Búcsú Sólyom Lászlótól

Életének 82. évében, 2023. október 8-án elhunyt Sólyom László jogtudós, az MTA rendes tagja, az Alkotmánybíróság első elnöke, 2005 és 2010 között Magyarország köztársasági elnöke. A jogtudós, volt köztársasági elnök, az MTA rendes tagja életpályájának fontosabb állomásait Vékás Lajos akadémikus idézte fel.

2023. október 8.

Sólyom László (1942-2023) Forrás: MTI / Kovács Tamás

Sólyom László 1942. január 3-án született Pécsen, ugyanitt érettségizett és szerzett jogi diplomát 1964-ben. 1966 és 1969 között a Jénai Friedrich Schiller Egyetem tanársegédje volt, doktori fokozatot is ott szerzett. Hazatérése után 1983-ig az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének Polgári Jogi Osztályán dolgozott. 1983 és 1996 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Polgári Jogi Tanszékén volt egyetemi tanár. 1975-ben szerezte meg az állam- és jogtudomány kandidátusa, 1981-ben a tudomány doktora fokozatot. 2001-ben választották az Akadémia levelező, majd 2013-ban rendes tagjává.

Sólyom László akadémiai intézeti és egyetemi pályája alatt a magyar és az összehasonlító polgári jog területén folytatott tudományos kutatásokat. Előbb a kártérítési felelősség kérdései foglakoztatták; e körben elért eredményeit foglalta össze A polgári jogi felelősség hanyatlása (Akadémiai Kiadó, 1977) című monográfiájában, amely angol nyelven is megjelent (Akadémiai/Sijthof, 1980). Ezután a környezetvédelem jogi problémáit kutatta; eredményeit Környezetvédelem és polgári jog című könyvében (Akadémiai Kiadó, 1980) tette közzé. E témakörhöz később még egyszer visszatért: Die Verantwortung für den Schutz unserer Lebensgrundlagen (Robert Bosch Stiftung, 2007). Sólyom László kimagasló eredményeket ért el az emberi személyiség magánjogi védelmének kidolgozásában. Eredményeit – több magyar és idegen nyelven közzétett tanulmány mellett – A személyiségi jogok elmélete című monográfiájában (KJK, 1983) közölte. Ez a műve németül is napvilágot látott, két kiadónál is, Budapesten (Akadémiai Kiadó, 1984) és Kölnben (Heymann, 1984).

Sólyom László az 1980-as években tevékenyen részt vett a környezetvédelmi mozgalmakban, mindenekelőtt a Duna Kör tevékenységében, szerepet vállalt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni megmozdulásokban is. A Magyar Demokrata Fórum elnökségi tagjaként jelentős szerepet vállalt az Ellenzéki Kerekasztal tevékenységében.

1990 és 1998 között az Alkotmánybíróság elnöki tisztségét töltötte be. Meghatározó szerepe volt a demokratikus jogállami jogrendszer megteremtésében. Elnöki tevékenysége döntő jelentőségűnek bizonyult az európai hagyományokra alapozott alkotmánybírósági gyakorlat kialakításában: Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon (Osiris, 2001; németül: Nomos, 1995; angolul: University of Michigan, 2000). Alkotmánybírósági elnöki időszaka alatt végzett tudományos munkássága jelentős mértékben járult hozzá az alkotmányjog elméleti alapjainak lefektetéséhez: Pártok és érdekszervezetek az Alkotmányban (Rejtjel, 2004); Normahierarchia az Alkotmányban (MTA, 2014);. Das Gewand des Grundgesetzes: Zwei Verfassungsikonen – Ungarn und Deutschland (Berliner Wissenschaftsverlag, 2017).

Sólyom Lászlót 2005-ben az Országgyűlés köztársasági elnökké választotta. Ezt a tisztséget 2010-ig viselte.

Páratlanul gazdag tudományos (polgári jogi, alkotmányjogi) munkásságának eredményeit, továbbá közéleti (alkotmánybírósági elnöki és köztársasági elnöki) tevékenységének publikált dokumentumait három kötetben tették közzé: Documenta (HVG-ORAC, 2019).