Freund Tamás a miniszterelnöknek írt levélről

Nyilvánosságra került Freund Tamás Orbán Viktor miniszterelnökhöz korábban írt levelének egy részlete. Az mta.hu erről kérdezte az MTA alelnökét.

2019. október 30.

mta.hu: A napokban a sajtóban kiszivárogtak egy magánlevél részletei, amit még 2018 decemberében Orbán Viktornak írt. Mi volt ennek a levélnek az előtörténete?

Freund Tamás: Az MTA kutatóhálózatának átszervezése miatt kértem találkozót Miniszterelnök úrtól, miután Palkovics László miniszter urat nem tudtam meggyőzni arról, hogy a szükséges átalakításokat az MTA-n belül is el lehetne végezni, csupán egy új irányítási struktúrára van szükség. Sikerült is közel egy órát tárgyalnom Miniszterelnök úrral 2018 júniusában, próbáltam őt meggyőzni a kutatóhálózat kiválóságáról, az alapkutatás jelentőségéről, az MTA mint felügyelő szerv alkalmasságáról. Végül arra kért, hogy bár ő mindezt elhiszi nekem, de adjunk egy esélyt Palkovics miniszter úr stratégiájának, és ha nem működik, menjek vissza hozzá. Mint tudjuk, az ITM tervei nem voltak eléggé kidolgozva, kezdettől fogva nem kaptak kellő indoklást, és az elképzelt működési mód idegen volt az alapkutatásoktól. Éppen ezért próbáltam újra bejutni Miniszterelnök úrhoz, de nem sikerült, abban az időben az ország EU-val kapcsolatos gondjai kötötték le elsősorban. Ekkor választottam a levélírást, méghozzá egy személyes levél írását, a júniusi beszélgetésünkre hivatkozva.

mta.hu: Mit szeretett volna a levéllel elérni?

FT: A levél tartalmát, természetesen más megfogalmazásban, a Magyar Időkben szerettem volna nyilvánosságra hozni, de a főszerkesztő taktikai megfontolásból nem közölte. Ezért írtam a levél elején, hogy engem elsősorban nem a potenciális MTA-elnökség érdekel, elsődleges célom a kutatóhálózat megmentése.

Több pontban kifejtettem, hogy miért alkalmatlanok az ITM tervei a kormányzat valós vagy többek által annak vélt céljainak elérésére, és próbáltam bemutatni a károkozás mértékét. Kifejtettem, hogy az innovációs kapacitás növelésének nem fog használni az átszervezés, hiszen eddig sem az ITM által gyengének beállított alapkutatás volt a probléma. Leírtam, hogy az alapkutatás területén miért nem lehet a bázisfinanszírozást pályázatokkal kiváltani, és hogy a bizonytalanság, a bizalomvesztés miatt elmennek a legjobbjaink.

mta.hu: Levelében „a kormányt folyamatosan kritizáló, gyengén teljesítő társadalomtudományi kutatócsoportok munkatársairól” ír, „akiktől szerettünk volna megszabadulni”.

FT: Ez a paragrafus arról szól, hogy a tervezett átalakítás és a bizalomvesztés miatt a legjobb kutatóink elmennek, és erre ma már intézetünkből is van több példa, köztük ERC-győztesek. Azt is hangsúlyozom, hogy sajnos a legjobbjaink mennek el, hiszen a gyengén teljesítőket nem fogja senki külföldre csábítani. A gyengén teljesítőknek pedig az új kutatóhálózatban sincs helye. Itt jön a képbe az a széles körben terjedő nézet is, miszerint az egész átszervezés mögött a kormányt kritizáló kutatócsoportok elhallgattatása van. Ezt egyébként a kormányzat soha nem mondta. Viszont szerettem volna meggyőzni Miniszterelnök urat ennek értelmetlenségéről és sikertelenségéről még akkor is, ha ez csak vélt szándék, vagyis arról, hogy a kutatóhálózatból esetleg kikerülve ezek a kutatók egyetemi állásaikat változatlanul betöltve fogják megírni ugyanazokat a cikkeket. Úgy tűnik, érvelésem működött, hiszen egyetlen kutatócsoport sem lett ellehetetlenítve, megszüntetve, és az ELKH Irányító Testületének ügyrendjében a megszüntetés, alapítás esetére kikötött – jelentős mértékben általam kiharcolt – kétharmados szavazati arány biztosítja, hogy a jól teljesítők a jövőben sem fognak sérülni. Megfogalmazásomban hangsúlyosan jelen van a „gyengén teljesítő” jelző, ami egyértelművé teszi, hogy a jövőben esedékes átvilágítások eredményeképpen a nemzetközi mércével mérhetetlen teljesítményt nyújtó csoportok kerülhetnek kizárólag veszélybe, függetlenül politikai irányultságuktól. És ennek természetesen érvényesülnie kell a másik két fő tudományterületen is. Azt az újságírói következtetést, hogy én majd az MTA elnökeként utcára teszem a kormánykritikus társadalomtudósokat, végképp nem értem, hiszen az MTA elnökének semmi köze az ELKH IT döntéseihez.

mta.hu: Mire gondolt akkor, amikor azt írta, hogy ezek a kutatók „tovább mételyezik a közéletet és a fiatalságot”?

FT: Aki ismer, az tudja, hogy én a végletekig hiszek az együttműködő szellem erejében, a békés közös építkezésben, éppen ezért nagyon elszomorít a mai közhangulat, a társadalom megosztottsága. Tőlem idegen minden politikai feszültségkeltés, a polarizáltság fokozása, akár jobb-, akár baloldalról történik, akár a társadalom teljes mélységében, akár az Akadémián, amelytől ezt idáig sikerült távol tartani. A levél kontextusa miatt ez a tagmondat itt nyilván a kormánykritikus hangokra utal, de a jobboldali sajtóban megjelenő, a megosztottságot fokozó cikkeket ugyanúgy károsnak tartom a közéletre és a fiatalság jövőképére. Erről szólt ez a tagmondat. A megfogalmazásért a magukat érintettnek érző társadalomtudós kollégák elnézését kérem, a levél nem a nyilvánosság számára íródott. Ideológiák, világnézetek, gazdasági és politikai elképzelések szabad és korrekt versenyében dőljön el, hogy melyik vonulat életképesebb, melyik szolgálja jobban a nemzet sikerességét, megmaradását, és melyiknek sikerül megnyernie a fiatalság többségét és ezáltal a jövőt. Az Akadémián eddig többségében szakmai alapokon nyugvó viták folytak. Ha elnökké választana a Közgyűlés, egyik fő célom biztosan az lesz, hogy ez így is maradjon. Fontosnak tartom, hogy az MTA köztestületének minden tagja otthon érezze magát az Akadémián, ahol örömmel találkozik kollégákkal, barátokkal, hogy megvitassák az aktuális tudományos, közéleti és akár napi politikai kérdéseket, ám mindig konstruktív, baráti légkörben.