Elhunyt Ginsztler János, az MTA rendes tagja

Életének 77. évében elhunyt Ginsztler János, az MTA rendes tagja, Széchenyi-díjas gépészmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritusa.

2019. július 8.

Ginsztler János 1943-ban született Budapesten. A Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karának kalorikus gépészmérnök szakán szerzett mérnökdiplomát 1966-ban, majd két évvel később hegesztőmérnöki képesítést. Gépészmérnöki diplomájának megszerzése után az egyetem Mechanikai Technológia Tanszékén kapott tanársegédi állást. Később adjunktusként dolgozott az intézetben. 1981-ben kapta meg egyetemi docensi, három évvel később egyetemi tanári kinevezését. 1986-ban megbízták az egyetem Villamosipari Anyagtechnológia Tanszékének vezetésével. Tanszékvezetői pozícióját a két tanszék egyesítése után létrejött Mechanikai Technológia és Anyagszerkezettan Tanszéken (2004-től Anyagtudomány és Technológia Tanszék) is megtartotta, egészen 2007-ig. Emellett 1991-ben az egyetem nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettesévé is megválasztották, tisztségét hét éven keresztül töltötte be. 1996-ban az MTA-BME Fémtechnológiai Kutatócsoport vezetésével is megbízták. 1998-ban az egyetem Mérnöktovábbképző Intézetének igazgatója lett. 1998 és 2001 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott.

1980-ban védte meg a műszaki tudományok kandidátusi, 1988-ban akadémiai doktori értekezését. Az MTA Anyagtudományi és Technológiai Bizottságának lett tagja, több éven át elnöke is volt. 1994 és 2000 között az Akadémia közgyűlési képviselője volt, majd 2001-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2007-ben pedig rendes tagjává. Közben az Elektronikus Eszközök és Technológiák Bizottságba is bekerült. 1998-ban az Academia Europaea is felvette tagjai sorába. Akadémiai tisztségei mellett a Magyar Mérnökakadémia alapító tagja. A szervezetnek 1990 és 1996 között főtitkára, majd ezt követően elnöke volt. 1990-től három éven át a Gépipari Tudományos Egyesület elnöke, 1991–1998-ban a Műszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetsége (MTESZ) alelnöke volt. 1994 és 2000 között az Országos Atomenergia Bizottságban és a Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságban tevékenykedett. 2004-ben a Magyar Szabványügyi Testület vezetésével is megbízták. Számos tudományos szakfolyóirat – The International Journal of Pressure Vessel and Piping, Materials at High Temperature, European Journal of Mechanical Engineering – szerkesztőbizottságában vett részt.

Számtalan tisztségének ellátása során mindig a Műegyetem érdekeit tartotta szem előtt. Nemzetközi kapcsolatai révén nagyon sok fiatal kutatót és graduális hallgatót segített, hogy külföldi részképzésben vehessen részt. Irányításával valósultak meg az első Erasmus projektek az egyetemen. A hazai és nemzetközi szervezetekben végzett munkája során mindig hangsúlyosan képviselte a BME-t, így vehetett részt az egyetem számos olyan nemzetközi eseményen a rendszerváltást követő években, amelyeken hazai egyetemek csak ritkán tudták képviseltetni magukat (pl. a Finnországban megrendezett „Hungarian Science Day”-en, ahol öt hazai egyetem, köztük a Műegyetem mutatkozhatott be az akkor még szokatlan videóklipes formátumban). Nemzetközi rektorhelyettesként számtalan kétoldalú kapcsolat megvalósításában működött közre. Elve mindig a „csapatjáték” volt, ezt számtalan felszólalásában hangsúlyozta, és tevékenysége során alapelvként betartotta.

Ginsztler János vezetésével szerezte meg a Mérnöktovábbképző Intézet az ÉMI-TÜV Bayern Kft. Menedzsment Rendszereket Tanúsító Iroda tanúsítványa szerint az MSZ EN ISO 9001:2009 szerinti minőségbiztosítási tanúsítványt. Neki köszönhető, hogy hazánkban számos kiváló mérnök kaphatta meg az euromérnöki diplomát (Eur. Ing.), amelyet a Magyar Mérnökakadémia adott ki az Európai Mérnökakadémiák Szövetsége (FEANI) felhatalmazása alapján.

Ginsztler János a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem emblematikus alakja, neve összeforrt a BME nemzetközi és hazai kapcsolatainak kiépítésével és ápolásával.