Legyen világosság! – filmbemutató az ITER-ről az Akadémián

Mikorra készülhet el a jelenleg építés alatt lévő legnagyobb fizikai-technológiai kísérleteként nyilvántartott fúziós reaktor? Mi a hazai kutatók szerepe a kísérletben? A film rendezője négy évig dolgozott azon, hogy utánajárjon a dél-franciaországi projekt hátterének, és egyúttal bemutassa a fúziós energia történetét a nézőknek. A Filmklub az Akadémián sorozat telt házas nyitófilmje Mila Aung-Thwin Let there be light című alkotása volt az Akadémia Dísztermében.

2018. április 16.

„2025-ig el tud készülni az ITER. Nagyon nehéz, drága és komplex projekt, de hiszek a sikerében. Nyolc éve dolgozom ezen a területen, a Fusion for Energy, az Európai Unió ITER-ért felelős ügynökségének hazai képviselőjeként. Rengeteg nehézséggel nézünk szembe, ez tény, de folyamatos a fejlődés, az ITER-menedzsment nagyon nagy változáson ment keresztül. A projekt sínen van – mondta el Veres Gábor, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézet Plazmafizikai Osztály vezetője a vetítés utáni beszélgetésen.

Veres Gábor, az MTA Wigner FK RMI Plazmafizikai Osztály vezetője (Kattintson a képre a galériához!) mta.hu/Szigeti Tamás

„A filmet tavaly Madridban láttam először egy zártkörű vetítésen az EU fúziós kutatási programja, az Eurofusion kommunikációs csapatának tagjaként. Évente összejövünk, és megosztjuk egymással a tapasztalatainkat. Ezen a konferencián vetítették le a nem sokkal előtte elkészült filmet, majd Cannes-ban is bemutatták. Tátott szájjal néztem végig a 80 percet, nagyon inspirált a film. Akkor határoztam el, hogy jó lenne itthon is levetíteni, nagyon örülök, hogy sikerült összehozni a bemutatót” – hangsúlyozta Szabolics Tamás, az MTA Wigner FK RMI Plazmafizikai Osztály fejlesztőmérnöke.

Szabolics Tamás, az MTA Wigner FK RMI Plazmafizikai Osztály fejlesztőmérnöke mta.hu/Szigeti Tamás

Az ITER most lép a tervezésiből a kivitelezési fázisba. Ez nem azt jelenti, hogy már minden tervezés befejeződött. Egyes elemek már meg vannak tervezve, és elkezdték építeni őket, mások pedig még most is tervezés alatt állnak. A magyar kutatók elsősorban ez utóbbi munkálatokban vesznek részt. „Több, elsősorban a plazma diagnosztikájával kapcsolatos részegységet is tervezünk, a lehetőségekhez képest az élvonalban vagyunk. Az egyik nagy projektünk a vákuumkamra belső falán, a mérőegységektől a szenzorokig futó jeltovábbító vezetékek tervezése. Ez sokrétű feladat, kezdve azzal, hogy merre vezessük a kábelcsatornákat, hogyan kell őket a falra rögzíteni a hőmérséklet-eloszlásra vagy az anyagban lévő feszültségre vonatkozó különböző előírásoknak megfelelően. Prototípusokat is gyártunk, ezeket teszteljük a laboratóriumban” – részletezte az ITER-hez kötődő hazai kísérleteket Veres Gábor.

mta.hu/Szigeti Tamás

A hazai fejlesztők egy másik, a plazma megfigyelését célzó alrendszer munkálataiban, speciális kamerák tervezésében és prototípusok építésében is részt vesznek. „A németországi Wendelstein 7-X sztellarátor kísérlethez 2015-ben mi terveztük és mi is építettük azt a tízkamerás megfigyelőrendszert, amelynek segítségével, ahogyan a filmben is láttuk, Angela Merkel megcsodálhatta az első plazmakisülést” – számolt be a hazai sikerekről Szabolics Tamás.

Részlet a filmből:

A Filmklub az Akadémián sorozat következő vetítése április 18-án, szerdán 17.30 órakor lesz: Lerner Balázs Budapest Inferno című filmjét vetítjük. Regisztráció itt.