Lendületesek: Kubinyi Enikő

Amikor Kubinyi Enikő 1994-ben biológushallgatóként szakdolgozatán kezdett el dolgozni az ELTE Etológia Tanszékén, még nem tudta, hogy kutyákat fog vizsgálni. A tanszéken Csányi Vilmos vezetésével akkor indult a kutyák viselkedésének kutatása.

„Nem azért jelentkeztem az Etológia Tanszéken, hogy kutyázzak, hanem hogy kutassak, mert rengeteg érdeklődés volt bennem az állatok viselkedése iránt. Volt saját kutyám, a szakdolgozatom egyik témáját vele kezdtem el, így azonnal be tudtam kapcsolódni a kísérletekbe. Tehát több mint 25 éve kutyákkal foglalkozom, az utóbbi években pedig az érdeklődésem egyre inkább az agykutatás és a genetika felé fordult. Ebben a programban pedig

most először szociológusokkal és közgazdászokkal is szeretnék együtt dolgozni

, ami még különlegesebbé teszi számomra a következő éveket” – mondta.

Amit a kutyától várunk

Kubinyi Enikőt megdöbbentette, hogy milyen sok kutyatartó értékeli többre a kutyáját az embereknél, beleértve a családtagjait is. Egy kérdőíves felmérésben a kutyatartók hatvan százaléka nagyrészt vagy teljesen egyetértett azzal, hogy a kutyája minden embernél fontosabb a számára, sokszor a gyerekesek is így nyilatkoztak.

Kubinyi Enikő Fotó: elteonline.hu

„Engem meglepett ez az eredmény, még akkor is, ha e felmérés nem volt reprezentatív. A jelenséget annyira érdekesnek találtam, hogy ebből alakult ki a mostani Lendület-pályázat – mondja Kubinyi Enikő. – Azt fogjuk megvizsgálni a kutatóprogramban, hogy

a társállattartás hogyan hat az emberi társadalmakra, illetve az állatokra.

Társállattartáson azt értjük, amikor az emberek családtagnak tekintik az állataikat (rendszerint a kutyájukat).”

Mi lehet az oka a társállattartásnak? Bizonyos elméletek szerint a modern ember hiányolja a nagy családok nyújtotta intenzív szociális ingereket. Ennek oka, hogy egyre kevesebb gyerek születik, és a nagy távolságok miatt a rokonokkal való kapcsolattartás is akadályokba ütközik. Kulturális megszaladási jelenség indult hát el, és emiatt az emberek egyre jobban igénylik a társállatok közelségét. A kutyától olyasmit kaphat az ember, amit eredetileg a rokonaitól kapott: azt az érzést, hogy valakinek szüksége van rá, az ítélkezésmentes, odaadó figyelmet, a feltétel nélküli szeretetet. Kérdés, hogy ez a fajta állattartás hogyan befolyásolja a társas kapcsolatokat, a szociális hálózatot, illetve mekkorák a kutyatartás költségei, és mi a haszna. A kutatók fontosnak tartják hangsúlyozni, hogy a kutyatartásnak nemcsak előnyei vannak, hanem hátrányai is.

A kutatás során reprezentatív felmérést fognak készíteni arról, hogy Magyarországon a kutyák hány százalékát tartják valójában családtagstátuszban – feltételezhető, hogy jelentős részük így éli le az életét. De a világ kutyáinak nagy része legfeljebb csak álmodik efféle pozícióról. Nyolcszázmillió kutya él a földön, nyolcvan százalékuk az utcán lakik, miközben alig van kapcsolata az emberrel.

Összetett kapcsolat

„A közhiedelem azt tartja, hogy a kutyatartás sok szempontból nagyon jó hatással van az emberre, a gazda egészségi állapotától a gyerekek fejlődéséig. Csakhogy a nagymintás kutatások gyakorlatilag semmilyen pozitív hatást nem találnak – folytatja az etológus. – Ha van bármiféle kimutatható pozitív hatása a kutyatartásnak, az a vizsgálatok szerint csak igen speciális csoportokban érezhető, például magányosan élő időseknél, vagy poszttraumás stressz zavarban szenvedő veteránoknál. Még a segítőkutyáknál is gondosan kell kiválasztani a kutyákat és az embereket, mert korántsem fog működni minden kutya az összes rászorulónál.”

A kutya tehát nem tekinthető általános gyógyírnak az ember társas problémáira. Sőt bizonyos esetekben a kutya okozza e nehézségeket, és a gazda elszigetelődését a többi embertől. Kubinyi Enikő szerint ez a kutyatartás olyan fontos hozadéka, amelyet sokszor elhallgatnak. Pedig sok ember a társállat miatt zárja ki magát bizonyos társas programokból, ellehetetlenülnek a kapcsolatai. A kutya viselkedésétől függően a gazda szociális kapcsolatai bővülhetnek, hiszen sokan más kutyatartókkal kezdenek barátkozni, akikkel azonos az érdeklődési körük.

Viszont ennek az ellenkezője is igaz lehet:

ha a kutya minden más kutyával és emberrel agresszív, akkor hiába jár vele a gazda sétálni, nemhogy új barátokra nem tesz szert, esetleg még korábbi ismerőseit is el kell kerülnie, mert a kutya állandó konfliktusforrást jelent.

E példák is jól mutatják, hogy a kutya és az ember kapcsolata mennyire összetett, milyen sok tényező hat rá, ugyanakkor kevés a valóban objektív, minden szempontot figyelembe vevő (akár a közhiedelmekkel szembemenő) vizsgálat. Így tehát a most induló kutatóprogram eredményei hiánypótlók és formabontók lesznek, de az sem kizárható, hogy vitát generálnak majd.

Kevés ember van, akinek ne lennének feltevései, illetve személyes tapasztalatai a kutyákkal kapcsolatban. A felmérések szerint gyakorlatilag nincs olyan társadalmi csoport, amelynek tagjai ne tartanának kutyát, az attitűdjeikben azonban felfedezhetők különbségek. A kisgyereket nevelő szülők például kevesebbet tudnak a kutyával foglalkozni, hiszen a figyelmüket jobban leköti a gyermeknevelés. De ez a gyerekek kirepülésével általában megváltozik: ilyenkor az emberek nagyon komolyan elköteleződnek a kutya iránt, ilyenkor költik a legtöbb pénzt az állat gondozására. Az Egyesült Államokban az idősebbek hetven százalékkal több pénzt költenek a kutyára, mint a kisgyermeket nevelő emberek.

A rövid fejű fajták népszerűségének nyomában

„A kutyát nagyon sokszor gyermekstátuszban tartják, ezért kézenfekvő megvizsgálnunk, hogy a kutya birtoklása mennyiben késlelteti vagy helyettesíti a gyermekvállalást. Hiszen a kutya gondozása olcsóbb és egyszerűbb, mint egy kisgyereké, miközben sok mindent megkaphatunk tőle, amit egy kétéves gyerektől várhatunk” – mondja Kubinyi Enikő.

A pályázat egyik része tehát a kutyatartásnak az emberi szociális kapcsolatokra, a termékenységre, a jólétre gyakorolt hatását vizsgálja. A kutatások nagyobb része viszont a kutyákat célozza meg, hiszen nyilvánvaló, hogy az ő jellegzetességeikre is hat a családi státusz. Ez a hatás pedig nem feltétlenül pozitív, ami állatjóléti kérdéseket vet fel. Vannak kutyák, amelyekből az erősen korlátozó környezet viselkedési problémákat hoz elő, míg a „gyerekszerű” küllemre való tenyésztés veleszületett betegségekkel jár. A társállatként tartott kutyák esetében nagyon erős a kinézetre való szelekció, vagyis a fajták tenyésztésénél fontos szempont, hogy a családtagot kereső embereknek tetsszen a kutya külleme, például nagy szeme legyen és pisze orra.

Kutyák és kutatók Forrás: Kubinyi Enikő

Ennek következménye, hogy megjelentek azok a fajták, amelyek emberi gondoskodás nélkül már nem lennének képesek életben maradni és szaporodni. Tipikusan ilyenek a kis termetű, rövid orrú fajták (például a bulldog vagy a mopsz), amelyek gyakran csak császármetszéssel képesek elleni, a legtöbbjük állandó orvosi kezelésre szorul, és légzési problémákkal küzd. Az egészségi problémák ellenére e rövid fejű fajták népszerűsége folyamatosan nő, a legkedveltebb tíz fajta között több rövid fejű fajtát is találunk.

„Nagyon fontos kérdésünk lesz, hogy mi e fajták népszerűségének titka. Mit tudnak ezek a kutyák, amit más típusú fajták nem, és alapvetően miben különböznek a többiektől? – teszi fel a kérdést Kubinyi Enikő. – Korábban azt az eredményt kaptuk, hogy e kutyák hosszabban, könnyebben néznek az ember szemébe, feltehetően a szemük elhelyezkedése és felépítése miatt. Tudjuk azt is, hogy az agyuk igen jelentősen torzult a szelekció során.

A viselkedés és a kogníció mellett a neuroanatómiai jellegzetességeiket is tovább vizsgáljuk majd digitalizált koponyákon.

A gének expressziójában beállt változásokat a 2017-ben alapított Kutya Agy- és Szövetbankunk mintáin fogjuk feltárni.”

Nemcsak kutyákat vizsgálnak majd, hanem más, kedvencként tartott fajokat, például macskát, patkányt is. Megvizsgálják, hogy a gazdáik milyen arányban nevezik őket családtagnak, és ezzel összefüggésben mi jellemző az emberrel való kapcsolatukra és a küllemükre.

A kutatás jelentőségéről Kubinyi Enikő elmondta: „A társállattartás az emberi élet és a gazdaság hatalmas területe, amely az állatot nem tartókat is érinti. Betekintést nyújtunk majd abba, hogyan hatnak az állatok az emberi közösségekre. Számszerűsítjük a társállatok hatását a gazdáik érzelmi és mentális egészségére. A gyerekszerűségre való szelekció állatjóllétre gyakorolt hatását több tudományágat összefogva vizsgáljuk. A kutatásaink bizonyítékon alapuló tudással segíthetik az állattartással kapcsolatos döntéseket, és ezzel hozzájárulhatnak az emberek, valamint az állatok életminőségének javításához.”