Célegyenesben az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programja – a Magyar Tudomány tematikus összeállítása
Milyen eredményeket ért el eddig a Lovász László által 2016-ban indított, a szakmódszertan tudományos megalapozását és megújítását célzó program? Miként sikerült intenzív együttműködést kialakítani a gyakorló pedagógusokkal? Milyen hazai és nemzetközi visszhangja volt a szakmai nyilvánosságban a kutatásoknak? Minderről részletes összeállítás olvasható a Magyar Tudomány című folyóirat tematikus összeállításában, amelynek vendégszerkesztője Patkós András akadémikus, az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program koordinátora volt.
A cikkgyűjtemény első részében a 19 kutatócsoport 5 képviselője ad
ízelítőt a kutatásokból.
Dr. Jancsák Csabának, a szegedi Elbeszélt Történelem és Történelemtanítás Kutatócsoport vezetőjének írásáról a munkájukat három éve követő szakértő ezt írja: „A tantárgyfejlesztési kísérleti kutatás, amely a felsőoktatás szakembereit egyesíti a középiskolák világával, a diákokkal és a gyakorló tanárokkal, remek példa arra nézve, hogy hogyan lehetne szakszerű alapokra fektetve továbblépni a történelem oktatásában.”
A digitális kommunikációs fordulatnak az irodalomtanításra gyakorolt hatását és az irodalmi alkotások kreatív befogadásának lehetőségét vizsgáló kutatásokról szól a budapesti Digitális Írástudás és Irodalomtanítás Kutatócsoport vezetője, dr. Molnár Gábor Tamás írása.
Debreceni, pécsi és szegedi kutatók együttes munkájából született meg
a gyakorlati életben is alkalmazható földrajzi ismeretek készségszintű elsajátítását támogató, a digitális technika előnyeit kihasználó fejlesztés
a hazai régiók természeti és társadalmi földrajzának egységes, problémacentrikus tárgyalására, amelyet prof. Farsang Andrea, a Földrajz Szakmódszertani Kutatócsoport vezetője mutat be.
A természettudományi gondolkodás elsajátításában a jelenségek megfigyelésének és az egyszerű kísérletek elvégzéséből származó tapasztalatnak óriási a szerepe. A tanulók kísérletes munkájának leghatékonyabb vezetési módjára keresi a választ az ország 18 iskolájában négy éven át közel ezer tanulóval végzett kémiai kísérleteknek a tanulók gondolkodására gyakorolt hatását tanulmányozva a dr. Szalay Luca vezette Kutatásalapú Kémiatanítás Kutatócsoport.
A blokk ötödik cikkét a természettudományi és informatikai ismeretek megszerzését működési elveiben megérthető egyszerűségű digitális mérőeszközök megalkotásával támogató szegedi Műszaki Informatika Kutatócsoport vezetője, prof. Gingl Zoltán és az oktatási platformot a gyakorlatba átültető dr. Kopasz Katalin tanárnő jegyzi.
A kutatócsoportok munkáját a hazai értékelők mellett a szakmódszertan az MTA elnöke által felkért, nemzetközileg elismert tíz tudós kutatója követi „kritikus barátként”, és évente írásban véleményezi. Közülük a hazai kutatásokat a nemzetközi háttérrel szembesítő esszéivel Michèle Artigue, az Université de Paris VII professzora, a Nemzetközi Matematikatanítási Unió korábbi elnöke, Damien Sagrillo, az Université du Luxembourg Zenetudományi Tanszékének vezető professzora és Jari Lavonen, a Helsinki Egyetem fizika- és kémiatanítási professzora, a Finn Tudományos Akadémia tagja teljesíti ki az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program munkáiba betekintést kínáló tematikus blokkot.
Célegyenesben az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programja – a Magyar Tudomány tematikus összeállítása ide kattintva olvasható.
