Elhunyt Király Zoltán agrármérnök, az MTA rendes tagja

Király Zoltán (1925–2021)

Király Zoltán 1925. november 15-én született a délvidéki Óbecsén, majd családja Szegedre költözött. Középiskolai tanulmányait a családjától távol, egy budapesti belvárosi gimnáziumban végezte, fő érdeklődési területe a kémia volt. Egyetemi tanulmányait a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági és Állatorvosi Osztályán kezdte, majd később az egyetemből kivált Agrártudományi Egyetemen folytatta. Egyetemi évei alatt érdeklődése egyre inkább a mikrobiológia felé fordult, mert meg volt győződve arról, hogy a talajok termőképessége a mikrobiológiai tudás alkalmazásával növelhető. Talaj-mikrobiológus nem lett, de kiváló tanárai, majd később kutatótársai, így Doby Géza és Husz Béla a növénykórtan felé fordították figyelmét. A „liszenkói évek” alatt nagy hatással volt rá a kiváló genetikusok által képviselt tudomány az áltudományokkal szemben.

A növénykórtan iránti érdeklődése a Növényvédelmi Kutatóintézetben alakult ki, ahol olyan kiemelkedő tudósokkal hozta össze a sors, mint Györfy Barna, Farkas Gábor és Solymosy Ferenc.

Nevéhez fűződik a növényi kórélettan tudományágának megalkotása Farkas Gáborral és Robert N. Goodmannal (University of Columbia Missouri), amely egy teljesen új világot tárt fel. Amerikai tanulmányútja során született meg a növénykórélettan máig is idézett „bibliája” The Biochemistry and Physiology of Infectious Plant Disease címmel (Robert N. Goodman, Zoltan Király, Milton Zaitlin; Princeton, NJ: Van Nostrand, 1967).

Itthon a tudományos ranglépcső fokozatait bejárva megvédte kandidátusi, majd akadémiai doktori értekezését, 1973-ban választották az MTA levelező, 1982-ben rendes tagjává. Elvitathatatlan érdeme, hogy amerikai tanulmányútján szerzett tapasztalatait itthon is kamatoztatta, mert látva az amerikai egyetemek utánpótlás-gondozását, ő is fiatalokkal vette körül magát. Ezt mindvégig egyik legfontosabb feladatának tekintette. Nem véletlen, hogy
a magyar növénykórtan és növényvédelem kutatói, egyetemi oktatói szinte kivétel nélkül a tanítványai. Ezért mindannyian nagy hálával tartozunk neki.

Számos testület – Növényvédelmi Tudományos Bizottság, Magyar Növényélettani Társaság, Magyar Ösztöndíj Bizottság Agrártudományi Kuratóriuma, Szent István Akadémia, Deutsche Phytomedizinische Gesellschaft – tagja és több egyetem – Debreceni Egyetem, Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, Nyugat-magyarországi Egyetem, Pannon Agrártudományi Egyetem – díszdoktora volt.

Elismeréseinek sora – Akadémiai Díj (1972), Állami Díj (1983), Akadémiai Kiadó Nívódíja (2004), Akadémiai Aranyérem (2010) – méltán jelzi munkásságának értékelését. Bár természetesen mindegyiket nagy örömmel fogadta, számára mégis az egyik legnagyobb elismerés tanítványainak szeretete és barátsága volt. Távozása megrázta a magyar elméleti és gyakorlati agrártudomány közösségét, de szellemisége továbbra is velünk marad.

Balázs Ervin, az MTA rendes tagja

Király Zoltán emlékére emléktáblát avattak az Óbecse községhez tartozó Pecesoron. Így állítottak emléket a falu neves szülöttének. Az emléktábla avatásáról szóló tudósítás a videóra kattintva nézhető meg.