Megemlékezés Bartók Béláról és Kodály Zoltánról az MTA Székházban
Második alkalommal gyűltek össze a két zeneszerző és zenetudós életművének kutatói azon a helyen, ahol Bartók Béla 1934-től 1940-ig, Bartók távozása után pedig a Kodály vezette Népzenekutató Csoport dolgozott.
A Magyar Tudományos Akadémia Székházának alelnöki irodájában található
az a dolgozószoba, a hajdani „patkós szoba”, amelynek nevében jelzett patkó alakú asztalánál dolgozott Bartók Béla 1934-től 1940-ig, Bartók távozása után pedig a Kodály vezette Népzenekutató Csoport munkahelye volt Kodály haláláig, és ahol még Yehudi Menuhin is látogatást tett.
Az ELKH BTK Zenetudományi Intézetének (MTA Kiváló Kutatóhely) munkatársai 2021. szeptember 28-án második alkalommal tartottak megemlékezést több kerek évforduló alkalmából is. Bartók Béla 140 éve született, Kodály Zoltánt 75 évvel ezelőtt választották a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé, a kettejük által szerkesztett A Magyar Népzene Tára népdalösszkiadás-sorozatot, pedig 70 évvel ezelőtt indították útnak.
Kodály Zoltán mellszobra és Bartók Béla emléktáblája egykori dolgozószobájukban Fotó: mta.hu / Szigeti TamásKodály és Bartók életművének kutatói az évenkénti tisztelgéssel a fiatalabb kutatógenerációkat is szeretnék megszólítani és érzékenyíteni a nagy alapítók által képviselt értékek iránt, amely a magyar népzene révén szellemileg és fizikailag is szorosan kötődött a Magyar Tudományos Akadémiához.
A zenei blokkokkal színesített megemlékezésen jelen volt Richter Pál,
a Zenetudományi Intézet igazgatója, Hudecz Ferenc, az MTA alelnöke, Somfai László akadémikus, Vikárius László, a Bartók Archívum vezetője és Szalay Olga Kodály-kutató.
