Elnökjelölti portrék – Szathmáry Eörs

Ha az evolúció nagy lépéseiről, az emberi nyelv kialakulásáról vagy éppen a marsi élet esélyeiről olvasunk, nehéz elkerülni a találkozást Szathmáry Eörs nevével. Nemrégiben alapította meg az Evolúciótudományi Intézetet, és bő egy éve az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója. Egy evolúciókutató pályájának „nagy lépései”.

Elmélet, hátrányból indulva

Az elméleti biológia tudományának kialakulása az 1920-30-as évekre tehető, Ronald Aylmer Fisher, John Burdon Sanderson Haldane és Sewall Wright munkájának köszönhetően, akik megmutatták, hogy az evolúció hatásait az élőlények populációira matematikai eszközökkel is lehet kezelni. Magyarországon ekkor – és még jó néhány évtizedig – még csak a biológia klasszikus, kvalitatív módszereit ismerték, és egészen az 1970-es évekig kellett várni az elméleti biológia hazai forradalmára. Ez a változás főként Juhász-Nagy Pál és Vida Gábor nevéhez köthető, akik a populációdinamika és az ökológia, illetve a populációgenetika és az evolúciós matematikai modellek módszereit meghonosították.

Ez a forradalom nem is jöhetett volna jobb időben az 1959-ben született Szathmáry Eörs számára, aki gimnáziumi tanulmányai mellett gyakorta megfordult a TIT József Attila Szabadegyetemén, ahol Károlyházy Frigyes előadásait hallgatta az elméleti fizikáról, Gánti Tibortól pedig az élet alapjairól és keletkezéséről tanult. „Szellemi értelemben ezeknek az embereknek a szuperpozíciójából vagyok kikeverve. Talán én magam abban vagyok fellelhető, ahogy ezt az egészet összefűzöm” – mondja. Gyerekkorától kezdve megragadta a mérnöki szemlélet, hogy „a dolgoknak működni kell valahogy, és ezt matematikailag meg lehet fogni” – márpedig ez a szemlélet akkoriban, amikor a pályáját kezdte, ritka volt a magyar biológusok között.

Szathmáry Eörs Forrás: mta.hu/Szigeti Tamás

Külföld nélkül nem megy

Az eddigiek után talán nem meglepő, hogy Szathmáry Eörs doktoranduszként Juhász-Nagy Pálnál tanult, azonban megfogadta a rendszerváltás előtt méltatlanul mellőzött polihisztor, Vekerdi László tanácsát, miszerint „semmi esélyed Magyarországon, ha külföldön nem szerzel nevet magadnak”.

Miközben itthon jó egy évtizeden át egyszerű tudományos munkatársként tartották számon az ELTE Növényrendszertani Tanszékén, Londonban, Berlinben és Zürichben volt ösztöndíjas, majd vendégprofesszor. De ami a legfontosabb: együtt dolgozhatott az evolúciótudomány egyik legjelentősebb alakjával, John Maynard Smithszel, a korábbi repülőmérnökkel (lásd: mérnöki szemlélet), aki felkérte társszerzőnek Az evolúció nagy lépései (The Major Transitions in Evolution) című könyv megírásához. Ez a könyv azóta is a modern evolúciókutatás egyik alapművének számít.

Szathmáry Eörs 1995-ben végül tanszékvezető lett a Növényrendszertani Tanszéken, de ekkorra már egy egészen más intézmény állt érdeklődésének középpontjában: a Collegium Budapest.

A világ tíz legjobb elméleti biológiai műhelye között

Amióta 1930-ban Princetonban létrejött az Albert Einstein és Neumann János szellemi otthonaként is ismert Institute for Advanced Study, a világban számos ilyen intézményt alapítottak erre a mintára. A cél mindenütt ugyanaz volt: biztosítani a nyugodt munkakörülményeket és a közös gondolkodás lehetőségét a legkiválóbb kutatók számára. 1992-ben Magyarországon is megalakult egy ilyen intézet, a Collegium Budapest, mely Vékás Lajos (ma az MTA alelnöke) vezetésével főként humán tudományokkal foglalkozó kutatókat fogadott. Itt indult el természettudományi területen egyedüliként egyedüli természettudományi témaként 1994 októberében az Elméleti Biológiai Csoport, melyet Szathmáry Eörs szervezett meg és vezetett, és aki 1995-től egészen a Collegium Budapest 2011-es megszűnéséig állandó munkatársként (permanent fellow) segítette a kiválóságok felkutatását biológiai és – általában – természettudományi területen. Fontos kiemelni, hogy segítette, hiszen a döntéseket a javaslatoktól teljesen függetlenül egy nemzetközi kuratórium hozta meg.

Az eredmény: a csoportot (melynek résztvevői évfolyamról évfolyamra változtak) 2011-re a világ tíz legjobb elméleti biológiai műhelye között tartották számon. Ugyanebben az évben döntött úgy a Kuratórium (benne a magyar kormány), hogy nem támogatja tovább a Collegium Budapest működését. A döntés már csak azért is méltatlannak tűnt Szathmáry Eörs számára, mert mint mondja, „az elméleti biológia tudománya egy befektetett euróra számítva kiemelkedően nagy tudományos teljesítményt képes hozni”.

Szerencsére időközben más hazai evolúcióbiológiai műhelyek is alakultak, például a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban két tanítványa, Pál Csaba és Papp Balázs alapított mára számos rangos publikációval büszkélkedő kutatócsoportot, de ott van a debreceni Bartha Zoltán viselkedésökológiai és evolúciós kutatócsoportja, a gombagenomikával és a soksejtűség evolúciójával foglalkozó szegedi Nagy László és csapata, valamint az ELTE-n filogenetikát művelő Szőllősi Gergely is.

Szathmáry Eörsnek azonban a csaknem két évtizeden át működő műhely megszüntetése után nem volt itthon maradása, és az Európai Kutatási Tanács Advanced Grant támogatását már Németországba vitte, ahol a Parmenides Alapítványon belül létesült Center for the Conceptual Foundations of Science nevű intézet igazgatójaként folytatta elméleti evolúciós kutatásait.

Szathmáry Eörs Forrás: mta.hu/Szigeti Tamás

Szakmai otthon Magyarországon

„Mindenki azt hitte Nyugaton, hogy én biztosan valami evolúciótudományi intézet igazgatója vagyok – amikor megmagyaráztam nekik, hogy nincs ilyen, akkor elég furcsán néztek rám” – emlékszik vissza. Azonban a 2010-es évek végén eljött az idő, hogy az evolúciókutatás végre valódi otthonra leljen Magyarországon. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont befogadta „Az evolúció fényében: elvek és megoldások” címmel megpályázott és elnyert GINOP-pályázatot, így megkezdhette a működését az intézményen belül egy evolúciótudományi csoport, amelyből 2019-ben megszületett az Evolúciótudományi Intézet. Ennek vezetését azonban kollégájára, Czárán Tamásra bízta, mert időközben, 2019 januárjától az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója lett.

Mivel a kutatóközpont korábbi igazgatóinak megbízatása lejárt, Szathmáry Eörs sok szempontból szabad kezet kapott, hogy megújítsa a kutatóközpont működését. Fontosnak tartotta, hogy az új igazgatók minél nagyobb tapasztalatú, világlátott emberek legyenek, és – tette hozzá – „lehetőség szerint mindegyik fiatalabb legyen, mint én”.

Az új szemlélet egyik fontos célja, hogy „a Max Planck Intézet mintájára egy szolgáltató menedzsment jöjjön létre, ne pedig egy uralkodó menedzsment”. És miközben főigazgatóként törekszik arra, hogy az adminisztráció kiszolgálja a kutatókat, azt is szeretné elérni, hogy a különböző közfeladatokból – mint például a Duna rendszeres állapotfelmérése – fajsúlyos tudományos publikációk szülessenek. „Ezt a munkát ernyedetlenül kell végezni akkor is, ha nem jön ki belőle nagy tudomány. De tudom, hogy vannak olyan kutatók a nemzetközi térben, akik hasonló jellegű idősorokból képesek Science-, Nature- vagy PNAS-cikkeket is készíteni. A kettő nem zárja ki egymást! Megtartva ezt a kompetenciát, a színvonalat itt is kell emelni” – mondta. Miközben a főigazgató nem szól bele abba, hogy konkrétan milyen témákkal foglalkozzanak a kutatók, hosszabb távon csak az maradhat talpon, akinek publikációs kiválósága és pályázatszerző képessége összességében elegendően jó.

„Egy ilyen turbulens időszakban, amikor nem igazán látjuk előre a jövőt, ott tartunk, hogy például a Balatoni Limnológiai Intézetbe 15 fiatal küldte be – kéretlenül! – az önéletrajzát, hogy szeretne ott dolgozni. A vácrátóti intézetben nagyjából tucatnyi külföldi dolgozik, és volt olyan Lendület-pályázó, aki az ország egy másik pontjáról jött át ide a pályázatával. Ebből látszik, hogy az ÖK-t egy felemelkedőben levő központnak látja a szakma” – mondja Szathmáry Eörs, aki több új témakört is említett a kutatóközpont profiljából. Ilyen az evolúciós robotika, mellyel egyebek mellett a nyelv kialakulását próbálják megérteni; a klímaváltozás miatt várhatóan egyre gyakrabban megjelenő új fertőző betegségek kutatása; de a tervek között szerepel a vizek környezeti DNS-alapú monitoringjának bevezetése is, amely gyors, automatizálható és hosszú távon fenntartható adatgyűjtést tesz lehetővé.

Szathmáry Eörs Forrás: mta.hu/Szigeti Tamás

Ígéret, szép szó

Szathmáry Eörs kénytelen volt végignézni, ahogy az általa vezetett kutatóközpont neve elől lekerült az MTA rövidítés, ebben az átmeneti időszakban pedig, mint mondta, „a kutatásra fordítható szellemi energiák más irányokba disszipálódtak”. A kutatóközpont azóta – a többi volt MTA-intézményhez hasonlóan – 100 millió forint többletforrást kapott, azonban a jövőre nézve egyelőre pillanatnyilag csak ígéretek vannak. A főigazgató szerint sürgős lépésekre lenne szükség, hiszen a hazai kutatói bérek gyakran a német Max Planck Intézetekben szokásosnak a negyede körül vannak, amit a versenyben maradáshoz néhány éven belül meg kellene duplázni, de inkább triplázni.

Szathmáry Eörs eddigi életútját látva talán nem meglepő, hogy legambiciózusabb elképzelése egy magyar Institute for Advanced Study-hálózat alapítása volna – akadémiai, illetve állami finanszírozással, önálló menedzsmenttel, és ami a legfontosabb: teljes döntési jogkörrel rendelkező nemzetközi tudományos tanáccsal.

Kommentárok

Stuart Kauffman

I have known Eors for perhaps 30 years. In my view, Eors is the best evolutionary biologist alive today. He wrote a seminal book with John Maynard Smith, „The Major Transitions in Evolution” that was transformative. John Maynard Smith, an old friend of mine, was, at the time, the best evolutionary biologist in the world. Eors has interests in the origin of life, the conditions for open ended evolution, stability of ecosystems. He has strongly influenced my own work on the origin of life with respect to collectively autocatalytic sets of peptides, RNA, or even small organic molecules. The fundamental idea was mine, published in 1971 and published in 1986. Eors has driven the analysis on the capacities of such systems to evolve prior to genes. The answer is yes. The first such system, fossil metabolic collectively autocatalytic sets have now been discovered in Archea and bacteria from billions of years ago. Eors with a group of us, is seeking funds from CERN to do experiment and theory to show that such systems arise and may be the sources of molecular reproduction.

I find Eors to be one of the top scientists in the world. He has worked hard on behalf of the Hungarian Academy of Science. I know his organizational skills. They are high. He will make a superb president.

Talán 30 éve ismerem Eörsöt, aki véleményem szerint a legjobb ma élő evolúcióbiológus. John Maynard Smithszel együtt írt korszakos műve, Az evolúció nagy lépései alapvetően változtatta meg a gondolkodásunkat. Régi barátom, John Maynard Smith az idő tájt a világ legjobb evolúcióbiológusa volt. Eörs érdeklődési köre kiterjed az élet keletkezésének, a nyílt végű evolúció feltételeinek, valamint az ökoszisztémák stabilitásának vizsgálatára. Nagy hatással volt az élet keletkezését érintő munkámra a fehérjékből, RNS-ből, sőt kis szerves molekulákból álló autokatalitikus rendszerek vizsgálata terén. Az alapgondolat az enyém volt, melyet 1971-ben, majd 1986-ban publikáltam. Eörs azt vizsgálta, hogy kifejlődhettek-e ilyen rendszerek a gének megjelenése előtt. A válasz: igen. Mostanra felfedezték az első fosszilis autokatalitikus metabolikus rendszert, mely évmilliárdokkal ezelőtt működhetett archeákban és baktériumokban. Eörs jelenleg a csoportunkkal együttműködve a CERN-től próbál támogatást szerezni olyan gyakorlati és elméleti kutatásokra, melyek bizonyíthatják, hogy ilyen rendszerek kialakulhatnak, és a molekuláris reprodukció alapjait képezhetik.

Úgy vélem, Eörs a világ legjelentősebb tudósai közé tartozik. Komoly munkát végzett a Magyar Tudományos Akadémiát képviselve. Volt alkalmam meggyőződni kitűnő szervezőkészségéről, és úgy vélem, nagyszerű elnök válik majd belőle.

Pál Csaba

Olyan Szathmáry Eörs az evolúcióbiológiának, mint Fellini a filmművészetnek. Megkerülhetetlen fenegyerek, viszonyítási pont.

Az ELTE TTK-n a kurzusai legendásak voltak, a téma teljesen elvarázsolt. Ilyen is lehet a biológia? Nem csak száraz adatok gyűjteménye? Akkor maradok biológus, gondoltam, és nem bántam meg. Három könyv a mai napig meghatározza a biológiához való hozzáállásomat. Ezek egyike John Maynard Smithszel írt műve, Az evolúció nagy lépései. Egyetemistaként többet tanultam belőle arról, hogy milyen kérdéseket érdemes feltenni, mint az egyetemen öt év alatt.

Papp Balázs

Szathmáry Eörs a hazai evolúciókutatás központi alakja. Ez látszólag könnyen magyarázható kimagasló nemzetközi ismertségével. Bármerre jártam a világban, nem találkoztam olyan evolúcióbiológussal, aki ne ismerte volna a nevét és a nagy evolúciós átmenetekről szóló könyvét. Azon keveseknek kijáró ismertség ez, akik egy teljes tudományterületet indítottak útjára. De Szathmáry Eörs hazai szerepe önmagában nem vezethető le ebből. Inspiráló személyisége, páratlanul tág érdeklődése és támogató attitűdje különlegesen színes közösséget hozott létre, amelyben a legkülönfélébb evolúciós témákat űző hallgatók és kollégák kapták meg a kezdő lökést és lehetőséget a kibontakozásra. Saját tudományos érdeklődésemet is neki köszönhetem. Egyetemi hallgatóként olvastam a könyvét, és az abban felvonultatott mély biológiai problémák (a végső miértek) és megközelítési módjuk lebilincseltek. Különösen inspirált az a lehetőség, hogy az evolúció alapvető kérdéseire a molekuláris adatok elemzése adhatja meg a választ. Nem sokkal később molekuláris evolúcióval és bioinformatikával kezdtem el foglalkozni, ami azóta is fontos kutatási irány a csoportomban.

Szathmáry Eörs önzetlenségét jól jellemzi, hogy számtalan olyan cikkben tetten érhető a „katalitikus hatása”, amelyben nem szerepel szerzőként. Egyedülálló nemzetközi kapcsolatrendszere mindig nyitva áll a körülötte lévők számára. Az általa szervezett nagyszámú konferencián a szakma (sőt, több szakma!) legnagyobbjai fordultak meg Magyarországon az elmúlt évtizedekben. Emlékszem, újdonsült szakdolgozóként meghívott, hogy csatlakozzak egy szűk körű műhelybeszélgetésre a Collegium Budapestben. Ott ült egy asztal körül egy teljes tudományterület krémje, köztük olyan hírességek, akiket tankönyvekből ismertem. És ott ültek a Szathmáry-tanítványok. Mi lehet ennél inspirálóbb egy kutatójelölt számára? Ezt a szemléletet csoportvezetőként én is próbálom követni.