Huszonkét fiatal kutatót díjazott az Akadémia

Megújuló energiaforrások különböző léptékű hasznosítása, pulzáló fehér törpecsillagok, fényöltöztetett molekulák dinamikája, kutya-robot interakciók – néhány azok közül a kutatási témák közül, amelyek pályamunkáinak szerzőit Akadémiai Ifjúsági Díjjal tüntették ki. Idén 22 fiatal kutató részesült az elismerésben.

2020. január 29.

„Új ismeretekkel bővíteni közös tudáskincsünket – röviden összefoglalva ez a legfőbb feladata minden kutatónak, függetlenül attól, hol él, és mennyi idős. Aki új megközelítésekkel old meg régi problémákat, új összefüggéseket ismer fel, eredményeivel pedig további gondolkodásra inspirál másokat, az olyan értéket teremt, amelyért elismerés jár” – mondta köszöntőjében Barnabás Beáta, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese.

Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese mta.hu/Szigeti Tamás

Az eseményről készült képekhez kattintson ide!Barnabás Beáta kiemelte, hogy a most átadott díj fontos szakmai visszajelzés a fiatal kutatók életpályája során, amely igazolja, hogy a kutatásuknak van értelme.

A beérkezett pályaműveket az MTA Titkárság illetékes tudományterületi főosztálya rangsorolta szakértők bevonásával, majd ennek alapján az Akadémia főtitkára döntött az Akadémiai Ifjúsági Díjak odaítéléséről.

Az Akadémiai Ifjúsági Díjat a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára alapította 1972-ben az akadémiai tudományos kutatóhelyen dolgozó 35 év alatti fiatal kutatók szakmai munkájának ösztönzésére és a kiemelkedő tudományos eredmények elismerésére. Célja elsősorban a pályamunkájuk és intézeti igazgatójuk minősítése alapján arra érdemes fiatal kutatók minél nagyobb számban való elismerése, tudományos munkájuk ösztönzése, támogatása.

A 2020. évi Akadémiai Ifjúsági Díj díjazottjai (Kattintson a galériához!) mta.hu/Szigeti Tamás

A bölcsészet- és társadalomtudományok művelői közül Akadémiai Ifjúsági Díjban részesült:

Bara Péter Tamás, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont fiatal kutatója „Chalkédóni Leó Apológiája. Kritikai kiadás és bevezető tanulmány” című pályamunkájáért;

Garai-Takács Zsófia Katalin, az Eötvös Loránd Tudományegyetem adjunktusa, kutatócsoport-vezető „A gyermekkori végrehajtó működések fejleszthetősége” című pályamunkájáért;

Metz Rudolf Tamás, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa „A politikai vezetés három arca. A politikai vezetés értelmezési lehetőségei és gyakorlatai a demokráciában” című pályamunkájáért;

Németh Krisztina, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársa „A múltba ragadva?: a szegénység és a marginalitás újratermelődése egy magyar uradalmi faluban” című pályamunkájáért;

Szabados János, az MTA-SZTE Oszmán-kori Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa „»Azon fáradozom, hogy mindkettőjüket jó szomszéddá tegyem« – A budai német renegát Hans Caspar karrierjének (1627–1660) bemutatása politikai és kulturális kontextusban” című pályamunkájáért;

Tuboly Ádám Tamás, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont posztdoktor kutatója „Tudomány a társadalomban: a Bécsi Kör példája” című pályamunkájáért.

A matematikai és természettudományok művelői közül díjat kapott:

Csató László, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet tudományos munkatársa „A logaritmikus legkisebb négyzetek módszerének karakterizációja” című pályamunkájáért;

Hagymási Imre, a Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos munkatársa „Alacsonydimenziós rendszerek egyensúlyban és azon kívül” című pályamunkájáért;

Hartmann Bálint, az Energiatudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa „Megújuló energiaforrások különböző léptékű hasznosítása” című pályamunkájáért;

Maga Péter, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos munkatársa „Hecke-Maass csúcsformák szuprémumáról” című pályamunkájáért;

Molnár Kolos, az MTA-BME Kompozittechnológiai Kutatócsoport tudományos munkatársa „Elektro-szálképző eljárás a rotációs reométer analógiájára” című pályamunkájáért;

Nagy Zoltán Lóránt, az MTA-ELTE Geometriai és Algebrai Kombinatorika Kutatócsoport tudományos munkatársa „Véletlennel, polinomokkal az extrémitás felé” című pályamunkájáért;

Németh Balázs, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet tudományos főmunkatársa „Automatizált jármű energiaoptimális sebességprofil tervezési módszertanának kidolgozása” című pályamunkájáért;

Sódorné Bognár Zsófia, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa „Pulzáló fehér törpecsillagok földi bázisú fotometriai észlelések tükrében” című pályamunkájáért;

Szidarovszky Tamás, az MTA-ELTE Komplex Kémiai Rendszerek Kutatócsoport tudományos munkatársa „Fényöltöztetett molekulák dinamikája” című pályamunkájáért.

Az élettudományok művelői közül díjat kapott:

Abdai Judit, az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa „Kutya-robot interakciók – új megközelítés a szociális viselkedés vizsgálatához” című pályamunkájáért;

Horváth Zsófia, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet kutatócsoport-vezetője, tudományos munkatársa „Hat évtizedes élőhelyvesztés fragmentációból következő negatív hatásai a biodiverzitásra” című pályamunkájáért;

Nagy Valéria, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Növénybiológiai Intézet tudományos munkatársa „Chlamydomonas reinhardtii zöldalga fotoszintetikus hidrogéntermelésének vizsgálata és egy hatékony fotoautotróf hidrogéntermeltetési rendszer kidolgozása” című pályamunkájáért;

Pancsa Rita, a Természettudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa „Cikksorozat rendezetlen fehérjék témában” című pályamunkájáért;

Perlaki Gábor, az MTA-PTE Klinikai Idegtudományi Képalkotó Kutatócsoport tudományos munkatársa „Idegrendszeri eredetű mozgászavarok digitális képalkotó vizsgálatainak fejlesztése” című pályamunkájáért;

Szőnyi András, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet tudományos munkatársa „Az agytörzsi nucleus incertus szerepe az epizodikus emléknyomok kódolásában” című pályamunkájáért;

Tuka Bernadett, az MTA-SZTE Idegtudományi Kutatócsoport tudományos munkatársa „Biomarkerek azonosítása primer fejfájásbetegségekben” című pályamunkájáért.