnek ki, amellyel gyorsan megjósolhatóvá válnak ezek a kritikus esetek – és így elkerülhetjük őket.	196 000 000 Ft
Horváth Sándor	Haladó	Bölcsészettudományi Kutatóközpont	Munka, társadalom és politika: munkahelyi kultúrák a szocializmus magyar modelljében – összehasonlító elemzés „Maszek”, „gmk”, „fusi”, „háztáji”, „kaláka”: mit jelentettek ezek a szavak a szocialista korszakban, miért alakulhattak ki, és mi volt a történelmi gyökerük? A kutatás feltárja a 20. századi munkahelyi kultúrák történelmi gyökereit, és hozzájárul a munka fogalmának történetéhez –így fontos elméleti eszközöket hoz létre a kelet-közép-európai államszocialista rendszerek hosszú távú és összehasonlító vizsgálatához, egyúttal növeli a társadalmi önreflexió lehetőségét.	172 058 000 Ft
Ivády Viktor	Induló	Eötvös Loránd Tudományegyetem	Szobahőmérsékletű kvantumbitek számítógépes tervezése A Lendület projekt célja a kvantumbitek tisztán számítógépes leírásának a lehetővé tétele, illetve ezen képességek demonstrálása.	206 000 000 Ft
Kállay Mihály	Haladó	Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem	Toljuk ki a kvantumkémia határait! E kutatások legfontosabb célja, hogy résztvevői a kvantumkémia jelenlegi határait is továbbterjesztve olyan nagy pontosságú módszereket fejlesszenek ki, amelyek még nagyobb méretű rendszerek modellezésére képesek, és alkalmazhatók az egyensúlyi szerkezetektől távol is. A kutatók e célt lokális korrelációs közelítések alkalmazásával érik majd el, amelyek kihasználják, hogy az elektronok rövid távú korrelációs kölcsönhatása gyorsan lecseng a távolságukkal. A kifejlesztett módszereket kémiai problémák megoldására alkalmazzák, elsősorban a szerves, a polimer- és a biokémia, valamint a molekulaspektroszkópia területén.	175 000 000 Ft
Koltai Júlia Anna	Induló	Társadalomtudományi Kutatóközpont	Társadalmi struktúra és egyenlőtlenség a digitális adatok tükrében A kutatás azt vizsgálja, hogyan lehet kiegészíteni és kiterjeszteni a társadalmi struktúrát és az ehhez kapcsolódó egyenlőtlenségeket vizsgáló elméleteket nagy, digitális forrásból származó adatok segítségével. Az elnyert támogatás lehetővé teszi, hogy a legújabb, innovatív módszerekkel kutassák a témát, és olyan adatokkal dolgozzanak, amelyek megszerzése kifejezetten idő- és erőforrás-igényes.	169 331 000 Ft
Kovács András	Induló	Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont	A sötét energia kutatásának új módszerei extrém kozmikus struktúrákkal A sötét anyag és a még inkább rejtélyes sötét energia a tudomány legérdekesebb nyitott kérdései között szerepelnek, és rengeteg álmatlan éjszakát okoztak már a kozmológusoknak. A Lendület Program keretében új módszereket fejlesztenek ki a sötét energia megértésére kiváló minőségű galaxiskatalógusok és távoli kvazárok segítségével, és a belátható Univerzum legnagyobb struktúráit tanulmányozzák korszerű statisztikai módszerekkel.	185 000 000 Ft
Lázár Viktória	Induló	Szegedi Biológiai Kutatóközpont	Mikrobiom-kímélő antibiotikum-kombinációk feltárása A bakteriális fertőzések ellen bevethető leghatékonyabb fegyvereink az antibiotikumok, ugyanakkor alkalmazásuk elősegíti az antibiotikum-rezisztens patogének terjedését, és egyúttal a humán bélflórát is károsítják. A kutatás tervezett hosszú távú célja olyan gyógyszer-kombinációk beazonosítása és előrejelzése, melyek lassítják az antibiotikum-rezisztens baktériumok terjedését, miközben ezzel párhuzamosan megkímélik az antibiotikumokra érzékeny, egészséges bélmikroflórát.	159 058 000 Ft
Lőrincz Péter	Induló	Eötvös Loránd Tudományegyetem	Vezikulatranszport vizsgálata ecetmuslicában: új útvonalak és szabályozó faktorok felfedezése A vezikuláris transzportfolyamatok egyike a lizoszomális út, amely során a sejt lebontó szervecskéje, a lizoszóma kialakul. A lizoszóma a sejt saját anyagait és a környezetéből felvett anyagait bonthatja le. A rendszer hibái számos (öröklött vagy szerzett) betegség kialakulásához vagy súlyosbodásához vezetnek, ezért a lizoszomális út vizsgálata fontos orvosbiológiai jelentőséggel bír. Bár ennek a sejtszervnek a létezéséről körülbelül 70 éve tudunk, kialakulásának és működésének körülményei még mindig nem teljesen ismertek. A Lendület Program segíti a kutatókat abban, hogy közelebb kerüljenek annak megértéséhez, hogy hogyan jut el a sejtekben a lizoszómáig a lebontandó anyag, illetve mi történik akkor, ha ez nem tud bekövetkezni.	200 000 000 Ft
Németh Tamás	Induló	Semmelweis Egyetem	Szinoviális fibroblasztok jelátvitelének vizsgálata autoimmun ízületi gyulladásban A lakosság jelentékeny hányadát érintő autoimmun ízületi gyulladások esetében nem mindig érhető el alacsony betegségaktivitás, így újabb terápiás stratégiák kidolgozása szükséges. Az ízületi belhártya jelentős részét szinoviális fibroblasztok alkotják, melyek a betegség során hozzájárulnak a szövetkárosodáshoz. A vizsgálatok célja a szinoviális fibroblasztok jelátviteli folyamatainak minél pontosabb megismerése autoimmun ízületi gyulladásban, remélve, hogy az újonnan azonosított molekulák a jövőben támadáspontként szolgálhatnak a gyulladás kontrolljához.	160 000 000 Ft
Siklósi Zsuzsanna	Induló	Eötvös Loránd Tudományegyetem	Egyének és közösségek, szociális hálózatok és innovációk a Kárpát-medence rézkorában A rézkor (i. e. 4500–2800) az innovációk időszaka, amikor az emberiség későbbi történelmét alapjaiban formáló újítások terjedtek el Európában, mint például a fémművesség, a kerék és a kocsi vagy a tejtermékek nagyobb arányú fogyasztása. E multidiszciplináris projektben a kutatók a 21. századi régészet legfrissebb kutatási módszereit kombinálják annak érdekében, hogy megértsük, a különböző típusú, egyének közötti szociális kapcsolatok hogyan befolyásolják az információ, a tudás és az innovációk elterjedését. A Kárpát-medence földrajzi helyzeténél fogva fontos összekötő kapocs Délkelet- és Közép-Európa között, ezért ideális terepet kínál az innovációk elterjedését befolyásoló szociális tényezők vizsgálatára. A projekt során elvégzendő elemzések feltárják, milyen kapcsolatok tették lehetővé a kora rézkori közösségek számára a nagy értékű fém- és kőtárgyakhoz való hozzáférést, hogyan és mivel viszonozták ezeket, ami aztán a fémművesség technológiai tudásának megszerzéséhez is vezetett.	201 520 000 Ft
Szilágyi István	Haladó	Szegedi Tudományegyetem	Enzimutánzó nanorészecskék együttműködésén alapuló többfunkciós biokatalitikus rendszerek A „Haladó” Lendület-pályázat elnyerése a közelmúlt eredményeinek elismerése, mivel a kutatási projekt az előző, idén lezáruló Lendület támogatási ciklus során elért eredményekre épít, ennélfogva biztosítja a Biokolloidok Kutatócsoport folyamatos működését. A tudományos munka olyan nanorészecskékre épülő mesterséges enzimrendszerek kiépítését célozza meg, amelyek hosszú távú alternatívát jelentenek a jelenleg használt drága, érzékeny és sokszor génmódosított organizmusok által előállított enzimek kiváltására.	286 000 000 Ft
Tölgyesi Csaba	Induló	Szegedi Tudományegyetem	Úttörő megoldások a restaurációs ökológia jelenkori kihívásaira – mozaikos és másodlagos élőhelyek, új degradációs formák A kutatócsoport a restaurációs ökológia, azaz a természetes élőhelyek helyreállításával foglalkozó tudomány legújabb kihívásaira és eddig feltérképezetlen területeire fókuszál. Többek között kidolgozzák a mozaikos (például az erdős sztyepp jellegű) élőhelyek helyreállításának módszertanát, és stratégiai megoldásokat keresnek az egyre terjedő napelemparkok által elfoglalt területek természetességi állapotának növelésére, hogy a zöldenergia termelése ne járjon kiterjedt földterületek degradálódásával, hanem élőhelyet nyújtson őshonos fajoknak.	180 728 000 Ft
Vesztergom Soma	Induló	Eötvös Loránd Tudományegyetem	A felületközeli kémhatásváltozások szerepe az elektródfolyamatok kinetikájában – elméleti és kísérleti vizsgálatok Elektródreakcióknak nevezzük az akkumulátorokban, elemekben, tüzelőanyag-cellákban vagy éppen az elektrolizáló berendezésekben lezajló legalapvetőbb folyamatokat. E folyamatok gyakran járnak együtt az elektród környéki kémhatás megváltozásával, amely egy jól ismert, ugyanakkor nem eléggé kutatott jelenség. Annak megismerése, hogy a felületközeli kémhatásváltozás hogyan befolyásolja maguknak a folyamatoknak és társreakcióiknak a sebességét, máig kérdéses. A kutatás – egy alapvetően újszerű koncepciót felhasználva – e problémakör feltárását célozza meg.	218 000 000 Ft
Vidnyánszky Zoltán	Induló	Eötvös Loránd Tudományegyetem	Borel-kombinatorika és komplexitás A kutatás fő célja, hogy megértsük a nagy véges és definiálható végtelen hálózatok viselkedése közti hasonlóságot. Előbbit a számítástudományban használt lokális modell, utóbbit pedig a leíró halmazelmélet szemszögéből vizsgálják majd a kutatók.	175 000 000 Ft