Égető szükség van a hiteles egészségügyi tanácsokra – konferencia az Akadémián

Az egészségügyi tanácsok ellentmondásosak lehetnek: a véleményeket politikai és üzleti szempontok befolyásolhatják, de a szakemberek is ellentétes álláspontokat képviselhetnek. Világszerte égető szükség van olyan hiteles szervezetekre, intézményekre, amelyek eligazítják az egészségügyi szakembereket és a laikusokat. A Magyar Tudományos Akadémia sajtónyilvános konferenciáján a XXI. század globális egészségügyi válságát elemzik, melynek során bizonyára felszínre kerülnek olyan hazai anomáliák is, amelyek csak az univerzális sajátságok megértése alapján kezelhetők.

2016. május 2.

„Soha még akkora szükség nem volt független tudományos testületekre, mint éppen napjainkban amikor az információrobbanás következtében a társadalom képtelenné vált a nap mint nap rázúduló adathalmazban való eligazodásra. Ilyen körülmények között a tudományos akadémiákra hárul a felelősség, hogy a létező leghitelesebb, legmegbízhatóbb adatokkal, bizonyítékokkal lássák el a döntéshozókat és a társadalmat” – fogalmaz a A The Lancetben megjelent cikkThe Lancet által közölt írásában Victor J. Dzau, az amerikai Nemzeti Orvostudományi Akadémia (NAM), a korábbi Orvostudományi Intézet (IOM) elnöke.

Iránytű a sokféle szempont, nézet között

Az 1970-ben létrehozott intézmény működési elveit, tevékenységének jelentőségét taglalva a szerző kiemeli, hogy az egészség kérdése összetett. Az egészségügyi tanácsok ellentmondásosak lehetnek, a véleményeket politikai és üzleti szempontok is befolyásolhatják, de a szakemberek is ellentétes álláspontokat képviselhetnek. Ennek fényében égető szükség van olyan hiteles szervezetekre, intézményekre, amelyek eligazítják az egészségügyi szakembereket és a laikusokat a nézetek és álláspontok között.

Az IOM, ma már NAM közel fél évszázada végzi nagy közbizalmat élvező tanácsadói tevékenységét. A szervezet megkérdőjelezhetetlen hitelességének okait elemezve Victor J. Dzau kiemeli, hogy az mindig független volt a politikától. Nem befolyásolták üzleti, pénzügyi érdekek. Jelentései, állásfoglalásai kizárólag az elérhető legbiztosabb tudományos információk és leghitelesebb szakértői véleményeken alapultak. Állásfoglalásai, jelentései a The New York Times értékelése szerint nemcsak az Egyesült Államokban, hanem az egész világon befolyásolják az egészségügyi és az orvostudományi kérdésekkel kapcsolatos közgondolkodást.

A tudomány hangja: fórum az Akadémián

Az elmúlt évtizedek elképesztő mértékű tudományos-technikai fejlődése alaposan megváltoztatta az egészségügyet Magyarországon is. Az orvostudomány új eredményei és a mindenkori egészségügyi rendszer problémái hatással vannak a társadalomra, valamint az egyénre egyaránt.

Mindezeket a folyamatokat mélyreható elemzéssel lehet és kell vizsgálni.

A Magyar Tudományos Akadémia ehhez a többszakaszos, több területre kiterjedő elemzés igénylő feltáró kutatómunkához kíván tudományos fórumot nyitni kérdések megfogalmazásával, viták szervezésével, kutatási tevékenységek összpontosításával.

A cél az, hogy helyes válaszok, megoldások, cselekvési modellek születhessenek.

Miért nem alakultak ki általánosan elfogadott társadalmi formák az orvostudomány egyre bővülő lehetőségeinek megvalósításához? Miért nincsenek összhangban a szükségletek az egészségügyre fordított forrásokkal? Miért van szükség új társadalmi megállapodásra a XXI. század egészségügyéről?

Többek között ezekre a kérdésekre keresik a válaszokat az MTA Orvosi Tudományok Osztálya és a Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya által szervezett, a Magyar Tudományos Akadémia 187. Közgyűléséhez kapcsolódó, Egészségügy a XXI. század társadalmaiban című konferencia előadói. A május 5-én, csütörtökön délelőtt 10 órakor az MTA Székházának Dísztermében kezdődő konferenciát Lovász László, az Akadémia elnöke köszönti.

„Egészségügy a XXI. század társadalmaiban” – tanácskozás az Akadémián

­­­­­­­­­­­­­­ A rendezvényen hat előadás hangzik el:

  • Kosztolányi György, az MTA rendes tagja: Az egészség fogalmi bővülése a tudományos-technológiai fejlődés függvényében
  • Bélyácz Iván, az MTA rendes tagja: A technikai fejlődés és a finanszírozás összhanghiánya
  • Mihályi Péter, az MTA doktora: Az egészségügy finanszírozási alternatívái (adók, járulékok, háztartási jövedelmek)
  • Csiba László, az MTA doktora: A morbiditás/mortalitás súlyponti változásai
  • Karádi István, az MTA levelező tagja: Az emberi élettartam megnövekedésének egészségügyi vonatkozásai
  • Dósa Ágnes PhD: Egészségügyi szolgáltatók felelőssége – krízis és kiútkeresés

Az előadásokat panelbeszélgetés követi. Zárszót mond Ádám Veronika, az MTA rendes tagja

Az esemény csak a sajtó számára nyilvános. Kérjük, hogy részvételi szándékát az alábbi címre küldött levélben jelezze: egeszsegugy [at] titkarsag [dot] mta [dot] hu

Táplálkozástudományi szabványok, védőoltások, őssejtkutatás

A tudományos szervezetek az Egyesült Államokban rendszeresen hallatják hangjukat az egészségüggyel kapcsolatos kérdésekben. Cikkében Victor J. Dzau példák sokaságán keresztül mutatja be, milyen hatást gyakorolt az utóbbi évtizedekben az IOM tevékenysége. A szervezet 1999-es és 2001-es jelentéseinek köszönhetően új biztonsági és minőségi szabványok honosodtak meg az egészségügyi ellátásban. Az IOM állásfoglalásai alapján indult el az Egyesült Államokban a legtöbb szövetségi és állami táplálkozástudományi program, az amerikai élelmiszeripari magáncégek pedig kiiktatták termékeikből a transzzsírokat, és csökkentették a hozzáadott cukor mennyiségét. Az ifjúsági és gyermek-élelmiszermarketing: fenyegetés vagy lehetőség? címmel 2006-ban közzétett IOM-jelentés hatására a Walt Disney Company and Cartoon Network felszólította a cégeket, hogy ne reklámozzák a Disney-figurákkal a gyermekeknek szánt magas kalóriaértékű és alacsony tápértékű termékeket.

A 2000-es évek elején az IOM több állásfoglalást is közreadott a védőoltások kérdésében, biztosítva az orvosi szakmát arról, hogy az immunizáció nem jelent szignifikáns egészségügyi kockázatot. A dokumentumsorozat utolsó jelentése azt vizsgálta, hogy létezik-e kapcsolat a védőoltások és az autizmus között. Az IOM szakembereinek végső konklúziója szerint biztonsággal kijelenthető, hogy a vakcináknak nincs semmiféle szerepük az autizmus kialakulásában.

A NAM foglalkozik az új, sokszor vitatott technológiákkal, eljárásokkal is. Így például 2005-ben fogalmazta meg az embrionális őssejtek kutatásával kapcsolatos irányelveket, amelyeket azóta is széles körben alkalmaznak a kutatóintézetek és a nemzetközi tudományos társaságok. A NAM az Amerikai Tudományos Akadémiával (NAS), a Kínai Tudományos Akadémiával és a brit Royal Societyvel karöltve indított új programja pedig a humángenom-szerkesztési technológiák várható következményeinek a felmérését célozza.

Globális egészségügyi programok

A NAM tevékenysége az Egyesült Államok határain kívül is hatással van az egészségügyi ellátás elveire és gyakorlatára. A szervezet 2006-os jelentése nyomán változott meg az amerikai álláspont, s nyílt lehetőség a tűcsere-programok finanszírozására egy globális HIV-ellenes megelőzési kampány keretében. A NAM két évvel ezelőtti, a globális egészségügyi rendszerekkel kapcsolatos állásfoglalása pedig arra hívja fel a tehetős országok figyelmét, hogy javítani kell a fejlődő országokban az orvosi ellátást, s ezzel jobbítani a világ legszegényebb, legesendőbb népességének egészségügyi állapotát.

„A Nemzeti Orvostudományi Akadémia több tanácskozást is szervezett a H1N1-vírus okozta influenza-világjárvány, majd a 2014-es Ebola-járvány tanulságainak levonására. Jelenleg a NAM a járványos betegségek jelentette fenyegetés csökkentésére egy globális egészségügyi kockázatbecslő hálózat létrehozásán dolgozik” – sorolta a példákat Victor J. Dzau, kiemelve, hogy miként 45 éven át IOM, a Nemzeti Orvostudományi Akadémia is elkötelezetten folytatja a politikai és üzleti érdekektől független munkáját annak érdekében, hogy a világ más akadémiaival karöltve mindenki számára egy egészségesebb jövőt biztosítson.