Hét nyertes az Akadémia Közoktatás-fejlesztési Kutatási Pályázatán

Az Akadémia korábban Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programként ismertté vált, 2021-ben új néven és új tartalommal kiírt programjával a tudományosan megalapozott oktatáshoz kíván hozzájárulni. Az MTA Elnöksége egy 2019-es határozatában azt javasolta Freund Tamás elnöknek, hogy a programot
az Akadémia tekintse hosszú távú, stratégiai feladatának.

A támogatási szempontok között pedig prioritásként határozta meg egyebek mellett az olvasás-szövegértés, a matematika és a természettudományok terén a nemzetközi felmérések által hangsúlyosan jelzett problémák felmérését; az iskolai kudarcok és a lemorzsolódás okainak feltárását; a fiatalok történelmi tudatának fejlődésében, az idegen nyelvek, a művészeti kultúra és az egészséges életmód aktív elsajátításában a hazai közoktatásban meglévő sajátos hiányosságok okainak feltárását és a megoldásukat elősegítő, a gondolkodást hatékonyan fejlesztő, a megértést és a tudás alkalmazását segítő gyakorlatok, tanulási és tanítási módszerek kidolgozását és hatékonyságvizsgálatát; a speciális helyzetű tanulók integrálására, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatására irányuló programok kidolgozását, továbbá az oktatás átfogó digitalizációjával kapcsolatos problémák megoldására irányuló kutatásokat.

Az idén májusban immár harmadik alkalommal meghirdetett pályázatra
14 érvényes pályamunka érkezett. Közülük a beérkezett nemzetközi anonim bírálatok alapján a Bírálóbizottság 7 pályázat támogatását javasolta az MTA elnökének összesen évi 76 millió forint értékben.

A Közoktatás-fejlesztési Kutatási Pályázat 2022-es nyertes pályamunkái

Kollaboratív írás: Eltérő szociokulturális hátterű középiskolások írásbeliségének fejlesztése
Kutatócsoport-vezető: Bodó Csanád (Eötvös Loránd Tudományegyetem)

A kutatási program a magyar középiskolások írásbeliségének a diákok szociokulturális hátterével összefüggő jelentős különbségeivel foglalkozik.
Míg a nemzetközi kutatások rámutattak, hogy az egyéni írásnak olyan pozitív hatásai vannak, amelyek befolyásolhatják az írásbeliség egészét, a kollaboratív írás iskolai vizsgálatával céljuk annak feltárása, hogy ezek a hatások az írásbeliségben kevésbé jártas tanulóknál is előidézhetők-e. Ennek érdekében eltérő szociokulturális hátterű diákpárok közösen folytatott írásgyakorlatait alakítják ki és elemzik kevert módszertan alkalmazásával. Egyszerre vállalkoznak körükben az írásbeliség általános gyakorlatainak etnográfiai feltárására, valamint annak megválaszolására, hogy a kollaboratív írás mint tudományos beavatkozás hatással van-e az iskolai írásbeliségre.

Falusi kisiskolák a leszakadó térségekben
Kutatócsoport-vezető: Czibere Ibolya (Debreceni Egyetem)

A kutatócsoport a falusi kisiskolák hátrányos helyzetű diákjainak szociokulturális lemaradását és enyhítésének lehetőségeit vizsgálja.
Ezzel összefüggésben feltárja a hátrányos társadalmi-gazdasági környezetben működő falusi kisiskolák jellemzőit, társadalomtörténeti kontextusait, a lokális társadalomban betöltött funkcióit. Vizsgálja a kistelepülések kisiskoláiban folyó pedagógiai munkát, elemzi a tanári attitűdöket, a hátrányos helyzettel és az etnikai hovatartozással összefüggő gyermeki hátrányok helyi sajátosságait, valamint az iskolai sikereket hátrányosan befolyásoló tényezőket.
A nemzetközi tudományos eredményeket is felhasználva, a kutatócsoportban több szakmaterület szakemberei közösen dolgoznak ki a hátrányos helyzetű térségek falusi kisiskoláiban alkalmazható fejlesztési programot a gyermekek szociokulturális hátrányaiból fakadó iskolai lemaradások enyhítésére.

Fizika a 21. század iskolájában
Kutatócsoport-vezető: Jenei Péter (Eötvös Loránd Tudományegyetem)

A kutatócsoport arra keresi a választ, hogyan lehet hatékonyan fizikai tartalmakat tanítani a 21. század iskolájában. Munkájuk két nagy témakör köré szerveződik:
1. Digitális és cselekvésközpontú fizikatanulás. A cselekvésközpontú fizikaóra célja, hogy a megszerzett tudást tevékenységalapú gyakorlással mélyítse el, így támogatva az ismeretek rögzítését és elsajátítását, valamint
a készségfejlesztést. A projekt során Arduino-vezérelt szenzorok fizikaórai felhasználását, valamint a tanulási napló módszerének hatását kutatják.
2. Fizikatanítás mesterséges intelligencia felhasználásával. A cél egy olyan szoftver fejlesztése és tesztelése nagymintás kísérlettel, amely a gépi tanulás segítségével tud egyéni gyakorlási utakat kínálni a diákoknak a fejlesztő hatás maximalizálása mellett.

A csoport az ELTE Fizika Tanítása Doktori Program bázisán szerveződött, célja a program működésének és fejlődésének támogatása.

Megoldások a nyelvfejlődési zavarok és eltérések differenciáldiagnosztikájában és terápiájában (MONDD-TE)
Kutatócsoport-vezető: Marton Klára (Eötvös Loránd Tudományegyetem)

A tanulási és beilleszkedési zavarokat mutató gyermekek jelentős részénél nyelvi probléma is fennáll, ami nagymértékben hozzájárul az iskolai kudarcokhoz.
A kutatás ezt a problémakört 3 szinten ragadja meg:
1. a fel nem ismert nyelvi zavarok előfordulási gyakoriságának felmérésével, valamint a nem megfelelően kezelt gyermekek nyelvi képességeinek feltárásával;
2. egy szűrőeljárás kidolgozásával és hatásvizsgálatával, amely a gyermekek kognitív kontroll képességeire alapozva segíti a nyelvi eltérések és a nyelvfejlődési zavarok elkülönítését;
3. új intervenciós módszerek kidolgozásával és hatásvizsgálatával.

A cél egy zenei intervenciós módszer kifejlesztése iskoláskorú gyermekek számára, amely hozzájárul a nyelvfejlődési zavart mutató gyermekek kognitív kontroll funkciónak fejlesztéséhez, míg kiscsoportos óvodások részére egy olyan korai intervenciós módszert dolgoznak ki, amely ötvözi a nyelvi és pszichomotoros fejlesztés elemeit a tanulási zavarok megelőzése érdekében.

Kutatások az integrált természettudományos tudás és szemlélet kialakítására az általános iskola 1–4. évfolyamán
Kutatócsoport-vezető: Revákné Markóczi Ibolya (Debreceni Egyetem)

A természet mint holisztikus rendszer jelenségeit és törvényszerűségeit
az egyes diszciplínák egymással összefüggésben magyarázzák. Ezek megértéséhez már az általános iskola alsó tagozatától kezdve szükséges
az integrált természettudományos tudás és attitűd, valamint a természethez fűződő emocionális kapcsolat kialakítása. A program célja a hazai általános iskola 1–4. évfolyamán tanuló kisdiákok integrált természettudományos tudását és szemléletét megalapozó és befolyásoló kognitív, nonkognitív és szocioökonómiai tényezők vizsgálata, valamint a vizsgálatok eredményeit beépítő fejlesztőprogram kidolgozása, alkalmazása és hatásvizsgálata.
A vizsgálatokban tantárgy-pedagógiát oktatók és kutatók, a pedagógiai pszichológia kutatói, PhD-hallgatók, valamint általános iskolai tanítók vesznek részt. A kutatás eredményeit összefoglaló publikációk, az ismeretszerzési folyamatot segítő módszereket magukban foglaló oktatási segédanyagok és dokumentumok a tanár- és tanítóképzésben, valamint az általános iskolai oktató- és nevelőmunka gyakorlatában hasznosulhatnak.

Olvasási fluencia, szövegértési képességek és az alsó tagozatos olvasástanítás fejlesztése
Kutatócsoport-vezető: Steklács János (Pécsi Tudományegyetem)

Az olvasáskutatás az elmúlt években jelentős eredményekkel járult hozzá az olvasástanítás fejlesztéséhez, ezzel együtt az oktatási rendszerek sikeresebb működéséhez. A kutatócsoport tagjainak meggyőződése szerint a hazai oktatás területén is a rendszer korszerűbbé, hatékonyabbá tételét segíti, ha
az olvasáskutatás eredményeit integrálni tudjuk az osztálytermi gyakorlatba.
A kutatási projekt első lépéseként a hazai terminológia kialakítását, pontosítását tűzték ki célul, ezt követően a fluencia, az olvasási stratégiák, szövegértési képességek vizsgálata, fejlesztésének tapasztalatai, vizsgálata kerül a kutatásuk fókuszába. Ezen a hármas prioritáson túl pedig számos alprojekt keretében vizsgálnak olyan tényezőket, amelyek segítségével új szempontokkal, új eredményekkel tudnak reményeik szerint hozzájárulni
a kisgyermekkori és kisiskoláskori olvasási képességek hatékonyabb kialakításához, fejlesztéséhez, ezáltal a magyar oktatási rendszer eredményességének előmozdításához.

A lemorzsolódás csökkentése és a tanulók felzárkóztatása
az elkötelezettség, a logikus gondolkodás és a hosszú távú ismeretek fejlesztésével
Kutatócsoport-vezető: Szabó Csaba (Eötvös Loránd Tudományegyetem)

A tanulási folyamatról alkotott eddigi ismereteket alapvetően megváltoztatták a kísérleti pszichológia és a kognitív idegtudományok 2000-es évek elején született eredményei. Ezek új lehetőségeket nyitnak meg a tudásanyag elsajátításában és a tanulók egyéni fejlődési pályáinak kialakításában.
A hosszú távú tudás megszerzésének eddig ismert leghatékonyabb eszköze
az előhívási hatás, amely elérhető rendszeres óra végi teszteléssel. A tanórákon játszott megfelelő társasjátékok elősegítik a formális logikai és geometriai gondolkodás fejlődését, a matematika miatti szorongás csökkenését. A problémafelvető készség ma már az alapkompetenciák közé tartozik, fejlesztése szerepet játszik az általános problémamegoldó képesség és egyéb kompetenciák kialakításában. E célok elérését segítheti elő a flow élmény kialakítása a tanulók elkötelezettségének növelése érdekében, amelynek egyik eszköze a játékosítás. A kutatócsoport célja e négy terület hatékonyságának vizsgálata a közoktatásban.