Lendületes kutató nyert az Európai Kutatási Tanács pályázatán
Andics Attila kognitív idegtudományi kutató, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője elnyerte az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) fiatal kutatóknak kiírt Starting Grant pályázatát. Az ELTE TTK Etológia Tanszékének kutatója azt vizsgálja majd az ötéves, 1,9 millió euró támogatást kapott projektjében, hogyan hatott egyes emlősök hangfeldolgozására a háziasítás. A kutatás eredményeként jobban megérthetjük, hogyan változtathatta meg agyunk hangfeldolgozásért felelős mechanizmusait a beszéd kialakulása.
Andics Attila Forrás: ELTEAndics Attila 2004 óta foglalkozik a hangfeldolgozás agyi mechanizmusaival. 2015-től az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját nyerte el, majd 2017-től az Akadémia kiválósági programja, a Lendület keretében folytatta tudományos munkáját. Az önálló kutatói pályát kezdő, 38 év alatti, kiemelkedő és folyamatosan növekvő teljesítményt mutató, ígéretes fiatal kutatók kategóriájának, a Lendület I.-nek a nyertesei vállalják, hogy a program keretében végzett kutatásaik során vagy azok befejezésekor pályáznak az Európai Kutatási Tanács valamelyik kiválósági felhívására.
Az MTA támogatásával az ELTE-n megalakított kutatócsoportjával Andics Attila a hallási tanulás vokális szociális feldolgozási folyamatokban betöltött szerepét vizsgálja viselkedéses és agyi képalkotásos kísérletekkel kutyákban, törpemalacokban, makákókban és emberekben. A kutatás célja a biológiai és kulturális evolúció szerepének pontosabb megismerése az emberi nyelvi kompetencia és az ezt támogató szociokognitív kompetenciák kialakulásában.
Az ERC által támogatott, 2021-ben induló, VOIMA (Voice and speech perception across mammals: a comparative study of humans, dogs and pigs) című kutatás arra a kérdésre keresi a választ, hogy a beszéd feldolgozásában szerepet játszó agyi specializációk valóban kizárólag az embernél alakultak-e ki, vagy a beszéd megjelenésének és fontossá válásának következtében jelentek-e meg, az új cél érdekében már létező agyi folyamatokat használva fel újra.
A feltételezés az, hogy ha újrafelhasználás történt, akkor az emberi hang és beszéd feldolgozását segítő, hasonló agyi specializációk kialakulhattak olyan fajokban is, amelyek környezetében szintén megjelent és fontossá vált az emberi beszéd. Ilyen faj a legrégebben háziasított emlős, a kutya, illetve a társállatként az utóbbi időben népszerűvé vált törpesertés is. A VOIMA projekt e két filogenetikailag távoli, ugyanakkor közismerten sokat vokalizáló faj hang- és beszédfeldolgozását vizsgálja összehasonlító etológiai és agyi képalkotó módszerekkel.
A vizsgálatokat az ELTE TTK Miklósi Ádám által vezetett Etológia Tanszékén végzik. Az ELTE és az MTA kutatói több mint húsz éve kutatják a családi kutya kognitív képességeit, főként az emberrel való együttműködése során.
