Átadták az Akadémiai Ifjúsági Díjat
Tizennyolc fiatal kutató vehette át Lovász Lászlótól, az MTA elnökétől a kitüntetést 2019. február 7-én az Akadémia Székházában. A bölcsészet- és társadalomtudományok, a matematikai és természettudományok, valamint az élettudományok területéről egyaránt hat-hat díjazottat hirdettek.
„A Magyar Tudományos Akadémia azért alapította meg 1972-ben ezt a díjat, hogy segítse legkiválóbb fiatal kutatóinak munkáját, tovább ösztönözze szakmai elkötelezettségüket, és jelezze nekik, hogy szűkebb szakterületük már most elismeri eredményeiket, ígéretes tehetségnek tartja őket” – mondta Lovász László, az MTA elnöke, aki beszédében felidézte kutatói pályája kezdeteit. Hozzátette: számára a legörömtelibb pillanat látni a fiatal kutatók lelkesedését, ami neki is erőt ad a jelenlegi nehéz helyzetben.
Az Akadémiai Ifjúsági Díjat a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára alapította 1972-ben az akadémiai tudományos kutatóhelyen dolgozó 35 év alatti fiatal kutatók szakmai munkájának ösztönzésére és a kiemelkedő tudományos eredmények elismerésére. Célja elsősorban a pályamunkájuk és intézeti igazgatójuk minősítése alapján arra érdemes fiatal kutatók minél nagyobb számban való elismerése, tudományos munkájuk ösztönzése, támogatása.
„A díjazott pályamunkák témái igen sokszínűek, és ami legalább ilyen fontos, mindegyik jó alapot jelent további alkalmazott kutatásokhoz. Olyanokhoz, amelyek megkönnyíthetik hétköznapjainkat” – mondta Lovász László. Rámutatott arra is, hogy a pályázaton induló kutatók fele nő, akik a későbbiekben is számíthatnak az Akadémia támogatására, hiszen az MTA elkötelezett a női kutatók életpályájának elősegítése iránt.
(A díjátadón készült galéria a fotóra kattintva nézhető meg.) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás
A bölcsészet- és társadalomtudományok művelői közül Akadémiai Ifjúsági Díjban részesült:
Bene Márton, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet tudományos munkatársa „A közösségi média viralitás szerepe és jellege a politikai kommunikációban” című pályamunkájáért;
Cseh Ágnes, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet tudományos munkatársa „Igazságos döntések elősegítése központosított algoritmusokkal” című pályamunkájáért;
Papp Zsófia, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet tudományos munkatársa „Pénzért szavazatot. A Strukturális Alapok elosztásának hatása a kormánypárti képviselők választási szereplésére” című pályamunkájáért;
Patkós Veronika, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet tudományos munkatársa „A pártos polarizáció okai és hatásai az európai demokráciákban” című pályamunkájáért;
Szentgáli-Tóth Boldizsár, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet tudományos segédmunkatársa „Hogyan tovább kétharmad? A minősített többségű törvényalkotás múltja, jelene, jövője Magyarországon” című pályamunkájáért;
Volosin Márta, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet tudományos segédmunkatársa „Rejtett halláscsökkenés és figyelmi kompenzáció időskorban” című pályamunkájáért.
A matematikai és természettudományok művelői közül díjat kapott:
Beke Dávid, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet tudományos munkatársa „Szilícium-karbid nankolaszterek kvantumtechnológiai alkalmazhatóságának vizsgálata” című pályamunkájáért;
Manno-Kovács Andrea, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet Gépi Érzékelés Kutatólaboratórium tudományos munkatársa „Irányszelektív objektum detekciós modellek a gépi érzékelés különböző alkalmazási területein” című pályamunkájáért;
Márton István, az MTA Atommagkutató Intézet tudományos munkatársa „Fotoemissziós és elektrongyorsítási folyamatok tanulmányozása ultragyors lézerek által indukált elektromágneses közelterekben” című pályamunkájáért;
Piszter Gábor, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet tudományos segédmunkatársát „Lepkék pikkelyeiben előforduló fotonikus nanoarchitektúrák vizsgálata és alkalmazása” című pályamunkájáért;
Rácz Anita, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet tudományos munkatársa „Molekuláris reprezentációk alkalmazásorientált fejlesztése” című pályamunkájáért;
Rokobné Révész Ágnes, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Szerves Kémiai Intézet tudományos munkatársa „Kémiai, biológiai kihívások és válaszok a tömegspektrometriától” című pályamunkájáért.
Az élettudományok művelői közül díjat kapott:
Görföl-Sulyok Kinga Mária, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Állatorvos-Tudományi Intézet tudományos munkatársa „Hazai Mycoplasma bovis izolátumok genetikai sokfélesége és antibiotikum rezisztenciája” című pályamunkájáért;
Nyerges Ákos József, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézet fiatal kutatója „A bakteriális evolúciós folyamatok megértésével az antibiotikum rezisztencia kialakulása ellen új gyógyszerfejlesztési eljárások kidolgozása szintetikus biológiai módszerekkel” című cikksorozatáért;
Schlingloff Dániel, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet tudományos segédmunkatársa, fiatal kutató „Hippokampális éleshullám-ripple (sharp wave-ripple) aktivitás mechanizmusának és szubkortikális szabályozásának vizsgálata” című pályamunkájáért;
Tóth Brigitta, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet tudományos főmunkatársa „Európa talajainak vízgazdálkodási tulajdonságait becslő módszerek kidolgozása és alkalmazása 3D kontinentális talajhidrológiai térképezéshez” című pályamunkájáért;
Tóth Eszter, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézet tudományos munkatársa „Hatékony genommódosítás különböző Cpf1 nukleáz ortológokkal” című pályamunkájáért;
Walter Fruzsina, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biofizikai Intézet tudományos munkatársa „Biológiai barrierek vizsgálata egy új, dinamikus, integrált fluidikai-mikroelektronikai biochip eszközön” című publikációjáért.