Hét külföldi vendégkutató kapcsolódik be az akadémiai kutatásokba

A magyar kutatócsoportok nemzetközi versenyképességét erősítő program támogatásával újabb hét nemzetközi hírű vendégprofesszor vehet majd részt akadémiai kutatóközpontok és -intézetek munkájában.

2019. június 19.

A Magyar Tudományos Akadémia pályázati felhívására idén 10 pályázatot nyújtottak be. A pályázók a három nagy tudományterület – bölcsészet- és társadalomtudományok, élettudományok, valamint matematikai és természettudományok – mindegyikét képviselték.

A benyújtott pályázatokról az adott tudományterületek szakértőiből álló öttagú zsűri döntött a beérkezett pályamunkák alapos szakmai értékelése és összevetése után. Az 50 millió forintos támogatási keretösszegből a zsűri döntése nyomán 3,744 millió forinttól 8,96 millió forintig terjedő támogatást nyertek el a sikerrel pályázók.

Pályázó neve

Tudomány-terület

Vendégkutató

Befogadó intézmény

Támogatott hónapok száma

Támogatási összeg (M Ft)

Demény Attila

Matematikai és természettudo-mányok

Silvia Frisia

MTA CSFK Földtani és Geokémiai Intézet

4

8,960

Kiss Viktória

Bölcsészet- és társadalomtudo-mányok

Claudio Cavazzuti

MTA BTK Régészeti Intézet; Lendület Mobilitás Kutatócsoport

4

8,000

Kovács István János

Matematikai és természettudo-mányok

Sierd Auke Cloetingh

MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet; Lendület Pannon LitH2Oscope Kutatócsoport

4

6,000

Pirger Zsolt

Élettudományok

Vértes Ákos

MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet

3

3,744

Szabó Róbert

Matematikai és természettudo-mányok

Hiromoto Shibahashi

MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet

3

6,000

Szathmáry Eörs

Élettudományok

Mauro Santos

MTA ÖK Evolúciós Kutatócsoport

4

8,648

Trócsányi Zoltán

Matematikai és természettudo-mányok

Sven-Olaf Moch

MTA-DE Részecskefizikai Kutatócsoport

4

8,960

Az ausztráliai Newcastle-i Egyetemről érkező Silvia Frisia professzor asszony
a karbonátképződmények genetikai kutatásának egyik élvonalbeli szakembere,
a mikroszkopikus méretű szöveti jellemzők vizsgálatának és genetikai értelmezésének legismertebb kutatója. A Földtani és Geokémiai Intézetben tervezett kutatómunkája során az intézet specialitását, az ásványokba zárt oldatok stabilizotóp-geokémiai elemzésére kifejlesztett, vákuumrendszerrel egybeépített lézerspektroszkópot, valamint a Pannon Egyetem új elektronmikroszkópos laboratóriumának lehetőségeit kívánja alkalmazni.
A kutatás tárgya trópusi területek barlangjaiban képződő karbonátok keletkezési folyamatainak és múltbeli csapadékstabilizotóp-összetételének elemzése. A kutatómunka újszerű eredményekhez vezethet a helyi és regionális csapadékváltozási események kimutatásában és értelmezésében, valamint a barlangi ásványképződési folyamatok nanoméretű vizsgálatában.

Claudio Cavazzuti professzor az Olasz Kulturális Minisztérium antropológus munkatársa. A közös munka várhatóan új módszerekkel és eredményekkel egészíti ki az MTA BTK RI Lendület Mobilitás Kutatócsoport munkáját. Az élelemtermelés elterjedését és a rézkori nagy innovációkat követően rendkívüli jelentőségű a bronzkor időszaka. A korszaknak nevet adó új fém előállítási technológiájának megjelenését egy korábbi régészeti kutatás a keletről és nyugatról a mai Magyarország területére érkező népmozgásokhoz, új népek megjelenéséhez kötötte. A kutatócsoport nemzetközi együttműködései és önálló stabilizotópos és archeogenetikai kutatásai révén egyre több bizonyíték áll rendelkezésünkre, amely szerint térségünket valóban komoly népmozgások érintették a Kr. e. 3. és 2. évezred idején. Ezek az elemzések azonban eddig csak az ún. korhasztásos sírokból előkerült emberi maradványokat (csontvázakat) érinthették; a korszakban jelentős számú hamvasztásos temetkezésekből ismert égett csontmaradványok vizsgálatára nem volt mód. Az új ismeretek hozzájárulnak a közép-európai bronzkori közösségek kapcsolatainak és vándorlásainak jobb megismeréséhez.

Sierd Auke Cloetingh, az Utrechti Egyetem professzora az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézetben kíván kutatásokat végezni geodinamika és litoszféra-deformáció tárgyban az intézet MTA CSFK Lendület Pannon LitH2Oscope kutatócsoportjával együttműködésben. A Föld egy különleges bolygó, felszínének, valamint a Föld körüli térségnek a megismerése igen jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben. A kutatók azonban meglehetősen keveset tudnak a bolygó belső folyamatairól, azt is csak meglehetősen közvetett megfigyelési adatok alapján. A lemeztektonikai elmélet alapvetése, hogy a Föld külső rideg burka, a litoszféra „úszik” az alatta található kevésbé viszkózus asztenoszférán. A két földöv igen eltérő viselkedésének oka jelenleg is erősen vitatott. A lemeztektonikai mozgások mindennapi hatásai (földrengések, vulkanizmus, geotermika) fontos társadalmi jelentőséggel bírnak. A litoszféra-asztenoszféra rendszer komplexebb megértése talán a földtudomány egyik legsürgetőbb kihívása, hogy mérsékelni tudjuk a szeizmikus veszélyeztetettséget, és hatékonyabban tudjunk gazdálkodni a természeti erőforrásokkal. A Kárpát-Pannon régió kiváló természetes laboratórium a Föld belső termomechanikus modellje új generációjának tesztelésére, hiszen itt a kontinentális lemezben minden ismert geodinamikai folyamat aktív, és viszonylag kis területen koncentráltan van jelen.

Vértes Ákost, az egyesült államokbeli George Washington Egyetem senior kémikus-biokémikus professzorát az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet, azon belül a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) által támogatott Neuroetológiai Kutatócsoport fogadja. Korunk embere számtalan szintetikus vegyületet használ kényelmi igényeinek érdekében. E szintetikus vegyületek egyik csoportját a gyógyszermolekulák alkotják. Számos gyógyszerhatóanyag az emberi szervezetből biológiailag aktív formában távozik, és jut ki a szennyvízhálózatba, majd a felszíni vizekbe, folyókba, tavakba. Ezek az emberi eredetű gyógyszermaradványok zavaró hatást gyakorolnak a vízi ökoszisztéma gerinctelen és gerinces állataira. A tervezett kutatás fő célja a vízrendszerből korábban már kimutatott gyógyszerhatóanyagok élettani hatásainak modern analitikai megközelítésű vizsgálata egy vízi gerinctelen modellszervezet azonosított sejtjeiben a molekuláris profilok feltárásával. A kapott eredmények alapján olyan molekulákat azonosíthatunk, amelyek segíthetnek előre nem látható ökológiai kockázatok becslésében.

A Tokiói Egyetemen dolgozó Hiromoto Shibahashi professzor a csillagrezgések kutatásának vezető alakja. Mély, mindenre kiterjedő elméleti tudása remekül illeszkedik az MTA CSFK Csillagászati Intézetben folyó projektekhez, melyek célja az űrfotometriai missziók, a nagy égboltfelmérések és a csillagászat Big Data korszakának kihasználása. Az ilyenfajta szerencsés párosítás világviszonylatban is ritka – azt remélik tőle, hogy az intézetet a kutatás élvonalába repíti, miközben az ott folyó munka láthatósága és hatása megtöbbszöröződik. A munka során a legfejlettebb kutatási módszereket alkalmazzák innovatív kutatási témákban olyan adatokon, amelyeket a forradalmi űrfotometriai missziók (Kepler/K2, TESS, Gaia) szolgáltattak.
Az együttműködés révén új megvilágításba helyezik az RR Lyrae csillagok évszázados Blazskó-rejtélyét (modulációját) és kettősségük gyakoriságát.
Shibahashi professzor FM/PM módszere alkalmas néhány napnyi tömegű fekete lyuk kimutatására is kettős rendszerekben. Az eredmények olyan csillagfejlődési állapotokra derítenek majd fényt, amelyeket hagyományos módszerekkel nehéz vagy éppen lehetetlen vizsgálni. Ezek a vizsgálatok a nemzetközi Large Synoptic Survey Telescope konzorciumban végzett felkészülési munkálatok részei lesznek. Shibahashi professzor előadás-sorozatot is tart majd több egyetemen a csillagpulzáció témakörében, ami segítheti az érdeklődő diákoknak a természettudományos tárgyak és a csillagászati kutatás iránti elköteleződését. A professzor magyarországi tartózkodása abból a szempontból is előnyös, hogy az intézetben hasonló témakörben dolgozó, már azonosított, ígéretes Lendület- és ERC-pályázók közvetlenül kapcsolatba léphetnek, konzultálhatnak és közös projekteket kezdhetnek vele.

Mauro Santos professzor a Barcelonai Autonóm Egyetemről érkezik az MTA Ökológiai Kutatóközpontjába. Az élet eredete és az információfeldolgozó rendszer tartós folytonossága, amely a múltbeli és a jelenlegi ideiglenes élő szervezetek elképesztő sokféleségét generálja, a biológia jellemzője. A kutatók átfogó és realisztikus forgatókönyv kidolgozását tervezik a replikálódó molekuláktól a kódolt fehérjeszintézist megelőző riboorganizmusokhoz vezető átmenet kezdeti lépéseire. Az evolvabilitás (valamely rendszernek az adaptív evolúcióra való képessége) mellékhatása az, hogy – a fősodorbeli nézetek szerint – a halhatatlanság nem lehetséges. Ezzel ellentétben, míg az embereknél a halandóság növekszik az életkorral, vannak olyan szervezetek, amelyek negatív öregedést mutatnak, mások pedig nem öregszenek. Santos professzor munkatársaival az öregedés evolúcióját modellezi egy olyan káros allélre fókuszálva, amely irányító szelekció alatt álló genomba ágyazódik.

Sven-Olaf Moch, a részecskefizika-fenomenológia nemzetközileg elismert szaktekintélye a Hamburgi Egyetemről érkezik a Debreceni Egyetemre. A Nagy Hadronütköztető (LHC) protonokat gyorsít nagy energiára, és ütközteti őket
a természet alapvető erőinek és az anyag mélyszerkezetének tanulmányozása céljából. Ahhoz, hogy az LHC kísérletei által gyűjtött adatokat megfelelően ki lehessen értékelni, nélkülözhetetlen a proton szerkezetének pontos ismerete. Moch professzor nemzetközileg nagyra becsült szaktekintélye azoknak a számításoknak, amelyek a proton szerkezetének részecskeütközési adatokra alapozott pontos kinyeréséhez szükségesek. Azok a matematikai módszerek, amelyeket a számításai során használ, fontos szerephez jutnak a Trócsányi Zoltán professzor irányítása alatt álló MTA-DE Részecskefizikai Kutatócsoport munkatársai által tanulmányozott területen, a proton-proton ütközések végállapotai valószínűségeinek pontos számításaiban is. A közös kutatás fő célkitűzése az, hogy erőfeszítéseik és tapasztalataik egyesítésével jelentősen előrevigyék az ilyen számítások nemzetközi élvonalát. Gyakorlati alkalmazásként olyan alapvető LHC-folyamatok valószínűségeinek elméleti becslését kívánják pontosítani, mint a hadronos alakváltozók, a leptonpárok keletkezése, a hadronzáporok keletkezése és a nehézkvark-párok keletkezése.