Átadták a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjakat
Milyen összefüggés mutatható ki a mézelő méhek számának drasztikus csökkenése és a növényvédő szerek használata között? Hogyan csökkenthető ivóvizeinkben a gyógyszerhatóanyagok mint szerves szennyezők jelenléte? Életképes alternatívát jelenthet-e a komposztált pelletált baromfitrágya a környezeti hatások szempontjából a műtrágyákkal szemben? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a válaszokat pályamunkájukban azok a fiatal kutatók, akiknek az eredményeit Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjjal ismerte el idén a Magyar Tudományos Akadémia.
Átadták a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjakat 2024. június 13-án a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságának Nádor utcai épületében. A pályadíjat – dr. Mohar Lászlóné Sóti Borbála magánszemély hagyatéki intézkedése alapján – 2010-ben hozta létre a Magyar Tudományos Akadémia a tudományos élet területén dolgozó fiatal kutatók környezetvédelmi kutatási eredményeinek elismerésére. A pályadíj célja, hogy a tudomány eszközeivel és lehetőségeivel elősegítse a lokális és globális emberi környezet megóvását, a biológiai sokszínűség védelmét, környezetbarát technológiák kifejlesztését, meghonosítását.
Az elismerést minden esztendőben három 35 év alatti kutató nyerheti el. A pályázatra olyan öt évnél nem régebbi, folyóiratban közölt, környezetvédelmi témájú pályamunkával lehet jelentkezni, amely jelentős tudományos értéket képvisel.
Idén is hárman vehették át a díjat Szathmáry Eörs evolúcióbiológustól, az MTA rendes tagjától, az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság elnökétől.
A Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíj 2024. évi díjazottjai (balról jobbra: Kovács Krisztina, Mackei Máté, Kiss Nikolett Éva) Szathmáry Eörs akadémikus evolúcióbiológussal, az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság elnökével Fotó: mta.hu / Szigeti TamásA 2024. évi díjazottak:
Mackei Máté (Állatorvostudományi Egyetem) – Biológia
Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás
Detrimental consequences of tebuconazole on redox homeostasis and fatty acid profile of honeybee brain, Insect Biochemistry and Molecular Biology (2023)
A mézelő méhek kulcsszerepet játszanak a biológiai sokféleség védelmében és a fenntartható mezőgazdaságban. Az utóbbi években a beporzó rovarok száma drasztikusan csökkent, mely jelenség okai nem teljesen tisztázottak, de a probléma megjelenésének hátterében több tényező is szerepet játszhat, köztük a fertőző megbetegedések mellett a növényvédő szerek is. Mackei Máté és kutatótársai a fungicid tebukonazol hatásait vizsgálták a méhek központi idegrendszerére. Eredményeik szerint a tebukonazol károsítja a méhek antioxidáns védelmi rendszerét és a zsírsav-homeosztázist, ami több ponton is hasonlóságot mutat egyes neurodegeneratív kórképekkel. Ez a hatás hozzájárulhat a méhek kognitív és navigációs képességeinek romlásához és a kolónia-összeomlás kórkép kialakulásához.
Kovács Krisztina (HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont) – Kémia
Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás
Hydroxyl radical induced degradation of the ß-blocker Nadolol and comparison with Propranolol, Journal of Environmental Chemical Engineering (2023)
A vizekben előforduló szerves szennyezők jelenléte komoly kihívást jelent a környezetvédelemben. E szerves szennyezők közül elsősorban a gyógyszerhatóanyagok jelenlétére kell felhívni a figyelmet, amelyek kimutathatóak az élő vizekből, és ezáltal veszélyeztetik ivóvizeink minőségét is. Kovács Krisztina és kutatótársai fő célja egy olyan technológiai háttér kifejlesztése, amelynek alkalmazásával csökkenthető a környezetterhelés és javítható az ivóvíz minősége. A tisztított szennyvíz utókezelése során nagy energiájú ionizáló sugárzást alkalmaznak a gyógyszerhatóanyagok eltávolítására, melyben a víz radiolízisekor keletkező reaktív gyökök felelősek a lejátszódó bomlási folyamatokért. Kovács Krisztina kutatásai során az élő vizekben is előforduló béta-blokkolók lebonthatóságát vizsgálta nagy energiájú ionizáló sugárzással.
Kiss Nikolett Éva (Debreceni Egyetem) – Agrártudomány
Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás
Assessment of Composted Pelletized Poultry Litter as an Alternative to Chemical Fertilizers Based on the Environmental Impact of Their Production, Agriculture (2021)
A műtrágyák használatának csökkentése és a szerves trágyák előnyben részesítése az EU zöld megállapodásának egyik prioritása. A baromfitermelés során keletkezett trágyából előállított termék, a komposztált pelletált baromfitrágya (CPPL) megfelelő megoldást jelenthet. Bár a CPPL maga környezetkímélő termék, előállításának környezeti hatásai nem ismertek. Kiss Nikolett Éva kutatása során a CPPL előállításának környezeti hatásait értékelte összehasonlítva különböző műtrágya-kombinációkkal, az életciklus-értékelés (LCA) módszertanát alkalmazva. A kutatás eredményeképpen megállapítható, hogy bár kilogrammnyi hatóanyagonként magasabb volt a CPPL előállításának környezeti terhelése (hiszen a műtrágyák magasabb hatóanyag-tartalmúak), egy nagyobb terület teljes NPK-ellátását illetően azonban már jóval kisebb környezeti hatással bírt a CPPL, amely így környezeti szempontból is életképes alternatívának bizonyulhat.
