Ablak bezárása X

Eötvös 2020+: az Akadémia nagyot lépett a Kormány innovációs céljainak támogatásában

Milyen legyen a 21. századi egészségügy? Videón az Akadémia 187. közgyűlésén elhangzott előadások

A leggazdagabb országok sem képesek kielégíteni az orvostudomány gyors fejlődése miatt fellépő igényeket, miközben gyökeresen átalakul az elöregedő népesség egészségfogalma. Magyarországon is égető szükség van egy új, átfogó népegészségügyi programra. Ennek megalkotását szeretné elősegíteni a Magyar Tudományos Akadémia, amelynek 187. közgyűlésén a 21. század globális egészségügyi válságát és a hazai vonatkozásokat is elemezték.

2016. június 9.

Az egészségügyi tanácsok ellentmondásosak lehetnek: a véleményeket politikai és üzleti szempontok befolyásolhatják, de a szakemberek is ellentétes álláspontokat képviselhetnek. Világszerte nagy szükség van olyan hiteles szervezetekre, intézményekre, amelyek eligazítják az egészségügyi szakembereket és a laikusokat. A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya és Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya egészségügyi fórumot indított annak érdekében, hogy – kérdések megfogalmazásával, viták szervezésével, kutatási tevékenységek összpontosításával – helyes válaszok, megoldások, cselekvési modellek születhessenek az egészségüggyel kapcsolatos legégetőbb kérdésekre.

A konferencián készült fotók ide kattintva láthatókEnnek a hosszú távra tervezett, az MTA vezetői által is támogatott folyamatnak az első lépése volt a 187. közgyűlésen megtartott konferencia Egészségügy a XXI. század társadalmaiban címmel. Az alábbiakban az első négy előadás szöveges összefoglalóját olvashatják. Az összeállításból elérhetők az előadások teljes hosszúságú videofelvételei. Az összes előadás írott változata a Magyar Tudományban jelenik majd meg.


Lovász László, az MTA elnökének köszöntője

Lovász László Lovász László mta.hu/Szigeti Tamás

Ezt a konferenciát a világ számos országában megrendezhetnék ugyanezzel a programmal – mondta elsőként Lovász László, az MTA elnöke. Az előadások ugyanis olyan kérdésekre keresik a választ, hogy miért nem alakultak ki általánosan elfogadott társadalmi formák az orvostudomány egyre bővülő lehetőségeinek megvalósításához, hogy miért nincsenek összhangban a szükségletek az egészségügyre fordított forrásokkal, vagy hogy miért van szükség új társadalmi megállapodásra a 21. század egészségügyéről az egész világon, így Magyarországon sem. Az MTA elnöke elmondta: a konferencia elindíthat egy széles körű, de tudományosan megalapozott gondolkodást és vitát az egészségügyről. A konferencia eredményeit, a tudósok javaslatait felhasználva a döntéshozók hozzájárulhatnak egy színvonalas egészségügyi rendszer megteremtéséhez.

A köszöntő videofelvétele


Az orvosi technológia hatása az egészségügyi költségekre, szükségletekre és elvárásokra – Kosztolányi György előadása

Kosztolányi György Kosztolányi György mta.hu/Szigeti Tamás

A nyitó előadást Kosztolányi György, az MTA rendes tagja, az MTA Orvosi Tudományok Osztályának elnöke, a Pécsi Tudományegyetem Orvosi Genetikai Intézetének professzor emeritusa tartotta. Bemutatta, hogy az előrejelzések szerint 2050-ig az országok egészségügyi kiadásai minden más szektor igényeinél jobban növekednek majd, olyannyira, hogy akár az egész nemzeti jövedelmet erre lehetne költeni. Ennek egyik oka az orvosi technológiák robbanásszerű fejlődése (műszerek, gyógyszerek, új gyógymódok stb.). Ez olyan gyors, hogy sehol a világon nem tudják követni, és például nem tudják mindig a legkorszerűbbre cserélni az eszközöket. Az új technológiák, a kezelhető betegségek körének folyamatos bővülése újabb és újabb költségigényeket jelent, és hiába csökken egy-egy új módszer ára, ha közben tömegméretűvé válik az alkalmazása.

A költségek növekedésének másik oka az, hogy az orvostudománynak köszönhetően ma már olyanok is életben maradnak, akik pár évtizede még meghaltak volna. A fejlett világban alapvető probléma a népesség elöregedése is, hiszen az egészségügyi kiadások zömét az utolsó két életévben veszik igénybe a társadalom legtöbb tagja.

Alapvető változás az is, hogy az egészségfogalom a technológiai fejlődés miatt új értelmet nyert: lehetőség van jövőbeli betegségek előrejelzésére, genetikai vizsgálatokkal (jósló jelleg). Másrészt lehetőség van a reprodukciós elégtelenség kimutatására (meddőség, rendellenes utód). Mindezek miatt egyre több szűrőprogram létezik, megszületett a személyre szabott gyógyászat fogalma, az asszisztált reprodukciós technológiák pedig ma már az orvosi gyakorlat részei. A mai egészségfogalomban tehát benne van, hogy mi van velünk, mi lesz velünk, és mi lesz az utódainkkal (idődimenzióval való kiegészülés). Az egészség és betegség közötti határ elmosódott, és az egészséges ember is fogyasztja az egészségügyi kasszát.

A technológiai fejlődésnek az egészségügyi szükségletekre való hatásáról Kosztolányi professzor elmondta: fokozódik az igény a szakmai-etikai standardokra. Ilyen a bizonyítékokon alapuló orvoslás, a klinikai hasznosság, az ésszerűség iránti felelősség elve (utóbbi azt jelenti, hogy az egyre nagyobb számú orvosi beavatkozások között legyen ésszerűségi sorrend: mi az, ami valóban klinikai hasznot hoz?). Kosztolányi elmondta: az orvosok sokszor kemény etikai problémákba ütköznek a véges erőforrások miatt, vagy éppen felesleges eljárásokat, kezeléseket végeznek a jogászoktól, perektől való félelem miatt. A laikusokban túlzott remények jelennek meg az új technológiák iránt, ezt még a szakma is tudja gerjeszteni, és rendszerint elmaradnak a józanságra intő mondatok. Egyes hirdetések állításai pedig nem csupán áltudományosak, hanem a büntetőjogi felelősség kérdését is felvetik.

Mindezek miatt szükség van egy átfogó szakmapolitikai koncepcióra, és az ahhoz rendelt erőforrásokra. Mindenekelőtt növelni kell a társadalom minden rétegének (fogyasztók, szolgáltatók, döntéshozók) tájékozottságát az egészségügyről. Nyílt társadalmi vita során új társadalmi megállapodásra van szükség. A hazai egészségügy egyébként halaszthatatlan, mélyreható átalakítását csak ezeknek az univerzális szempontoknak a figyelembevételével érdemes elkezdeni – mondta Kosztolányi György.

Kosztolányi György előadásának videofelvétele


A technikai fejlődés és a finanszírozás összhanghiánya – Bélyácz Iván előadása

Bélyácz Iván Bélyácz Iván mta.hu/Szigeti Tamás

Bélyácz Iván, az MTA rendes tagja, az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának elnöke, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára is kiemelte, hogy napjaink gyógyászatát világszerte a beruházási források elégtelensége jellemzi. A technikai-technológiai fejlődés üteme felgyorsult a gyógyászati berendezések-felszerelések területén is. A technológiák gazdasági avulása gyorsuló, az eszközök működési ideje lerövidül, a bonyolult technológiák folyó működtetése egyre költségesebb.

A gyógyászati felszerelések finanszírozási rendszere a technológiai robbanás előtti idők költséghelyzetére alapozódik, az amortizáció nem része a finanszírozásnak, az eszközpark állaga folyamatosan romlik. A robbanásszerű fejlődést produkáló gyógyászati technológia költségeit az egészségügyi költségvetés képtelen fedezni.

Egyre csökken a gyógyászati intézmények képessége arra, hogy szűkítsék a felszerelések forrásteremtési rését. Bár az egészségügyi szolgáltatások árazása elvileg a teljes költség számbavételén alapul, ideértve a nem pénzáramszerű kiadásként elszámolt amortizációt, a gyógyító intézmények számára juttatott források nem fedezik az amortizációt.

Bélyácz Iván elmondta: a tőkeköltség kalkulációs rendszere alapozódhat számviteli és gazdasági alapú megközelítésre; míg a számviteli módszer az eredeti áron alapszik, a gazdasági megközelítés a pótlási értéket veszi alapul. A gazdasági alapú megközelítés egyaránt fedezi az amortizációs költséget és a beruházás megvalósításának haszonáldozati költségét. Az intézményi bevétel kell hogy fedezze a tőkekiadást, amit akkumulálnak a felszerelés jövőbeli pótlásához. Infláció esetén a számvitel alapú megközelítés az eredeti vételárat veszi alapul, s így alábecsüli az eszköz pótlásához szükséges források nagyságát. Ha a tőkefelszerelések pótlási forrásszükségletét a számvitel alapú megközelítésre alapozzák, akkor a gyógyító intézmények az amortizálható eszközök cseréjének költségvetési szűkösségével szembesülnek.

Valós kockázata van annak, hogy a kialakuló finanszírozási rés nyomán a gyógyászati intézmények az esedékesség idején nem tudják pótolni a gyógyítási felszereléseket. Ez a helyzet részben abból is adódik, hogy az intézmények eszközgazdálkodása legfeljebb egy évre tekint előre, hosszabb időre nem készülnek eszközpótlási tervek. A pótlási megfontolások döntően reaktívak, egyértelműen kötődnek az irányító hatóságok éves finanszírozási folyamatához és az intézményi generálású forrástöbbletek allokálásához. Egyszeri jelentős beruházási forrástámogatás szükséges a gyógyászati intézmények számára azoknak az eszközöknek a cseréjéhez, amelyek tovább már nem alkalmasak funkciójuk ellátására – mondta a közgazdász professzor.

Bélyácz Iván előadásának videofelvétele


Generációs érdekellentét és generációs aránytalanság az egészségügyi kiadásokban - Mihályi Péter előadása

Mihályi Péter Mihályi Péter mta.hu/Szigeti Tamás

Mihályi Péter, az MTA doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Karának egyetemi tanára már előadása elején leszögezte: nincs optimális egészségügyi finanszírozási rendszer. Mindegyiknek számos, jól ismert előnye és hátránya van. Minden ország közvéleménye a saját rendszere hátrányait tartja irracionálisnak, tűrhetetlennek. Emögött egy feloldhatatlan biológiai ellentmondás áll, nevezetesen az, hogy az életpálya egészére számított egészségügyi kiadások 70-80%-a az élet utolsó két évére koncentrálódik, tehát az inaktív korra. Ez generációs érdekellentéthez és generációs aránytalansághoz vezet. Az aktív, kereső korban lévő népesség túlnyomó többsége számára a betegség csak egy távoli veszély, ezért nem érzi magán a kényszert a pénzügyi teher elvállalására. De ha még van is ilyen érzület, akkor is van egy mennyiségi probléma, a romló korfa.

Mihályi Péter elmondta: az egészségügyi finanszírozási rendszereknek többek között ezeket az ellentmondásokat kellene feloldaniuk. A szakember hétféle rendszert sorolt fel: a központi költségvetésnek, illetve a helyi költségvetésnek fizetett általános adók, a normatív adók elengedése, a megpántlikázott adók, a költségvetéstől független betegbiztosítóknak fizetett bérarányos járulék, a költségvetéstől független betegbiztosítóknak fizetett egyénre szabott biztosítási díj és az adózott jövedelemből fizetett kiadás.

Magyarországon jelenleg az első, a központi költségvetésnek fizetett adók az egészségügyi finanszírozás alapjai. Ez azt jelenti, hogy nincs semmiféle relatív elkülönültsége az ágazatnak. Ennek a rendszernek a megítélése alapvetően attól függ, hogy ki mit gondol a tervgazdaságról. Ahol a közvélemény bízik az államban, ott ennek a rendszernek magas az elfogadottsága (pl. Anglia), Magyarországon viszont rendkívül alacsony. Az előadó a lakosság zsebét terhelő, az adózott jövedelmekből történő kiadásoknál is kiemelte Magyarországot. Hiszen bizonyos „zsebből fizetett" tételeknél (pl. járóbetegek gyógyszervásárlásai, magánorvosok számlái, paraszolvencia) nemzetközileg is kiugróak a hazai adatok.

Mihályi Péter előadásának videofelvétele


A magyar lakosság várható egészségügyi állapota a következő évtizedekben – Csiba László előadása

Csiba László Csiba László mta.hu/Szigeti Tamás

Csiba László, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem Neurológia Klinikájának professzora elmondta: az iparosodott országokban a következő évtizedekben is a nem fertőző betegségek lesznek a vezető halálokok (szív- és agyérbetegségek, bizonyos ráktípusok), a felnőtt cukorbetegség duplázódik (kb. 300 millió beteg 2025-ben).

2015-ben a 129 ezer magyarországi halálozás 49%-át érbetegségek okozták, jelentőségük az elkövetkező évtizedekben tovább nő. A legsúlyosabb problémát 30 év múlva a 2,7 millió szív- és érrendszeri beteg, illetve a 3,2 millió magasvérnyomásos beteg jelenti majd.

A rosszindulatú daganatok miatti kórházi kezelések száma Magyarországon Európában a harmadik legrosszabb, közel 2300 kórházi elbocsátás 100 ezer lakosonként. Az európai statisztikák szerint a rosszindulatú daganatok halálozása 10,2/100 ezer lakos 2015-ben, de ez a szám meghatszorozódik 65 és 74 év között, és kb. 360 a 75 év fölöttiek között. 2051-ben légzőszervi betegségben (idült alsó légúti betegségek és asztma) közel 700 ezer, cukorbetegségben kb. egymillió ember szenved majd hazánkban.

Hazánk jelenleg 9,96 milliós lakossága 2051-re várhatóan 8,44 millióra csökken, a 65 év feletti lakosok aránya 19%-ról 32%-ra nő. Az egészségügyi ellátás fejlesztésének tervezésekor azt is figyelembe kell venni, hogy az elkövetkezendő 30 év során jelentős népességcsökkenés lesz a délnyugati és déli megyékben (Zala, Somogy, Baranya, Bács-Kiskun, Szolnok, Csongrád, Békés), ill. Nógrád és Borsod egy részén. A népességcsökkenés egyes régiókban meghaladhatja a 30%-ot. A lakosság növekedése csak Budapesten és ellátási körzetében, illetve a megyei jogú városokban várható.

Kevés megbízható adat létezik, de az 1,2-1,3-as átlagos gyerekszám, a fiatalok külföldi és belföldi mobilitása miatt valószínűleg drámaian nő a magányos és gondozásra szoruló idősek (a hosszabb várható élettartam miatt elsősorban a nők) száma.

Összegezve: zsugorodó népesség mellett a 65 év felettiek arányának drasztikus növekedése (19-ról 32%-ra) és egy mérsékelten javuló várható élettartam mellett olyan betegek százezreivel kell számolni, akik tartós gyógyszeres kezelésre, gondozásra és ápolásra szorulnak. Sürgősen szükség van egy új, átfogó népegészségügyi program megalkotására, amely magában foglalja a megelőzés, az akut betegségkezelés és a rehabilitáció/gondozás/másodlagos megelőzés fázisait – hangsúlyozta Csiba László, és ezzel kapcsolatban számos konkrét javaslatot is felsorolt.

Csiba László előadásának videofelvétele


A konferencia további előadásai

Az emberi élettartam megnövekedésének egészségügyi vonatkozásai
– Karádi István

Karádi István Karádi István mta.hu/Szigeti Tamás

Karádi István előadásának videofelvétele

Az egészségügyi szolgáltatók felelőssége: krízis és kiútkeresés – Dósa Ágnes

Dósa Ágnes Dósa Ágnes mta.hu/Szigeti Tamás

Dósa Ágnes előadásának videofelvétele