Elhunyt Roy Jay Glauber Nobel-díjas fizikus, az MTA tiszteleti tagja

Az 1925-ben született tudós a 2005-ös fizikai Nobel-díj egyik nyertese volt, díját az optikai koherencia kvantumelméletéhez adott hozzájárulásáért, azaz a fény kvantumelméleti leírásában elért eredményeiért kapta. Munkásságát számos további díj, kitüntetés és elismerés fémjelezte. Az Európai Akadémia külső tagjának, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjának választotta meg.

Roy J. Glauber

Roy J. Glauber a kvantumoptika megalapozásában érte el legkiemelkedőbb, fizikai Nobel-díjjal is elismert eredményeit. A kvantum-elektrodinamika formalizmusát felhasználva írta le a fényrészecskék detektálási folyamatát. Elmélete először tette érthetővé a hőmérsékleti sugárzást kibocsátó fényforrások, például egy csillag vagy egy sokféle hullámhosszú (színű) és fázisú fényt kibocsátó lámpa, valamint a mára már szintén hétköznapivá vált koherens fényforrások, a meghatározott frekvencián és fázisban sugárzó lézerek és kvantumerősítők fényének különbözőségét.

A Harvard Egyetemen Mallinckrodt-professzor, az Arizonai Egyetemen az optikai tudományok professzora hirtelen bekövetkezett haláláig aktív tudós volt, akit leginkább elméleti fizikusnak tekintenek, de valójában a fizika polihisztora volt.

• A statisztikus fizikában úttörő munkát végzett az elsőrendű fázisátmenetek dinamikájának kutatásában az Ising-modell időfüggő sztochasztikus folyamatainak vizsgálatával.
• A részecskefizika területén a rugalmas proton-proton szórási adatok értelmezésére kidolgozta a többszörösen diffraktív proton-proton szórás elméletét.
• A rugalmas proton-mag szórást vizsgálva a CERN PS gyorsító energián felfedezte, hogy az atommagok erősen kölcsönható sűrűségeloszlása és elektromágneses töltéseloszlása közel megegyezik, azaz a neutronok és a protonok sűrűségeloszlása az atommagokon belül hasonló.
• Roy J. Glauber a kvantumoptika megalapozása mellett a nagyenergiás részecske- és magfizikában is alapvető számítási eljárásokat dolgozott ki, amelyek az utóbbi két évtizedben nélkülözhetetlenné váltak a RHIC és az LHC gyorsítók jelenleg is zajló nagyenergiás nehézion-fizikai kísérleti méréseinek értelmezésében és az adatok kiértékelésében, továbbá szakértőként számos kísérleti projektben is részt vett.

Életének néhány magyar, illetve magyarországi vonatkozása, a teljesség igénye nélkül:

• 18 éves korában Neumann Jánossal együtt érkezett meg vonaton Los Alamosba a Manhattan-projekt egyik legfiatalabb résztvevőjeként, feladatai között szerepelt az atombomba kritikus tömegének a kiszámítása.
• Neumann Jánoson kívül jól ismerte Szilárd Leót, Teller Edét és Wigner Jenőt is. Közülük legnagyobb hatással Szilárd Leó intellektusa volt rá. A Szilárd Leó által alapított „A szervezet egyik deklarált célja az USA nukleáris arzenáljának megszüntetése azon az alapon, hogy a nukleáris arzenállal katonai célok nem érhetőek el, ezért valójában az atombombák nem minősíthetők fegyvernek sem.Council for a Livable World”, eredeti nevén „Council for Abolishing War” nevű szervezet Nemzeti Tanácsadó Testületének tagja.
• Rendszeres résztvevője volt a néhai Janszky József, az MTA rendes tagja által szervezett kvantumoptikai konferenciáknak Magyarországon.
• A 2005 augusztusában Budapesten megrendezett Quark Matter 2005 világkonferencia kiemelt vendége, nyitóelőadásának meghívott előadója.
• 2012-es magyarországi látogatása során felhívta a figyelmet a tudományos kutatások társadalmi jelentőségére. A magyar tudósokkal folytatott együttműködése keretében segítette a genfi CERN LHC gyorsítójánál működő TOTEM kísérlet méréseinek kvantumoptikai értelmezésén alapuló kutatómunkát. Meglátogatta a Szegedi Egyetemet és rektorát, Szabó Gábort, az MTA rendes tagját, akinél személyesen tájékozódott az ELI-ALPS európai lézeres kutatóközpont projektjének haladásáról. Glauber professzor felkereste a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium Természettudományos Önképzőkörének nyári táborát is, ahol diákelőadásokat hallgatott meg, mesélt a diákoknak saját diákkori önképzőköri munkájáról, melyről szintén egy Nobel-díjas kutató előtt tarthatott középiskolás diákként előadást. Jelképes cselekedete volt, hogy elültette az önképzőköri tábor helyszínén, a Heves megyei Viszneken a Tudás Fáját, egy hegyi mamutfenyőt. Gyulai Józseffel, az MTA rendes tagjával együtt részt vett a hódmezővásárhelyi Németh László Általános Iskola és Gimnázium Természettudományos Önképzőkörének előadás-sorozatán is. Mindkét helyen könyvjutalmakat adott át a legkiválóbb részt vevő középiskolás diákoknak. Találkozott sajtótájékoztatójának szervezője, a Harvard Club of Hungary tagjaival, és részt vett az USA nagykövetségén a tiszteletére adott fogadáson.

Roy J. Glauber Magyarországon ültette el a Tudás Fáját, a Berze Nagy János Gimnázium Természettudományos Önképzőkörének 2012-es nyári táborában

• 2014 decemberében részt vett a Harvard Clubok éves közgyűlésén Cambridge-ben, ahol a Harvard Club of Hungary elnyerte az év kiváló Harvard Clubja kitüntető címet.
• Élettársa élete utolsó 13 évében Atholie Rosett, Boston egyik legismertebb belsőépítésze volt. A Rosett család részt vett az 1848/49-es magyar szabadságharcban, az egyik Rosett fiú és édesanyja magyarországi mártírhalála a családi hagyomány élő része és kutatási témája is.
• Számos alkalommal nyilvánosan is hangot adott a magyar tudomány szellemóriásai iránt érzett tiszteletének.
• 2012-es magyarországi látogatása számos magyar középiskolás diáknak jelentett felejthetetlen élményt. Látogatásának legemlékezetesebb mondata szívünkbe vésődött:

„Minden nemzet felemelkedése a szellemi felemelkedéssel kezdődik.”

Roy Jay Glauber nagyszerű ember és kiemelkedő képességű fizikus volt, több tudományterület óriása. Emlékét megőrizzük. Nyugodjék békében!

Lejegyezte Csörgő Tamás fizikus, az Európai Akadémia tagja.

Kelt Genfben, 2019. február 4-én.