A matematikai tehetséggondozástól a digitális kreativitásig

„Gyerekeinknek alkalmazkodniuk kell az állandóan változó világhoz, tehát nem csak tudásra és készségekre van szükségük, hanem arra is, hogy mindezt tanulásfüggetlen helyzetben alkalmazni tudják. Tehát az a feladat, hogy megtanuljanak tanulni úgy, hogy azt egy életen át alkalmazzák” – indokolta Csépe Valéria, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának elnöke, hogy miért van szükség a tanítási módszerek felülvizsgálatára.

Csépe Valéria, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának elnöke Fotó: mta.hu/Szigeti Tamás

Az MTA 2014 őszén írt ki először pályázatot az oktatás megújítását célzó szakmódszertani kutatások támogatására. Az 50 millió forintos kerettel induló program iránt nagy volt az érdeklődés: 88 érvényes pályázat érkezett, amelyből a független bírálók véleménye nyomán 15-öt támogatott a pályázati kuratórium. „Azt is lehetett látni, hogy az oktatás mely területein vannak a legkomolyabb problémák. A számok árulkodóak: a természettudományok területéről érkezett a legtöbb pályázat” – mondta Csépe Valéria, a pályázati kuratórium vezetője. A kutatócsoportok egy éven át folytatták vizsgálataikat, és eredményeikről 2016. március 24-én számoltak be.

A lehető legjobb megoldások

Lovász László, az MTA elnöke köszönti a konferencia résztvevőit Fotó: mta.hu/Szigeti Tamás

„A szakmódszertani kutatások lényege a hosszú távra szóló tervezés” – hangsúlyozta a nyertes kutatócsoportokat köszöntő beszédében Lovász László, az MTA elnöke. „Az Akadémiának föl kellett ismernie, hogy a szakmódszertan, az oktatási lehetőségek vizsgálata tudományos feladat, amelyre külön programot érdemes indítani, mégpedig egy olyat, amelynek keretében a különböző tárgyak, oktatási kérdések elemzése szigorúan tudományos megalapozottsággal történik. Mindezt az oktatáspolitika aktuális kérdéseitől függetlenül kívánjuk megtenni, ugyanakkor nem riadunk vissza attól sem, hogy a mindenkori kormányzatot támogassuk abban, hogy az aktuális oktatáspolitikai kérdéseket a lehető legjobban oldja meg” – hangsúlyozta Lovász László.

Kibővített program

„A szakmódszertani kutatások célja, hogy ha tíz év múlva hasonló oktatási reformra, oktatáspolitikai vitákra kerül sor, akkor a jelenlegihez képest szakmailag sokkal megalapozottabb álláspontot tudjunk képviselni" – mondta Lovász László.

Mit tanítsanak az iskolában? Kétszázmilliós pályázatot írt ki az MTA„Folytatjuk a programot, az eddigi 50 millió forintos keretet 200 millióra emelve, azaz lényesen kiterjesztve. A kiterjesztés nemcsak úgy értendő, hogy nagyobb számban és nagyobb összeggel tudjuk támogatni a szakmódszertani kutatócsoportokat, hanem úgy is, hogy a program elősegíti a csoportok közötti együttműködést, a konkrét kutatásokon túlnyúló szakmai kapcsolatépítést. A program vezetésére bizottságot hozunk létre, melynek vezetését Patkós András akadémikus válallta el” – jelentette be a konferencián az MTA elnöke.

Lovász László ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a szakmódszertani kutatások egyes területein Magyarországnak világviszonylatban kiemelkedő szerepe volt, ilyen a zenepedagógia területén a Kodály-módszer, az általános iskolai matematikaoktatás terén pedig a Varga Tamás-féle módszertan. „Remélem, hogy sikerül ezekre az eredményekre még jobban építeni, és e kutatások más területeken is hasonlóan nagy sikerű, az iskolákban bevezetett módszereket eredményeznek” – mondta az elnök, aki nem titkoltan szívügyének tekinti a pedagógiát.

A konferencián készült fotógalériánkat a képre kattintva tekintheti meg Fotó: mta.hu/Szigeti Tamás

A konferencián az alábbi előadások hangzottak el

A természettudományos gondolkodás fejlesztése 6–18 éves korban – Dombováriné dr. Korom Erzsébet (Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet Oktatáselmélet Tanszék)

A komplex matematikatanítás a XXI. században – a kombinatorikus gondolkodás fejlesztése a legújabb kutatási eredmények alapján – Vancsó Ödön (Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Matematikai Intézet Matematikatanítási és Módszertani Központ) [rövid összefoglaló]

Tehetséggondozás a felfedeztető matematikatanítás módszerével – Juhász Péter Szabolcs (MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet) [rövid összefoglaló]

Informatika a matematikatanítás módszertanában – Jenei Sándor (Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Matematikai és Informatikai Intézet) [rövid összefoglaló]

Szakmódszertani kutatások és fejlesztések koncepciójának kidolgozása a fizika tantárgy „A” kerettanterv szerinti általános és középiskolai oktatásához – Ádám Péter (MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai Intézet) [rövid összefoglaló]

Nemzetközi szintű szakmódszertani kutatóhálózat a hazai fizikaoktatás fejlesztésére – az ELTE „Fizika tanítása” PhD-programja keretében – Tél Tamás (Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézet Elméleti Fizikai Tanszék) [rövid összefoglaló]

Tanulj, hogy Tanítsd, Tanítsd, hogy Tudd! – Ifjúsági Egészségnevelési Program –Falus András (Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet) [rövid összefoglaló]

Populációgenetika, molekuláris ökológia és evolúció modern szemléletmódjának integrálása a közoktatásba – Pénzes Zsolt (Szegedi Tudományegyetem) [rövid összefoglaló]

Új típusú angol és német középiskolai nyelvoktató program tudományelméleti és nyelvelméleti megalapozása – Kertész András (Debreceni Egyetem Germanisztikai Intézet) [rövid összefoglaló]

Az első és második nyelv minőségi oktatásának és tanulásának elméleti és módszertani megalapozása – különös tekintettel a siket közösségre: Nyelvi sokszínűség, használatközpontúság és bevonódási stratégiák az esélyteremtés szolgálatában – Kissné Bartha Csilla (MTA Nyelvtudományi Intézet) [rövid összefoglaló]

Új modellek az aktív ének-zene tanításhoz – Az ének-zene tanítás módszerének megújítása a Kodály-koncepció eredeti szellemében – Nemes László Norbert (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet) [rövid összefoglaló]

A magyar népzenészképzés szakterületi megújítása és a képzési szintek szerinti harmonizációja – Fügedi János (MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont) [rövid összefoglaló]

Kreativitás, produktivitás, kultúrakezelés a digitális korban (a középiskolai irodalomtanítás módszertanának innovációs lehetőségei) – Fűzfa Balázs Ottó (Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar) [rövid összefoglaló]

A magyar nyelv- és irodalomtanítás szakmódszertani innovációjának lehetőségei – Baranyai Norbert (Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet) [rövid összefoglaló]

Művészeti és művészettel nevelés – Hantos Károly (Magyar Képzőművészeti Egyetem) [rövid összefoglaló]