Az akadémiai kutatóintézet-hálózat 2019-es átvilágításának szempontjai és menetrendje

A Magyar Tudományos Akadémia a Kormány kezdeményezésére megkezdte azt a széles körű, az MTA teljes kutatóintézet-hálózatára kiterjedő átvilágítást, amelynek módszertanát és ütemezését az Akadémia elnöke által létrehozott, tudósokból álló, 2018. november 16-án megalakult Kutatóhálózati Tudományos Elnöki Bizottság (KTEB) határozta meg.

Ahogyan a korábbiakban, a Magyar Tudományos Akadémia támogatja a kormányzatnak az ország kutatás-fejlesztési és innovációs teljesítményét fokozó erőfeszítéseit, de ez a cél csak az Akadémia kutatóhálózatának megtartásával érhető el.

Az átvilágítással kapcsolatos elvárások és az értékelés szempontrendszere

Az MTA elnöke, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM) vezető miniszter 7-7 delegáltjából álló KTEB az alakuló ülésén egyhangúlag, határozatban fogadta el az átvilágítással kapcsolatos elvárásokat és az értékelés szempontrendszerét.

Az átvilágítással kapcsolatos elvárások

1. Alapfeladat:

Meg kell állapítani az intézményhálózatban működő kutatócsoportok alapkutatási és alkalmazott kutatási tevékenységének kiválósági szintjét kutatócsoportonként és intézetenként/kutatóközpontokként, függetlennek minősülő értékelési folyamatban a nemzetközi normák szerint.

2. Megfelelés a kormányzati elvárásoknak:

Az átvilágítás eredményeként hozandó intézkedéseknek ki kell elégíteniük a jogos kormányzati elvárásokat. Alapot kell teremteniük arra, hogy az intézethálózat megfelelően illeszkedjen a nem MTA-fenntartású KFI környezetbe, kölcsönösen előnyös, fenntartható, tervezhető és mérhetően is eredményes módon.

3. Megfelelés a tudományos közösség elvárásainak:

Az átvilágításnak biztosítania kell a folyamat és az eredmény hitelességét a magyar (hazai és külföldön tartózkodó) és a nemzetközi tudományos közösség előtt.

4. Megfelelés az MTA stratégiai elvárásainak:

Az átvilágításnak megfelelő alapot kell adnia arra, hogy az MTA vezetése az intézményvezetőkkel együttműködve levonja a következtetéseket és meghatározza a tennivalókat. Eredményeire alapozva új, a nemzeti KFI stratégiába illeszkedő, azt nélkülözhetetlen hozzájárulással támogató saját KFI stratégiát kell megfogalmazni, amely figyelembe veszi az egyes intézmények céljait, fejlődését és az általuk művelt tudományok és innovációs területek szükségleteit, lehetőségeit. Az átvilágításnak lehetővé kell tennie, hogy ahol a fentiek meghaladják az MTA saját lehetőségeit, ott hitelesen és eredményesen léphessen föl igényeivel a kormányzat és a társadalom felé.

5. Megfelelés az intézeti vezetők elvárásainak:

Az átvilágításnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy megalapozza a fenntartó MTA és az intézethálózat intézményvezetőinek olyan intézkedéseit, , amelyek a tudományos közösség, az egyetemi partnerek és az innovációban érintett gazdasági szereplők többsége számára észszerűek, szükségesek és elfogadhatóak, és amelyeket a későbbi intézményi teljesítmény visszaigazol: tudományos eredményekben, működési hatékonyságban, továbbá – ahol ez elvárható – szellemi tulajdonban és annak hasznosításban is.

Az értékelés szempontrendszere

1. Az intézmény / releváns kutatási egység tudományos teljesítménye publikációs és idézettségi eredményei alapján (az adott diszciplína nemzetközi/V4/nemzeti sztenderdjeihez mérten);
2. Az intézmény vállalati kapcsolatai, eredményeinek hasznosulása a gazdasági szférában és a társadalom más területein;
3. Az intézmény társadalmi célú szolgáltatásai, nemzeti kulturális örökségünk megtartása és a tudományos ismeretterjesztés érdekében kifejtett tevékenysége;
4. Az intézmény kutatóinak részvétele a hazai és nemzetközi tudományos életben (konferenciaszervezés és -részvétel, tagság vagy vezető pozíció tudományos testületekben, értékelési tevékenység stb.) és pályázati eredményessége;
5. Az intézmény kutatóinak részvétele a felsőoktatásban, különös tekintettel a doktori képzésben való részvételre;
6. Az intézmény személyi összetétele (kutatói korfa, kutatói utánpótlás, fluktuáció, tudományos minősítettség);
7. Az intézmény vezetési struktúrája és gyakorlata;
8. Az intézmény kutatásfinanszírozási szerkezetének és hatékonyságának értékelése; a kutatási infrastruktúra minősége és kihasználtsága;
9. Az intézmény tevékenységére jellemző egyéb sajátosságok (szinergiák, intézetközi és nemzeti tudományos hálózatszerű kapcsolatok, együttműködések).

Az átvilágítás módszere és ütemterve

Az átvilágítás módszerével kapcsolatban két javaslat született. Az Akadémia egy, az európai nemzetközi tudományos szervezetek által végzett, stratégiai szemléletű értékelést és átvilágítást indítványozott. A másik javaslat szerint az MTA kutatóhálózatának intézeteit az intézmények kibővített külső tanácsadó testületeinek (KTT) szakértői értékelik majd.

A KTEB az utóbbi javaslatot támogatta az alábbiak figyelembevételével:

• Az értékelés a 2017-ben lezárult, hatéves szakmai tevékenységet átfogó átvilágítás eredményein kívül – azoknál az intézeteknél, amelyeknél ilyen értékelésre sor került – vegye figyelembe az utóbbi évtizedben külön lezajlott, nemzetközi szervezetek által végzett átvilágítás eredményeit.
• Az értékelő bizottságokban az intézetek külső tanácsadó testületeinek (KTT) tagjain kívül vegyenek részt azok a személyek is, akiket a KTEB-be az ITM minisztere által delegált tagok javasolnak.
• Az értékelést az adott intézet önállóan értékelhető kutatóegységei (kutatócsoportok, illetve osztályok, ennek hiányában az egyes kutatók) szintjéig kell elvégezni.

A KTEB 2018. november 16-i határozata szerint az átvilágítást legkésőbb 2019. március 31-ig végre kell hajtani.

Az MTA ezt igen szoros határidőnek tartja, de a 2017-ben lezárult többéves értékelési folyamat eredményei a most felkért szakértők számára is rendelkezésre állnak. A korábbi értékelésekben is fontos szerepet kaptak a kutatóintézetek külső tanácsadó testületének szakértői. Az értékelő bizottságok megkapják az akadémiai kutatóhálózat 2010–2015 közötti időszakra vonatkozó tudományos tevékenységének és stratégiájának szakmai felülvizsgálati jelentéseit. Megismerik továbbá a legutóbbi átvilágítás óta eltelt időszakra vonatkozó, a releváns kutatási egység szintjén összegyűjtött objektív statisztikai adatokat. A külső tanácsadó testületek korábbi években tett megállapításai szintén segíthetik a nemzetközi átvilágítást.

Emellett az utóbbi évtizedben egyes akadémiai intézetekben külön is folyt nemzetközi szervezetek általi átvilágítás: a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) esetében a Nemzetközi Agykutatási Szervezet (International Brain Research Organisation, IBRO), a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) esetében az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet (European Molecular Biology Laboratory, EMBO), a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) esetében az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA), aTermészettudományi Kutatóközpont (TTK) esetében pedig az IFUA Horváth & Partners értékelt, illetve számos hazai költségvetési szervezet – Állami Számvevőszék (ÁSZ), Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), Országos Atomenergia Hivatal (OAH), Magyar Államkincstár (MÁK), Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) stb. – is vizsgálta egyes intézetek működését.

A KTEB által elfogadott ütemtervnek megfelelően az értékelést végző bizottságok tagjai megkapják az értékelőlapokat (evaluation sheet), az űrlapokat (report sheet), valamint az MTA-kutatóhelyek 2016. és 2017. évi, az MTA Közgyűlése által elfogadott tudományos és pénzügyi beszámolóinak elérhetőségét. A későbbiekben pedig az MTA-kutatóhelyek publikációs eredményeit nemzetközi kontextusban bemutató elemzéseket is az átvilágító bizottságok rendelkezésére bocsátják.

Az értékelő testületek 2019. március 14-ig készítik el jelentéseiket a KTEB-nek. A KTEB március 22-ig megfogalmazza az intézetek további működésére vonatkozó javaslatait, amelyekről ezt követően az MTA Elnöksége (két közgyűlés között az Akadémia legfőbb döntéshozó szerve) is állást foglal.

Egyre súlyosabb finanszírozási problémák

Az átvilágítás tehát megkezdődött, de az akadémiai kutatóintézet-hálózat működésének alapfinanszírozása 2019. január 1. óta nem megoldott.

A KTEB már tavaly november 16-i alakuló ülésén – szintén egyhangúlag – javasolta az ITM miniszterének, hogy az akadémiai kutatóintézetek 2019. első negyedévi költségvetését – az átvilágításra tekintettel – szabadítsa fel.

Hasonló, 90%-ban támogatott határozatokat hozott az MTA legfőbb döntéshozó testülete, a közel 75%-ban egyetemi kutatókból álló Közgyűlés. Az Akadémia 2018. december 6-i, 190. rendkívüli közgyűlése két határozatot is hozott a finanszírozással kapcsolatban. Az egyikben az MTA legfőbb döntéshozó testülete arra hívta fel a figyelmet, hogy „a tudományos kutatások eredményességének elengedhetetlen feltétele a hosszú távú kiszámíthatóság és garancia. A Közgyűlés ezért elvárja, hogy a kibővített külső tanácsadó testületek (KTT) által történő átvilágítás próbáját kiálló kutatóhelyek alapellátása biztosított legyen. A kutatóintézet-hálózat szerkezetének változtatását az MTA csak akkor tartja elfogadhatónak, ha érdemi elemzés nyomán bizonyítható, hogy az az összmagyar tudomány érdekét szolgálja.”

A másik határozat szerint: „A Közgyűlés a Magyar Tudományos Akadémia Kutatóhálózati Tudományos Elnöki Bizottság munkájáról szóló tájékoztatást tudomásul veszi, és a Bizottság határozatait támogatja. A Közgyűlés kéri az ITM miniszterét, hogy az akadémiai kutatóhálózat 2019. év első negyedév végéig szóló költségvetését szabadítsa fel a vonatkozó jogszabályi határidők betartásával, és azt maradéktalanul bocsássa az akadémiai kutatóhálózat rendelkezésére.”

A közgyűlés óta Lovász László, az MTA elnöke levélben fordult Palkovics Lászlóhoz, az ITM-et vezető miniszterhez, megismételve ugyanezt a kérést. Több levelet írtak illetékes minisztériumi partnereiknek az MTA Titkárságának szakértői is. Ezekben felhívták a figyelmet arra, hogy az MTA kutatóközpontjai, önálló kutatóintézetei nem rendelkeznek kötelezettségvállalásra alkalmas szabad forrásokkal.

Ha a tudománypolitikáért felelős miniszter nem biztosítja az MTAtv.-ben pontosan meghatározott forrásokat, illetve feltételekhez köti a kifizetésüket, elvárható a korlátozások alkalmazására vonatkozó jogszabályi felhatalmazás ismertetése. Az egyedi döntésen alapuló késedelem az akadémiai kutatóhelyek gazdálkodásában kárt okoz. Ugyanakkor nem ismert, hogy milyen más célra lennének fordíthatóak az akadémiai kutatóhelyek működtetéséhez biztosítandó, az ITM költségvetésében koncentrált források.

A kifizetések késedelme alapjaiban érinti kutatóközpontok és önálló kutatóintézetek szabályszerű gazdálkodását. Kötelezettségvállalási dokumentumok hiányában személyi és dologi kiadás nem kezdeményezhető az alaptámogatás terhére. Idetartozik a kutatók felvétele, a kutatási alapanyagok beszerzése, a kutatási infrastruktúra fenntartása, leállhatnak futó kutatási programok. Az alaptámogatás hiányában veszélybe kerülhet a legjobb magyar kutatókat hazahívó, illetve itthon tartó program, a Lendület is. Mindeközben kiemelt figyelemmel kell lenni arra, hogy az akadémiai intézmények szabályosan, az eredeti céloknak megfelelően használhassák fel az elnyert európai uniós forrásokat.

Az MTA a tudománypolitika megújításának céljával ajánlja együttműködését. Továbbra is várja az ITM delegáltjait az átvilágító bizottságokba, melyek a Minisztérium javaslatára tevékenységüket megkezdték, és szoros határidővel vállalták az eredmények átadását.