A Magyar Tudományos Akadémia új doktorai 2019-ben

Ádány Sándor Forrás: mta.hu

Ádány Sándor értekezése a tartószerkezet-tervezői mérnöki praxisban gyakran alkalmazott, hidegen hajlított acélból készült, vékony falú rúdelemek stabilitását tárgyalja. Megadta a globális, a torzulásos és a lokális stabilitásvesztési módokhoz tartozó elmozdulási terek mechanikai feltételeit, és levezette az e terekre vonatkozó kényszermátrixokat a mechanikai feltételeknek a véges sávos módszer bázisfüggvényeire való alkalmazásával. Kidolgozott egy módszert a vékony falú, sík alkotóelemekből összetett rúdelemek héj-végeselemes módszerrel számított elmozdulásainak numerikus identifikációjára. Módszert javasolt a megoldandó egyenletrendszer méretének csökkentésére. Héjmodell-alapú analitikus képleteket vezetett le nyomott rudak kritikus terhének számítására. Megmutatta, hogyan befolyásolják az eredményeket a levezetésben alkalmazott különféle feltételezések. Ádány Sándor értekezése a gyakorlatban előforduló esetek széles körére lehetővé teszi akár a tiszta, akár az általános stabilitásvesztéshez tartozó kritikus terhek számítását és a deformált alakok azonosítását.

Badó Attila Forrás: mta.hu

Badó Attila értekezése a hivatásos és laikus bírák szelekciójának, a szignálási rendszereknek, a bírák fegyelmi felelősségre vonhatóságának, végső esetben eltávolíthatóságának kérdéseit vizsgálja, kiegészítve a laikus bírák közreműködésének összehasonlító elemzésével. A mű komplex, rendszerszintű, a jogszociológiai és a jog-összehasonlító módszert színvonalasan alkalmazó tanulmány, amely számos önálló, egyszersmind megalapozott következtetést tartalmaz. A mű alapvető tudományos eredménye annak bizonyítása, hogy az igazságszolgáltatással szemben támasztható, a szerző által behatóan vizsgált klasszikus alapelvek korunkban is messzemenően időszerűek. A tételes jog változhat, tehet bizonyos kitérőket, de előbb-utóbb ezekhez az értékekhez vissza kell térni. Ezzel összefüggésben a szerző nagy hangsúllyal mutat rá arra, hogy a bírói hatalom szervezeti függetlenedése (és növekedése) természetes következményként vonta maga után a számonkérhetőség igényét. A hatalmi ágak elválasztásának gyakorlata, ezen belül a bírói hatalom elkülönülése, és ez utóbbi garanciájaként a bírói függetlenség lényege nem annyira a hangzatos elvekben, hanem sokkal inkább a praktikumban, a hétköznapi megvalósulás részleteiben rejlik. A szerző elkötelezetten érvel a bírói autonómia és a jogállami igazságszolgáltatás további kritériumainak érvényesülése mellett. Az értekezés jelentős hozzájárulás a bírói hatalom jelenkori feszültségeinek megértéséhez, s emellett releváns kiindulópontot ad a további hasonló tárgyú kutatásokhoz.

Bakonyi Tamás Forrás: mta.hu

Az ízeltlábú vektorok által terjesztett betegségek az utóbbi időben a kutatások előterébe kerültek. Bakonyi Tamás a szakmainál szélesebb közönség érdeklődésére számot tartó kérdésekre kereste a választ a szúnyogok által közvetített, előretörő fertőzések területén. A kutatómunka tárgyát a Flaviridae család két tagja, az Usutu vírus és a nyugat-nílusi vírus képezte. E vírusok járványtanát és kórokozó képességét klasszikus virológiai és modern molekuláris biológiai módszerekkel vizsgálta. Mivel e vírusok állatról emberre is terjednek, vizsgálatai nemcsak alaptudományi szempontból fontosak, hanem alapvető közegészségügyi és járványügyi érdekeket is szolgálnak. A munka során az egyes vírusok teljes genetikai kódját meghatározták, és feltérképezték a genomszerkezetüket. Ezeknek a vizsgálatoknak a segítségével kiderítették a vírusok rokonsági fokát, mely eredményeket összevetették a betegségek földrajzi elterjedésével. Mindez alkalmat adott járványtani nyomozásra, azaz a betegségek terjedésének visszatekintő nyomon követésére. A nyugat-nílusi vírus 2004-ben bukkant fel Magyarországon, majd elterjedt Közép-Európában és a mediterrán térségben, járványokat okozva emberekben, lovakban és egyes vadmadaraknál (döntően héjákban). Nagy érzékenységű (PCR-alapú) diagnosztikai módszereket is kifejlesztettek, amelyekkel a betegség diagnózisát gyorsan és pontosan fel lehet állítani. A kutatás jelentős előrelépés a vektorok terjesztette vírusos betegségek megismerésében.

Balázs Zoltán Forrás: mta.hu

Balázs Zoltán értekezése részben politikai filozófiai, részben politikaelméleti, részben absztrakt alkotmányjogi megállapításokat tartalmaz. Kiindulópontja az a formula, amely a hatalmi ágak elválasztását együtt tárgyalja a hatalmi ágak kölcsönös ellenőrzésének elvével. Megkülönbözteti a társadalmi hatalom, a politikai hatalom és a kettő között közvetítő politikai autoritás fogalmát. Ám a három klasszikus hatalmi ágat azok különböző arányú együttállásaiként, relációjaiként értelmezi (relacionista felfogás). Tárgyalja azokat a kérdéseket, amelyek a relacionista felfogás keretében közvetlenül nem válaszolhatók meg (újabb, független kormányzati intézmények helyzete, alkotmányos felülvizsgálat kérdése, kivételes állapot). Tudományosan kiemelkedő jelentőségű munkájában a hatalmi ágak megosztásának relacionista felfogása, a hatalom fogalmára vonatkozó megállapításai kifejezetten revelatív erejűek. Meggyőzően érvel a hatalmi ágak elválasztásának klasszikus elmélete mellett, a rendre mint a kormányzás céljára hivatkozva, s megmutatva, hogy milyen arányokban részesül a három hatalmi ág a társadalmi hatalom, a politikai hatalom, politikai autoritás fogalmi hármasából.

Batáry Péter Forrás: mta.hu

Batáry Péter tudományos eredményei a konzervációbiológia elméleti és gyakorlati témaköreihez kapcsolódnak. Konkrét terepvizsgálatokat végzett több élőlénycsoportra vonatkozóan, és metaanalízisekkel elemezte az agrár-környezetvédelmi programok hatékonyságát. Áttekintette az európai agrár-környezetvédelmi programokat, és igazolta, hogy hatékonyságuk a közös agrárpolitika reformjával nem javult, de a nem termőterületre irányulók hatékonyabban támogatják a fajgazdaságot, mint a termőterületekre irányulók. Kutatásai során kimutatta azt is, hogy a hazai pusztagyepeken a legeltetési intenzitás csökkentése negatívan hat a gyepspecialista madárfajokra, valamint hogy a mészkősziklagyepek kedvezőbbek a lepkéknek, mint a kaszáló gyümölcsösök, madarak esetében azonban a kaszáló gyümölcsösök az előnyösebbek. Kutatási eredményei közé tartozik annak bemutatása, hogy a mezőgazdasági területek madarai gyakoribbak a sövényekben, mint az erdőszegélyekben. A mészkősziklagyep-fragmentumok növekvő izoláltságának hatását tanulmányozva kimutatta, hogy egyszerű tájban az izoláltság növekedése csökkenti a kabócák fajgazdagságát, komplexben nem. Az organikus gazdálkodás elemzése során demonstrálta, hogy az több funkcionális csoportra pozitívan hat függetlenül attól, hogy rétről vagy szántóföldről van-e szó. Tudományos megállapításai nemcsak elméleti jelentőséggel bírnak, hanem a természetvédelem napi gyakorlatát is segítik.

Bencs László Forrás: mta.hu

Bencs László vizsgálta az eltérő templomi fűtési rendszerek hatását a légköri szennyezők (gázok, aeroszolok/szállóporok) beltéri eloszlására és összetételére. Megmutatta, hogy a dízelolaj-tüzelésű, forrólevegő-befújásos fűtés a légszennyezők kibocsátása és felkeverése által káros hatást fejt ki a kiállított művészeti alkotások állagára, míg a kis hőmérsékletű, elektromos fűtésű pad/szőnyeg alapú rendszerek a beltéri nedvesség és a légszennyezők csökkent mértékű eloszlatása miatt előnyösen alkalmazhatók a műtárgyak állagmegőrzésére. Kísérleti és modellmódszerekkel Észak-Belgiumban és Tanzániában vizsgálta a légköri gázszennyezők és az aeroszol-összetétel szezonális és hely szerinti változását és átalakulásuk mértékét, azonosítva fő forrásaikat. Tanulmányozta az Északi-tenger ‒ part menti elalgásodási folyamataihoz kapcsolható ‒ légköri szerves és szervetlen nitrogénvegyületek kiülepedéséből származó, napi tápanyagfelvételét szezonális és szennyezési időszakokra. Kimutatta, hogy a légköri szennyezésből származó tápanyagbevitel jelentős, összemérhető a folyami bevitellel. Bizonyította, hogy nyáron a szárazföldi légtömegekből kivált csapadékban oldott szerves nitrogén jelentős tápanyagjárulékot ad. Feltérképezte a Belga Északi-tengeren a légköri gázszennyezőket és aeroszolokat, amivel bizonyította, hogy azok nem egyenletes eloszlásúak; döntően a tengerjáró hajók kibocsátásából származnak, így a sűrű forgalmú hajózási útvonalakra és a nyílt vízi horgonyzási zónákra jellemzőek.

Bónus Tibor Forrás: mta.hu

Bónus Tibor értekezésének különlegessége, hogy a benne véghezvitt szövegközpontú interpretáció egyetlen műnek, Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényének a rendkívül figyelmes, sokrétű és kitartó értelmezésére kerít sort, az elemzett regényhez képest többszörös terjedelemben, a posztstrukturalista irodalomtudomány legelevenebb hagyományait ötvöző aprólékos elemzéssel. A szerzőt kiterjedt és magabiztos tájékozódás jellemzi mind a nemzetközi bölcselet és irodalomelmélet, mind a hazai Kosztolányi-szakirodalom terén. A könyv felépítése átgondolt: a hét fejezet középpontjában egy-egy kulcsmozzanat áll, amely szempontok, aspektusok sokaságával egészül ki, árnyalódik, bonyolódik tovább, s ezzel az egyes fejezetek szerkezete voltaképpen leképezi az egész könyv érvvezetésének mozgását. Az értekezés legfontosabb eredményei között említhető: a regény szövegének és a főhős motivációinak titokzatosságára irányított figyelem; a perspektívák részletgazdag bemutatása, vagyis a testképek, taglejtések, gesztusok, tekintetek, arckifejezések vagy élőképek értelmezésére tett kitartó kísérlet, miként ezen értelmezés korlátainak kitapogatása; az Édes Anna önértelmező regényként való olvasási lehetőségeinek következetes feltárása; az irodalmi szöveg mibenlétének, az olvasás keretfeltételeinek avatott és körültekintő számbavétele; valamint annak demonstrálása, hogy Kosztolányi regénye a maga rétegzettségével és összetettségével a korabeli európai próza élvonalába emelkedik.

Bugár M. István Forrás: mta.hu

Bugár M. István disszertációjának fő célkitűzése a korai egyház kis-ázsiai vonulatához sorolható Melitónnak és Hippolütosznak tulajdonított szövegkorpusz vizsgálata. A szerző arra keresi a választ, hogy miben érhetők tetten a János apostol nevével fémjelzett kis-ázsiai teológiai gondolkodás és kifejezésmód (theo-logia) karaktervonásai. Ennek érdekében felvázolja a theologia kifejezés történetét és tipológiáját, megkülönböztetve egymástól egy racionális diskurzust és a vizsgált hagyomány költői nyelvre épülő ’paradox’ teológiai beszédmódját. Kimutatja, hogy utóbbi szoros összefüggésben áll a szerzők teológiai antropológiájával, elsősorban az Isten megtestesülésének és az ember Isten-képmás voltának tanával. A mű hazai viszonylatban az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb görög patrisztikai tárgyú teljesítménye: a kutatástörténet kiterjedt, mélyreható és naprakész ismeretére épül, kimagasló és sokrétű nyelvi felkészültségről tesz tanúbizonyságot, megközelítése komplex módon egyesíti a filológiai éleslátást a széles körű vallásfilozófiai felkészültséggel és az irodalmi műfaji kérdésekben való alapos jártassággal, elemzései meggyőzőek, számos eredménye pedig nemzetközi összehasonlításban is újszerű. A disszertáció főbb tudományos eredményei: (1) megkülönbözteti egymástól sardeisi Melitónt és Melitón filozófust, utóbbit az alexandriai hagyományhoz sorolja; (2) Hippolütosz és Pszeudo-Órigenész megkülönböztetését újabb érvekkel támasztja alá, utóbbit az alexandriai hagyomány folytatójának tekinti, emellett rekonstruálja Hippolütosz gondolkodását és életpályáját; (3) a pszeudo-órigenészi Refutatio vizsgálata során az egész II–IV. századi eretnekellenes mozgalom genealógiáját áttekinti és önálló megfigyelésekkel egészíti ki; (4) a monográfiát gazdag és hiánypótló forrásgyűjtemény zárja.

Buzinkay Géza Forrás: mta.hu

Buzinkay Géza értekezésként benyújtott munkájában a magyar sajtó- és hírlapirodalom több mint 200 évének összefoglalására vállalkozik. Az értekezés kiegyensúlyozott, egységes színvonalú képet nyújt a magyar sajtó történetéről. A munka kiemelt kutatási területe a dualizmus korának politikai sajtója, illetve a rendszerváltást megelőző évtizedek sajtótörténete. Visszafogott és objektív tárgyalásmódjában a legfrissebb publikációkra támaszkodik. Munkájában nem hagyja figyelmen kívül a társadalomtörténeti vizsgálati szempontokat, így a periodikák tartalmi, politikai-ideológiai jellegének vázolása mellett kitér az azt alakító újságírók, szerkesztők bemutatására, foglalkozik az újság-előállítás és terjesztés folyamatával. A disszertáció jelentős eredményekkel járult hozzá tudományága fejlődéséhez, egyéni alapkutatásra épülő, adatgazdag kézikönyvként használható a felsőoktatásban és a sajtótörténetben, ezen túlmenően pedig további társadalom- és kultúrtörténeti kutatások számára is konzultációra érdemes alapműként szolgálhat.

Csernicskó István Forrás: mta.hu

Csernicskó István a ma Kárpátaljaként ismert régió nyelvpolitikai változásait elemzi a kiegyezés óta eltelt másfél évszázadra kiterjedően. A kutatás elsődlegesen a magyar nyelv helyzetére, státusára összpontosít. A hangsúlyozottan interdiszciplináris megközelítésű munka a szociolingvisztikában, a történettudományban, a szociológiában és a politológiában használatos megközelítéseket ötvözve alakította ki saját elemzési apparátusát. Csernicskó István a nyelvi ideológiák részletező bemutatásával, a nyelvi tájkép magyarázó elvének alkalmazásával, a kárpátaljai régió komplex nyelvpolitikai megközelítésével, azt dinamikusan változó folyamatként bemutatva sokrétű és alapos feltáró munkát végzett. Következtetéseit nagy mennyiségű adat feldolgozása után vonja le. A kárpátaljai nyelvpolitika interdiszciplináris megalapozottságú szociolingvisztikai vizsgálata koncepciójában, tartalmában és módszereiben is alaposan kimunkált, értékes munka, amelynek eredményei újszerűek és jelentősek nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is.

Csősz Sándor Forrás: mta.hu

Csősz Sándor a hangya- és biodiverzitás-kutatás nemzetközileg elismert szaktekintélye, különösen, ami a taxonómiában alkalmazott morfometrikus módszereket, azok fejlesztését illeti. Munkássága jelentősen hozzájárul a taxonómia modern, információalapú tudománnyá alakításához, a klasszikus fenetikai vizsgálatok módszertani fejlesztéséhez. Eddig összesen 69 korábban ismeretlen új hangyafaj leírása, új szinonimák bevezetése kötődik a nevéhez. Újraértelmezte a Temnothorax nylanderi csoport nyugat-palearktikus fajait, ennek során 9, a tudományra nézve új fajt írt le. Feltárta a Temnothorax nylanderi fajcsoport biogeográfiai mintázatát és a fajcsoport fajképződési gócait. Munkássága alapvető Madagaszkár hangyáinak ismeretéhez. Az általa feldolgozott nagy mennyiségű hangyapéldány igen jelentősen járult hozzá a Californian Academy of Sciences és a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményének értékéhez. Oktatási tevékenysége nemcsak hazánkban, de a madagaszkári kutatók képzésében is kitűnő. Több nyílt hozzáférésű hangyataxonómiai adatbázis szerkesztője. A tudományos ismeretterjesztésben is kiváló, számos ismeretterjesztő cikk, blog cikk, rádió- és tévéinterjú kötődik a nevéhez.

Dabóczi Tamás Forrás: mta.hu

Az utóbbi évtizedekben a különböző érzékelők, a hozzájuk kapcsolódó jelfeldolgozó eszközök és eljárások robbanásszerűen fejlődtek, olcsóbbá váltak, közben a növekvő számú mérési pontról beérkező, feldolgozást igénylő adatok mennyisége is rohamosan nő. Számos alkalmazásban azonban, mint például a műszaki folyamatirányításban és az orvosi diagnosztikában, az adatok mennyisége mellett a minőségük is kritikus tényező. Fizikai mennyiségek mérése, megfigyelése során a jel az eredeti fizikai mennyiségtől a digitálisan feldolgozható adatok keletkezéséig számos, sokszor nem kívánatos átalakuláson megy keresztül. Ezért alapvetően fontos e nem kívánt jelátalakulások eredményének hatékony visszaalakítása, ami szintén az értekezés egyik lényeges eredménye. Dabóczi Tamás olyan eljárásokat javasol, melyekkel a fizikai mennyiségtől a digitálisan feldolgozható adatok megszületéséig vezető úton bekövetkező nem kívánt jelátalakulások visszaalakítása révén javítható a mérési eszközök pontossága. Új módszereket dolgozott ki dekonvolúciós feladatok megoldására, valamint robusztus algoritmust alkotott az analóg-digitális átalakítók dinamikus tulajdonságainak meghatározásához nagyon hosszú mintaregisztrátumok esetére. Az értekezés eredményei számos gyakorlati alkalmazásban hasznosultak.

Deák Balázs Forrás: mta.hu

Deák Balázs egy nemzetközi kutatócsoport vezetőjeként több országra kiterjedő vizsgálattal elemezte az ősi temetkezési halmok (kurgánok) növényzetét, és kimutatta a kurgánok fontos szerepét a táji szintű biológiai sokféleség megőrzésében. Igazolta, hogy Eurázsia nyugati felében a kurgánok fontos menedékként szolgálnak a sztyeppi fajok számára. Részletesen felmérte a kurgánok fajkészletét és növényzeti sokféleségét meghatározó tényezőket. Az eredményekből nemzetközi szintű, a gyakorlatban is felhasználható adatbázist épített. Számszerűsítette a mikrodomborzat és a szikes vegetációtípusok közötti összefüggést a Hortobágyon. Egy új, a korábbiaknál pontosabb, távérzékeléses technikákon alapuló vegetációtérképezési módszert fejlesztett. Kimutatta, hogy a kurgánok fajgazdagságát a helyi tényezők közül döntően a nagy múltbéli zavarások (pl. túllegeltetés, talajbolygatás), a meredek lejtőkön kialakuló változatos mikroklíma és az esetleges kisebb mértékű állati bolygatások befolyásolják. Eredményei megalapozzák a kurgánok védelmét.

Ditrói Ferenc Forrás: mta.hu

Ditrói Ferenc kristályos anyagok szerkezetét vizsgálta elektrosztatikus gyorsítókkal. Szimulációs modellt alkotott a töltött részecskék fő kristályirányokban történő energiaveszteségének meghatározására, és azt kísérletileg is igazolta. A módszer használhatóságát a debreceni ciklotron nagyobb energiáira is igazolta. A módszert Si- és GaAs-egykristályok gyakorlati problémáinak megoldására alkalmazta. Meghonosította az aktivációs analízist és a vékonyréteg-aktivációs kopásvizsgálatot, illetve kidolgozta ezeknek a mentességi szint alatti aktivitásokkal történő módszerét. Új hatáskeresztmetszeteket határozott meg a vékonyréteg-aktivációra vonatkozóan, ezeket összehasonlította a meglévő mérési adatokkal és a különböző modellszámítások eredményeivel, ami az elméleti modellek továbbfejlesztésében segített. Új eredményeket ért el diagnosztikai és terápiás célra egyaránt alkalmazható radioizotópok előállításában. Ezek közül az egyik legperspektivikusabb az, hogy ón-117m radioizotóp előállítására határozott meg új hatáskeresztmetszeteket a legcélravezetőbb alfa-gerjesztéssel, kadmiumcéltárgyon.

Elekes Márton Forrás: mta.hu

Elekes Márton a matematika két fontos területén, a halmazelméletben és a valós függvénytanban ért el jelentős eredményeket. Sok esetben vezető kutatók évtizedek óta nyitott kérdéseit válaszolta meg. Eredményei kapcsolatot teremtenek a matematika talán legabsztraktabb kérdéseit vizsgáló halmazelmélet, illetve a természettudományokban és a műszaki életben is gyakran előforduló fraktálok dimenzióelmélete között. Többek között leírta a Baire 1 függvényosztály lineárisan rendezett részhalmazainak lehetséges rendtípusait. Megmutatta több, valós számhalmazok ún. monoton Borel-burkának létezésére vonatkozó kérdés axiomatikus függetlenségét. A kontinuum-hipotézist feltételezve bebizonyította, hogy az n-dimenziós euklideszi téren a különböző dimenziójú Hausdorff-mértékterek egymással izomorfak. Megmutatta, hogy az ún. Liouville-számok halmaza megmérhetetlen abban az értelemben, hogy nincs olyan eltolásinvariáns Borel-mérték a számegyenesen, melyre ez a halmaz pozitív és szigma-véges mértékű lenne.

Fodor Gábor Forrás: mta.hu

A nagy sebességű, vezeték nélküli hálózatok kulcsfontosságú kutatási kihívása, hogy a meglévő hálózati infrastruktúrával miként lehet a nem fejleszthető erőforrást, a rádió-frekvenciasávot az eddigieknél jobban kihasználni, azaz egy adott rendszerben minél több felhasználót kiszolgálni változatlan szolgáltatásminőség mellett. Fodor Gábor a mobil hálózatok bázisállomásának vevőkészülékében az adatátviteli csatorna állapotának becslésével az adatok helyreállításának az algoritmusait fejlesztette tovább oly módon, hogy lényegesen csökkenti az adatok rekonstrukciójának hibavalószínűségét. Matematikai modelleket és módszertanokat dolgozott ki, amelyek mind az egyantennás, mind a többantennás rendszerekben, valamint egy-, illetve többfelhasználós környezetben szignifikáns előrelépésnek minősülnek. Kiszámította a legfontosabb teljesítményjellemzőket: az adatszimbólumok átlagos négyzetes hibáját, hibavalószínűséget, spektrális hatékonyságot stb. Eredményei hozzájárultak ahhoz, hogy a mobil kommunikáció gyorsabb, megbízhatóbb és alacsonyabb energiaigényű legyen, beépültek az Ericsson hálózattervező programjaiba, és megjelentek nemzetközi szabványokban.

Földesy Péter Forrás: mta.hu

Földesy Péter egyrészt a képelemzés előfeldolgozási feladatainak elvégzésére alkalmas, integrált sugárzásérzékelők és az azokhoz kapcsolódó processzortömbök hatékony megvalósítása, másrészt a mikrohullámú és az infravörös sugárzás közötti tartományban való sugárzásérzékelés terén ért el új tudományos eredményeket. Az első témakörhöz kapcsolódva olyan érzékelő- és processzortömb-architektúrát dolgozott ki, amely a képfeldolgozás egyes részfeladatait a képi információ érzékelése helyén, az eddigieknél kisebb helyigényű és alacsonyabb fogyasztású integrált áramkörökkel képes megoldani. A második témakörhöz kapcsolódva (1) Új modelleket alkotott a 300 GHz feletti elektromágneses sugárzások érzékelésére alkalmas, térvezérelt tranzisztorok működési mechanizmusainak leírására. A modellek alkalmazhatóságát mérési eredményekkel támasztotta alá. (2) Mérési elrendezéseket és eljárásokat dolgozott ki a 300 GHz feletti elektromágneses sugárzások térvezérelt tranzisztorokkal történő vételére alapozott képalkotás céljaira. Javaslatainak kísérleti megvalósításai messzemenően visszaigazolják elméleti eredményeit. Eredményei nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedőek, hasznosulásuk anyagtudományi, orvosi diagnosztikai és biztonságtechnikai területeken várható.

Fülöp József András Forrás: mta.hu

Fülöp József András különleges lézerek építésével, hasznos tulajdonságaik javításával foglalkozott. Ezek a lézerek rövid felvillanásokat, azaz impulzusokat bocsátanak ki a terahertzes frekvenciatartományban, amelyekben a felvillanás energiája osztva az időtartamával és a lézersugár keresztmetszetével hatalmas energiaáram-sűrűséghez, vagyis intenzitáshoz vezet. Az előállítás módszere, hogy egy alaplézer (pumpa) fényét nemlineáris optikai tulajdonságokat mutató kristályok segítségével felerősítik, az impulzust erősítés előtt széthúzva, majd erősítés után összenyomva, hogy a kristály ne károsodjon. Főbb eredményei: – Prototípust épített, hogy a pumpalézer alakját széles tartományban formálhatóvá tegye egy kettőstörő prizmapár segítségével. – Időben változó színű (ún. csörpölt) technikával demonstrálta, hogy rövid impulzusú pumpával létrehozható egészen rövid impulzus, ami alkalmas lehet igen nagy (TW-PW) teljesítmény elérésére is. – Bebizonyította, hogy LiNbO3-kristályban optikai egyenirányításon és döntött impulzusfrontú gerjesztésen alapuló elrendezésben a pumpáló impulzushossz növelésével és hűtéssel a hatásfok jelentősen növelhető. – Nagy ismétlési gyakorisággal felvillanó, egyenként kisebb, de átlagosan jelentős energia-áramsűrűségű, hullámvezetőt felhasználó rendszereket optimalizált numerikusan. Hasonló, de tömbi kristályon alapuló forrást tervezett és tesztelt. – Új javaslatot tett erős THz frekvenciájú impulzusok létrehozására félvezető anyagokban, ahol a két- és háromfotonos elnyelés kiküszöbölhető. A javaslat elvét kísérletileg is igazolta.

Germuska Pál Forrás: mta.hu

Germuska Pál értekezése az 1945–1980 közötti hadtörténet, ipartörténet és üzemtörténet széles körű alapkutatásra épített, adatgazdag szintézise. Germuska Pál érdeme, hogy első alkalommal kerültek be a történeti elemzés forrásai közé a Magyar Néphadsereg és a Honvédelmi Minisztérium hadiiparral, haditechnika-fejlesztéssel kapcsolatos dokumentumai. A mind ez ideig feltáratlan levéltári anyag bősége, az üzemtörténeti monográfiák és tanulmányok eredményeinek hasznosítása számos olyan következtetés levonását tette lehetővé, amely meghatározó módon árnyalja a szocialista korszak gazdaságpolitikájáról vagy éppen a Kádár-korszak haditechnikai, híradástechnikai fejlesztéseiről alkotott képet. A munka egyik központi gondolata annak a – korábban nem ismert – ténynek a bemutatása, hogy a kezdetben számos nehézséggel küszködő, csak a mennyiségi szempontokra épített ágazat hogyan vált az 1970-es évekre jelentős dollárbevételt eredményező high-tech iparággá. Eredményei jelentősen hozzájárulnak annak a történeti képnek a kiteljesítéséhez, amelyet a politikatörténeti kutatások a magyarországi szovjet dominancia érvényesüléséről és változásairól eddig feltártak. A három és fél évtizedet átfogó értekezés interdiszciplináris jellegénél fogva nem csupán a gazdaságtörténetet és a hadtudományt, illetve haditechnika-történetet gazdagítja, hanem a nemzetközi hidegháborús szakirodalom értékes részévé is válhat.

Halpern László Forrás: mta.hu

Halpern László értekezésének központjában a versenyképesség és a hatékonyság vizsgálata áll. A hatékonyság és versenyképeség a gazdasági növekedés és a jólét növelésének alapvető forrásai. Az elemzés egyik fő témája a reálárfolyam mint a versenyképesség fontos makroindikátora. Fontos megállapítása, hogy az európai árfolyam-mechanizmusban (ismert angol rövidítése: ERM II) való részvétel és a szigorú inflációs követelmény teljesítése ellentmondásba kerülhet egymással. Az értekezés hozzájárul az átmeneti gazdaság természetének és struktúráinak megértéséhez. Fontos következtetése, hogy a termelő felhasználású import növeli a termelékenységet. A külföldi tulajdonú vállalatok feltárt termelékenységátterjedési hatása a beszállítói láncok és a verseny révén vagy felemelik, vagy kiszorítják a hazai vállalatokat. Kritikusan elemzi a termelékenység, az innováció és a versenyképesség összefüggéseit. Magyarországon jelentősen alacsonyabb a hazai vállalatok innovációs tevekénysége, de mint követő ország formális innovációs erőfeszítések nélkül is képes lehet új technológiák és termékek bevezetésére. Az értekezés figyelemre méltó módszertani eredményeket mutat fel a versenyképesség mikro- és a makroszintjei kapcsolatának elemzésében. Nagy értéke a nagyszámú empirikus elemzés, ami hatalmas adatbázis feldolgozásán, benne saját adatbázis kialakításán, a felhasznált modellek gondos és kritikai megválasztásán alapul.

Hamar Pál Forrás: mta.hu

Hamar Pál értekezése átfogó jellegű munka egy olyan tárgykörben – a testnevelés tantervelmélete –, amelyről eddig kevés elemzés készült. Elméleti fejezeteiben a szerző részletes és alapos áttekintést ad a testnevelési tantervek hazai történetéről, valamint kitér a tantervfejlesztés kevéssé ismert külföldi megoldásaira is. Az elméleti részt követően a szerző egy általa végzett vizsgálatot ismertet, amely 11–18 éves tanulók testneveléssel kapcsolatos attitűdjeit és érzelmeit mérte. Az eredmények szerint mind nemi, mind életkori tekintetben jelentős különbségek vannak ezekben a korosztályokban, de az kijelenthető, hogy a tanulók attitűdje és érzelmei alapvetően pozitívak a testnevelés irányában, amire építeni lehet és kell a tantárgy tartalmi és tantervelméleti korszerűsítése során. Javasolta egy új kompetenciakör, a „testkulturális kompetencia” meghatározását és bevezetését, amely komplexen tartalmazná a testi neveléssel, az egészséges életmóddal, a szervezett működéssel kapcsolatos képzési célok és módszerek együttesét. Összegezte a tantervelmélet lehetséges helyét a tágabb szociokulturális környezetben, szerepét a testneveléssel kapcsolatos tervező és rendszerépítő tevékenységben.

Horváth Kornélia Forrás: mta.hu

Horváth Kornélia értekezése nagyon fontos lírai életművet vizsgál beható jártassággal. Munkájában Petri György költészetének elemzése alapvetően verselméleti és líratörténeti megközelítésből történik. A munka kettős értelemben is kiemelkedő teljesítmény: egyrészt magyar költészettörténeti szempontból elmélyült, versszövegek és elméleti írások értelmezésén alapuló költészettörténeti írás, másrészt fontos elméleti-poétikai eredményeket mutat fel átfogó líraelméleti kérdések kapcsán, több folyamatot és poétikai jelenséget vázol fel, amely meghatározza a későmodern/posztmodern költészet küszöbértékeit, elveit. Elemzései azokon a pontokon a legerőteljesebbek, szolgálnak értékes adalékokkal a Petri-líra megértéséhez, amelyeken az orosz formalizmus által felkínált szemléleti alapokon a verseket a hangzás alapján elemezve, illetve az írott anyagszerűség legelemibb rétegét vizsgálva jut el következtetésekhez. Az értekezés verselemzései ebben a vonatkozásban nagyszerűek. A disszertáció számos új eredménnyel gazdagítja és pontosítja a szakirodalomban korábban már rendelkezésre álló ismereteket a Petri életművében meghatározó módon jelen lévő költészettörténeti hagyomány jellegéről.

Ilisz István Forrás: mta.hu

Ilisz István értekezésében az enantiomerek viselkedésének mélyebb megismeréséhez kapcsolódó, nagy hatékonyságú folyadék-kromatográfiás módszerekkel kapott eredményeit foglalta össze. Az egymással tükörképi pár viszonyban álló molekulák (ún. enantiomerek) az élő szervezetekben fontos élettani szerepet töltenek be. Ezt a szerepet felismerve a gyógyszeripar már évtizedek óta fejleszt olyan molekulákat, amelyeknek pozitív élettani hatásuk van. A mai modern analitikai kémia egyik fontos feladata így a gyógyszerkémiai jelentőséggel bíró anyagok enantiomereinek megkülönböztetése. Ilisz István kutatása során feltérképezte és jellemezte a vizsgált molekulák szerkezeti jellemzőinek változtatásával járó hatásokat. Összefüggéseket tárt fel az enantiomerek viselkedése és a szerkezeti jellemzők között, értelmezte az elválasztási folyamatokban tapasztalt azonosságokat és eltéréseket. Az eredmények alapul szolgálnak hatékony elválasztástechnikai módszerek és állófázisok fejlesztéséhez, új utakat nyitnak meg gyógyszerkémiai és biológiai jelentőségű vegyületek tisztaságának meghatározására, preparatív eljárások kidolgozására, valamint célzott hatású készítmények kifejlesztésére, azok élő szervezetekben kifejtett hatásának tanulmányozására.

Illés Balázs Forrás: mta.hu

Illés Balázs az elektronikai ipar számára rendkívül fontos forrasztási technológiák területén ért el új tudományos eredményeket. A 21. században tovább fokozódik az igény, hogy elektronikai eszközeinkben egyre kisebb méretben érjünk el egyre magasabb integráltsági fokot, ami viszont egyre szigorúbb elvárásokat támaszt a forrasztás minőségével szemben. Komoly hibához, elektromos rövidzárhoz vezethetnek például a forraszanyag felületén hosszú távú használat után megjelenő tűkristályok. Szintén komoly kihívást jelent a mai napig a gyártók számára az ólomalapú forrasztópaszták betiltása és helyettesítésük magasabb olvadáspontú tiszta ón- vagy ónötvözet-alapú forraszanyagokkal. Az ólommentes forrasztás egyik ígéretes módszere a technológia szempontból még nem teljesen kiforrott gőzfázisú forrasztás. A két kutatási témát a közös alkalmazási területen kívül a hő- és anyagáramlási folyamatok vizsgálata kapcsolja össze. Illés Balázs értekezésében egyfelől a tűkristályok növekedését, illetve az azt gátló tényezőket vizsgálta, másfelől a gőzfázisú forrasztás hatásmechanizmusát elemezte új hőtechnikai modell segítségével. Előbbi témában kimutatta, hogy a korábban megbízhatónak tartott forraszanyagok és alkalmazott köztes rétegek sem nyújtanak teljes biztonságot a tűkristályok megjelenésével szemben. A tűkristályok megjelenési sűrűségét, geometriai paramétereit és anyagi minőségét modern elektronmikroszkópos vizsgálatokkal és automatizált kiértékelési módszerrel határozta meg.

Kalmár Ferenc Forrás: mta.hu

Kalmár Ferenc kutatásaiban az üvegezett határoló felületekkel rendelkező, nagy belső terekben kialakuló hőmérsékleti különbségek emberre gyakorolt hatásait vizsgálta. Ilyenek például a nagy irodaépületek belső tereiben kialakuló hőmérséklet-különbségek. Megállapította, hogy a teszteken részt vett csoportok másképp alkalmazkodnak az eltérő környezeti viszonyokhoz. Kutatásainak eredménye alapján létrehozott egy egyéni szellőzőberendezést, amely személyre szabottan és energiahatékonyan képes az emberi komfortérzet javítására, és illeszkedik az általános környezetbe. Periodikus váltakozó irányú légáramok segítségével csökkentette a hőmérséklet okozta kellemetlen érzetet, és megállapította, hogy ez kor és nem szerint másképp hat az egyén komfortérzetére. Kutatási eredményeinek felhasználásával lehetővé válik az egyéni hőérzeti igényeket kielégítő feltételek kialakítása.

Karsai Judit Forrás: mta.hu

Karsai Judit az 1990-es évektől kutatja a kockázatitőke-befektetések jellemzőit, a kockázatitőke-piacok folyamatait, az elmúlt években kiemelt figyelmet szentelve az állami beavatkozás kérdéseinek. Kutatásai nagymértékben épülnek saját adatgyűjtésre és adatbázisokra, amelyek egyedi értéket képviselnek, és hozzájárulnak tudományos állításai megalapozásához. A disszertációként szolgáló Furcsa pár. Az állam szerepe a kockázatitőke-piacon Kelet-Európában című könyvében árnyaltan és tárgyszerűen elemezte a 2008-ban kitört pénzügyi válság hatását a kockázatitőke-piacokra. Rámutatott, hogy az állam szerepe kettős (és részben ellentmondásos) volt, mivel szabályozóként szigorított, miközben gazdaságfejlesztőként többletforrásokat nyújtott. Elemzéseinek fő kérdése: milyen eredménnyel járt az állami beavatkozások összessége a kockázatitőke-piacon Közép-Európában. Több oldalról megvilágítva, árnyaltan bizonyította azt az állítását, hogy a térségben indított programokban továbbélt a több évtizedes paternalista hagyomány. Következésképpen e programok – meghirdetett céljaikkal ellentétben – csak korlátozottan járultak hozzá a kockázatitőke-piacok fejlődéséhez és a portfóliócégek növekedéséhez. Karsai Judit tudományos eredményei hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a gazdaságfejlesztésért felelős szakpolitikusok jövőbeli döntéseikben nagyobb mértékben vegyék figyelembe azt, hogy az állami beavatkozás milyen módon hat a kockázatitőke-piac szereplőinek magatartására.

Kincses Zsigmond Tamás Forrás: mta.hu

Kincses Zsigmond Tamás egyes neurológiai betegségekben vizsgálta a modern mágneses rezonanciás (MR) képalkotó módszerekkel megjeleníthető eltéréseket. Értekezésében az agy különböző részeinek térfogatmérésével, az agy fehérállományi pályáinak felépítését vizsgáló, diffúziósúlyozott MR-képalkotással, valamint az agy aktivitását elemző funkcionális MR-rel talált eredményeit foglalta össze. Megmutatta, hogy az elsődleges fejfájásbetegségekben (migrén és cluster-fejfájás) a fehérállományi pályarendszerek rendezettsége megváltozott. Ennek hátterében a funkcionális MR-vizsgálatokkal talált fokozott agykérgi aktivitás állhat. Kimutatta, hogy sclerosis multiplexben a betegség tüneteinek súlyosságával az agyban keletkező gócos elváltozások elhelyezkedése csupán kevéssé korrelál. A klinikai rokkantsággal szorosabb összefüggésben van az agyi szürkeállomány térfogat-fogyatkozása, ami pedig szorosan összefügg az agykamrák körüli fehérállomány diffúziós MR-rel azonosított károsodásával. Ezek alapján felvetette, hogy a károsodás háttérben az agyfolyadékban oldható anyag állhat. Kutatócsoportjával az agy különböző részeinek térfogatfogyatkozását vizsgálva kimutatta, hogy a férfiagy gyorsabban öregszik. A fehérállomány diffúziós MR-rel mérhető felépítése alapján különbséget talált az elbutulással járó két igen gyakori betegség, az Alzheimer-kór és a normális nyomású vízfejűség között. Alzheimer-kórban leírta a fehérállományi rendezettség károsodásának jellegzetes mintázatát. Az Alzheimer-kór és a normális nyomású vízfejűség kórélettani hátterének megértéséhez a fehérállományi mikrosturktúra MR-rel mérhető eltéréseinek vizsgálatával járult hozzá.

Kóspál Ágnes Forrás: mta.hu

Kóspál Ágnes „Fiatal eruptív csillagok és szerepük a csillagkeletkezésben” című értekezésében arra a nagy érdeklődésre számot tartó kérdésre kereste a választ, hogy milyen folyamatok során alakult ki a Nap, a hozzá hasonló csillagok és bolygóik. A csillagkeletkezés kulcsa a csillagközi anyagban létrejövő gravitációs összeomlás és a központi égitest tömegbefogása, ami időben nem feltétlenül egyenletesen következik be. Az éppen születő csillagoknál megfigyelhető, emberi időskálán lezajló kifényesedések a legalkalmasabbak a folyamat megértésére. Kóspál Ágnes a legmodernebb hazai és nemzetközi teleszkópokkal, széles hullámhossztartományban elemezte az eruptív csillagok kitörés előtti és alatti viselkedését, részletesen feltérképezve az időfüggéseket és a spektrális felbontásokat. Az észlelések lefedik a milliméteres hullámhosszban végzett rádióteleszkópos megfigyeléseket, a műholdakkal végzett infravörös méréseket és a látható fényben történő vizsgálatokat. Ezeket a megfigyeléseket összevetette modellszámításokkal, és becsléseket adott a fiatal csillagok, valamint a körülöttük levő korong és burok kiterjedésére, tömegére, anyagi összetételére. Eredményei nagymértékben hozzájárulnak az asztrofizika egyik fontos ágának fejlődéséhez, és közelebb visznek bennünket annak megértéséhez, hogy a csillagközi gázban létrejövő csomósodásokból hogyan alakulnak ki a csillagok.

Kovács Mihály Forrás: mta.hu

Kovács Mihály értekezésében lineáris és szemilineáris sztochasztikus parciális differenciálegyenletek numerikus megoldását elemzi; e megoldások hibájára ad becslést. Olyan egyenletekről van szó, amelyek a fizikai valóságban megfigyelt jelenségeket (pl. rezgéshullámok terjedése, hőterjedés, populációk változása) írnak le azzal a realisztikus feltételezéssel, hogy a megfigyelt folyamatokat nemcsak belső fizikai törvényszerűségük, hanem egy külső zaj is befolyásolja. Ennek a zajnak két különböző típusával foglalkozik értekezésében a szerző. Mivel ezen összetett egyenletek megoldását reménytelen pontosan kiszámítani, fontos kérdés, hogy a megfelelő jelenségek szimulációjához használt közelítő eljárásoknak mekkora a hibája. Fő eredményként ennek várható nagyságára ad becslést a szerző. Kovács Mihály több hasonló területen is számos magas színvonalú tudományos cikket publikált; a benyújtott értekezés ezek közül kilenc munka anyagát foglalja össze.

Köteles Ferenc Forrás: mta.hu

Az egészség a köztudatban és a mindennapi orvosi gyakorlatban jól ismert ártó és védő tényezőkön túl nagymértékben függ az emberek személyiségétől, lelki alkatától is. A vélt vagy valós környezeti ártalmakhoz való hozzáállás, a fenyegetettségérzés olyan lélektani tényezők, amelyek jelentős hatással bírnak az emberek testi tüneteire, panaszaira. Köteles Ferenc kutatásai kiemelik a tünetek létrejöttének és/vagy fölerősödésének olyan pszichés vonatkozásait, amelyeket eleddig a szomatoszenzoros amplifikáció címszó alatt emlegettek a szakirodalomban. E fogalom a dolgozat kulcsa. Jelentése a testi érzetek fölerősödésére, fölerősítésére való hajlam. Köteles Ferenc vizsgálódásai nyomán körbejárta e fogalom alapvető összetevőit, magyar nyelvre adaptált egy kérdőíves pszichológiai teszteljárást, mellyel e hajlam számszerűen és egyszerűen mérhetővé válik, továbbá kimutatta, hogy a teszt révén előre jelezhető az ún. modern kori egészségféltés, mely kifejezés a modern technológiák potenciális egészségkárosító hatásaival (elektroszmog, élelmiszer-adalékok, környezetszennyezés stb.) kapcsolatos aggodalmakra utal. További kísérletsorozatok révén kimutatta azt is, hogy az elektromágneses terekkel szembeni érzékenység, valamint a gyógyszerek egyes gyakorinak mondható mellékhatásainak a megtapasztalása szintén magyarázható a testérzetekre való odafigyeléssel és az érzetek jelentőségteljesként megélt fölerősítésével, valamint az e behatásokkal kapcsolatos aggodalmakkal.

Kristály Sándor Forrás: mta.hu

Kristály Sándor értekezésében az utóbbi nyolc évben elért tudományos eredményeit foglalta össze. Differenciálgeometriát, variációszámítást, parciális differenciálegyenleteket és csoportelméletet használva olyan új állításokat fogalmazott meg, melyekkel elmélyítette az utóbbi két évtizedben a szakterületén elért áttörést jelentő tételeket. Az interpolációs egyenlőtlenségekkel kapcsolatban megmutatta, hogy a görbült metrikus mértékterek topológiai értelemben merevek. Elégséges feltételt talált arra, hogy mikor érvényesek az éles interpolációs egyenlőtlenségek. Megmutatta, hogy a Hadamard-sokaságokon érvényes az éles Heisenberg–Pauli–Weyl-féle határozatlansági elv, viszont ez az elv nemnegatív Ricci-görbületű teljes Riemann-sokaságon akkor és csak akkor teljesül, ha a sokaság az euklideszi térrel izometrikus. Megmutatta, hogy ha egy Finsler-sokaság reverzibilitási állandója véges, akkor a rajta definiált Szoboljev-terek reflexív Banach-terek. A paraméterfüggő elliptikus feladatokat Finsler- és Neumann-sokaságokon fogalmazta meg, és megadta annak feltételeit, hogy mikor létezik ezeknek nullától különböző megoldásuk, illetve hogy hány ilyen megoldás van.

Kukovecz Ákos Forrás: mta.hu

Kukovecz Ákos értekezésében a szén- és titanát-nanocsövekből képzett rendezetlen hálózatokkal foglalkozott. Célja az egydimenziós (1D) nanoszerkezetek előállítása és jellemzése, az azokból felépülő hálózatok tulajdonságainak hangolása, önhordó filmek gázadszorpciós és gázáteresztő képességének vizsgálata, a nanoszálak vízgőzadszorpciójának leírása, valamint a párolgási profil alapú új analitikai módszer kidolgozása. A kísérlettervezési eszköztárat is alkalmazó fejlesztések során 1D szén- és titanát-nanoanyagokat hozott létre, módosított, adalékolt, és készített belőlük hálózatokat (filc vékonyrétegeket). Kvantitatívan leírta a nanoanyagokon és a kombinációjukkal készített különböző rendszereken végbemenő folyamatokat, jelenségeket. Ehhez modelleket dolgozott ki, amelyek részben irodalmi ismereteken, részben saját megfontolásokon alapultak. Jelentős eredményeket ért el saját eszköz- és módszerfejlesztéseiben. Kiemelendő, hogy bevezette a párolgási profil fogalmát és arra építve kidolgozott egy analitikai módszert különféle illékony oldószerek azonosítására. A módszer tudományos érdekessége mellett gyakorlati hasznosításra is számíthat. A párolgási profil mérése a gázkromatográfiában tipikus, néhány mikroliternyi folyadékminta-mennyiségből képes minőségi információt szolgáltatni minimális eszközigénnyel, így megfelelő alapja lehet olcsó, terepi, robosztus, hordozható analitikai eljárásoknak.

Kurucz Éva Forrás: mta.hu

Kurucz Éva értekezése a rovarok egyik képviselője, az ecetmuslica immunvédekezési folyamataival foglalkozik. Kutatásainak nemzetközileg is új eredménye, hogy olyan ellenanyagokat állított elő, melyek különböző molekuláris markerek azonosítására alkalmasak. E markerek lehetővé tették az ecetmuslica-vérsejtalcsoportok funkcionális jellemzését. Kiemelkedő, hogy csoportjával elsőként azonosított számos olyan molekulát, mely egy eddig kevéssé ismert vérsejttípus folyamatait és funkcióját szabályozza. Fontos új eredményt jelent a vérsejtek egyik típusának kialakulásában szerepet játszó vérsejtképző szövet leírása. Munkacsoportjával elsőként azonosított egy olyan transzmembránfehérjét, melynek alapvető szerepe van a kórokozók bekebelezésének folyamatában. Összehasonlító genetikai módszerekkel számos újabb tagját írták le e fehérjecsaládnak ecetmuslicában és egyéb rovarfajokban. Kutatásai során új módszert is kidolgozott a sebgyógyulásban és a fertőzések során kialakuló gazda-kórokozó kölcsönhatásban szerepet játszó gének megfigyelésére a muslica modellállatban.

Lakatos Lóránt Forrás: mta.hu

A növények ribonukleinsavat (RNS) felismerő antivirális rendszere az ún. RNS-alapú géncsendesítés. A vírus-gazda együttes evolúciója során a vírusokban olyan, ún. RNS silencing szupresszor fehérjék alakultak ki, melyek az antivirális hatás gátlására képesek. Lakatos Lóránt munkája során növényi vírusok RNS silencing gátló fehérjéinek az antivirális géncsendesítésre kifejtett hatását vizsgálta. Eredményei szerint a különböző virális szupresszor fehérjék a géncsendesítés folyamatának minden lépését gátolni tudják. Igazolta, hogy számos szupresszor fehérje kis RNS-kötő tulajdonsággal rendelkezik, melynek semlegesítése nagyon hatékony módja a géncsendesítés megakadályozásának. Munkája során leírt és jellemzett egy teljesen új, a géncsendesítés RNS-lebontó lépését gátolni képes, virális RNS silencing szupresszort is. Az elmúlt mintegy 15 évben végzett kutatómunkája nagymértékben hozzájárult a géncsendesítés molekuláris mechanizmusának jobb megértéséhez és a gátló fehérjék gyakorlati alkalmazhatóságához.

Lengyel László Forrás: mta.hu

Lengyel László disszertációja szoftvermodellek automatikus ellenőrzésével és transzformációjával foglalkozik, melyek mind elméleti, mind gyakorlati szempontból fontosak. A komplex, szabályalapú rendszerek szoftveres implementációinak ellenőrzése, szükség szerinti átalakítása számos nehézséget vet fel, a kidolgozott új eredmények jól használhatók a gyakorlatban a felmerülő feladatok kis komplexitású és hibamentes megvalósításában. Ilyen megoldás például a Mathworks Simulink modellek gráfújraírás-alapú feldolgozásának módszere. Lengyel László kiemelendő eredményei a szakterület-specifikus szoftveres megoldások magas szintű modellezése és a modelltranszformációk során lehetséges folyamatos ellenőrzési módszerek kidolgozása. A javasolt módszertan által automatikusan előállnak a tesztelést és dokumentációt meghatározó információk, elősegítve a több szempontból konzisztens szoftverek létrehozását.

Lévay Péter Forrás: mta.hu

Lévay Péter a kvantumos összefonódottság elméletének területén végzett úttörő munkát, amelyben fő célja az összefonódottság jelenségének geometriai szemléleten alapuló megértése volt, majd kidolgozott módszereinek alkalmazása húrelméleti feketelyuk-rendszerekre. Munkájában először három- és négyqubites, valamint fermionikus rendszerek összefonódottságát vizsgálta, amely típusainak elkülönítésére és számszerűsítésére polinominvariánsokat használt. E mennyiségek eltűnése meghatározott geometriai struktúrákhoz vezet, amelyek természetes módon hozhatók kapcsolatba az összefonódottsági osztályokkal. Lévay Péter az összefonódottság ezen invariánselméleti rendszerét új nyelvként használva a húrelméleti feketelyuk-megoldások matematikai szerkezetének feltárásában ért el meghatározó eredményeket: elsőként mutatott rá az összefonódottsági mértékek és a feketelyuk-entrópiaformulák közötti matematikai kapcsolatra, továbbá fontos eredményei születtek a szuperszimmetrikus feketelyuk-megoldások, valamint a négy-, illetve ötdimenziós feketelyuk-entrópiaformulák szerkezetének vizsgálata terén is.

Lőrincz Csongor Forrás: mta.hu

Lőrincz Csongor értekezése a „tanúság”, a „tanúságtétel” fogalmát vizsgálja filozófiai, irodalmi és kultúratudományi kontextusokban. Értelmezésében a tanúságtétel alapvetően az emberi létezés nyelviségében, kognitív megkettőzöttségében, (önmagával való) közvetítettségében rejlő eseményt jelent. A tanúságtételt átjárja a fikcionalitás, mediálisan közvetített és radikálisan performatív: a mindenkori, befejezhetetlen és konstruktív nyelvi aktusok eseménye. Ennek az általános filozófiai-antropológiai összefüggésnek a horizontjában az irodalom úgy tekintendő, mint a tanúságtétel funkciója, termékeny alesete. Az irodalomban igazságigény fogalmazódik meg, amely leválva a nyelv pragmatikai konvencióiról önreferenciálisan, az (ön-)újraértés adományaként tematizálja az emberi diszpozíciót. E belátásokat vizsgálva az értekezés a tanúságtétel fogalom- és jelenségkörét érintő jelentékeny új, a magyar és a nemzetközi tudományosság számára is fontos felismerésekkel gazdagítja Martin Heidegger, Hans-Georg Gadamer, Friedrich Hölderlin és Heinrich von Kleist, Winfried Georg Sebald, valamint Kosztolányi Dezső, Esterházy Péter és Nádas Péter életművének tanulmányozását.

Lukács Ágnes Forrás: mta.hu

Lukács Ágnes értekezése a specifikus nyelvi zavarban megfigyelhető deficitek jellegzetességeit vizsgálja. A nyelvi képességek és egyéb megismerő funkciók felmérésével annak felderítését tűzte ki célul, hogy a nyelvfeldolgozás és produkció folyamatai mennyire egyediek, hogy a nyelvi sérülés egyéb kognitív mechanizmusokkal is összefügg-e, és mutathat-e azokkal akár oksági kapcsolatot is. A disszertáció eredményeit 12, rangos nemzetközi folyóiratban publikált saját kutatás mutatja be. A szerző által felvetett kérdések önmagukban is nagy elméleti jelentőséggel bírnak. Lukács Ágnes remekül kihasználta új kutatási kérdések vizsgálatára a magyar nyelv olyan nyelvtani jellegzetességeit, amelyek eltérnek a döntő többségben kutatott nyelvektől. Az értekezés legfontosabb eredményei közé tartozik, hogy a specifikus nyelvfejlődési zavar hátterében az általános végrehajtó funkciók deficitje, általános készségtanulási problémák és feldolgozási nehézségek is kimutathatóak, valamint a szintaktikai mellett szókincsbeli elmaradás is jellemzi. Eredményei szerint a készségtanulásban nem mutatható ki kritikus életkori szakasz. Ugyancsak kidolgozta a nyelvfejlődési zavar magyar nyelven történő vizsgálatára alkalmas eszköztárat. Az eredmények és a kidolgozott új módszerek alapvető fontosságúak a hazai diagnosztikai és terápiás munka szempontjából is.

Major Tibor Forrás: mta.hu

Korai stádiumú emlődaganatos és alacsony kockázatú prosztatadaganatos betegek sugárterápiás kezelésének egyik formája a brachiterápiás tűzdelés, melynek során vékony tűk vagy katéterek segítségével juttatják a sugárforrást a daganatszövetbe vagy annak közvetlen közelébe, és belülről végzik a besugárzást. Major Tibor értekezésében a tűzdelések dozimetriai elemzésével foglalkozik. Megvizsgálta, hogy a léptető sugárforrásos, utántöltéses technika milyen lehetőséget nyújt a céltérfogat pontosabb és egyenletesebb dózissal való besugárzására. Különböző geometriájú céltérfogatoknál megállapította a forrásmegállási időre történő optimalizálás előnyeit. Bemutatta, hogy részleges emlőbesugárzásnál a ballonapplikátor dozimetriai szempontból kedvezőtlenebb, mint a tűzdelés. Munkatársaival bevezette a két CT-vizsgálaton alapuló emlőtűzdelést, majd megállapította a dozimetriai előnyeit. Nemzetközi együttműködés keretében értékelte a céltérfogat-meghatározás pontosságát, és vezetésével európai irányelveket fogalmaztak meg a kontúrozásról. Igazolta, hogy részleges emlőbesugárzásnál a tűzdeléses technikával jobban kímélhetőek a védendő szervek, mint külső besugárzással. Prosztata-brachiterápiánál különböző sugárforrás-elrendezéseket vizsgált, és megállapította, hogy milyen esetekben lesznek a védendő szervek dózisai alacsonyabbak. Igazolta, hogy a léptető sugárforrással végzett prosztatatűzdelés kedvezőbb dóziseloszlásokat eredményez, mint a véglegesen beültetett sugárforrásos technika.

Makó András Forrás: mta.hu

A talaj, egyik legfontosabb természeti erőforrásunk és tartalékunk folyamatos veszélyeknek és sérüléseknek van kitéve. A talaj termékenységének megóvása érdekében alapvető fontosságú vízgazdálkodási, hidrofizikai tulajdonságainak ismerete. Makó András kutatásai során vizsgálta a talaj szerkezetének, strukturális felépítésének, mechanikai összetevőinek hatását a talaj szerkezeti állapotára, illetve vízgazdálkodási tulajdonságaira. Új mérési és becslési módszereket fejlesztett ki a szemcseösszetétel vizsgálatára. Mérési eredményei alapján olyan függvényrendszert dolgozott ki, amely segíti eredményeinek gyakorlati alkalmazását. A talaj szerkezetstabilitásával kapcsolatos vizsgálatai egyrészt közvetlen összefüggésben vannak a talaj termékenységi tulajdonságaival, hiszen a szerkezeti leromlás a talajokat veszélyeztető egyik legfontosabb tényező, másrészt kapcsolatban vannak a talajok folyadékvezető és -visszatartó képességével. Ez utóbbiak hatással vannak a talaj vízgazdálkodási tulajdonságaira, illetve a talajokba kerülő szerves és szervetlen szennyező folyadékok viselkedésére. Eredményei segítséget nyújtanak a talajtisztítás módszereinek fejlesztéséhez. Jelentősek azon vizsgálatai is, amelyek összefüggéseket tártak fel a talajok légáteresztő, illetve folyadék-visszatartó képessége között.

Maróti Attila Forrás: mta.hu

Maróti Attila angol nyelvű értekezésében sok évtizedes múltra visszatekintő, a kombinatorikus csoportelmélet klasszikus fejezeteihez tartozó nevezetes kérdésekkel foglalkozik. A bemutatott vizsgálatok közvetve vagy közvetlenül ahhoz a Richard Brauer által az 1960-as években felvetett problémához kötődnek, amely a véges csoportok egy mind strukturális, mind reprezentációelméleti szempontból alapvető jellemzőjére, ún. konjugáltsági osztályainak számára keres csupán a csoport elemszámától függő alsó korlátot. Maróti Attila az így nyert alsó korlát élességét az egyenlőséget adó csoportok leírásával is igazolta. Eredményei jelentős előrelépést hoztak ebben a mind a mai napig intenzíven kutatott témakörben. A tételek egy része korábban ismert, speciális esetekről szóló állításokat szabadít meg a megszorító feltételektől, és mutatja meg érvényességüket változatlan numerikus korláttal, tetszőleges csoportra. Más esetben korábbi becslések javítása történik, és van, hogy mindkettő egyszerre. A bizonyítások mélysége kiemelkedő tárgyi tudást és kreativitást, a kérdéskör eszköztárában való alapos jártasságot tanúsít. Az értekezés eredményei meghatározó módon járultak hozzá a szakterület fejlődéséhez.

Mika László Tamás Forrás: mta.hu

Mika László Tamás jelentős tudományos eredményeket ért el megújuló (biomassza) forrásból származó platformvegyületek hatékony és környezetkímélő előállítása területén. Innovatív kutatómunkája eredményeként előállított megújuló nyersanyagok részlegesen átvehetik a jelenlegi, kőolaj-eredetű alapanyagok szerepét a vegyiparban. Kidolgozta és optimalizálta egy értékes platformmolekula, a levulinsav különböző állati és növényi eredetű biomasszából történő előállítását. A levulinsav szelektív hidrogénezésével egy szintén fontos platformmolekulát, γ-valerolaktont állított elő. A kémiai reakciók felgyorsítására, mint például a γ-valerolakton folyamatos áramlású reaktorban történő előállítására hatékony katalizátorokat fejlesztett. Moduláris eljárást dolgozott ki γ-valerolakton-alapú ionos folyadékok előállítására, melyeket sikeresen alkalmazott szerves reakciók közegeként. A kémiai reakció helyszínén képződő, többször újrafelhasználható katalizátorokat fejlesztett furfurol mint kiemelt biomassza-alapú platformmolekula furfuril-alkohollá történő átalakítására. Munkája figyelembe vette a zöld kémiai személet által támasztott szigorú követelményeket. Kutatási eredményei különös jelentőséggel bírnak a hatékony környezetkímélő vegyipari technológiák elterjedése és a fenntarthatóság terén.

Molnár Antal Forrás: mta.hu

Molnár Antal értekezésében az oszmán uralom alatti magyar és horvát katolikus egyházi intézményeket vizsgálja. A disszertáció tisztázza az oszmán–keresztény kondomínium, a kettős fennhatóság megértéséhez nélkülözhetetlen fogalmakat, értékeli, korrigálja a hazai és a nemzetközi szakirodalom ezzel kapcsolatos megállapításait. A magyar és a horvát katolikus egyházi intézmények hódoltság kori szerepének szisztematikus feltárásával olyan nézőpontot kínál, melynek köszönhetően az eddigieknél pontosabban és árnyaltabban ismerhetjük meg a Kárpát-medence 16–17. századi történeti folyamatait és azok összefüggéseit. Molnár Antal szemléletesen mutatja be a hódoltsági missziók két alapintézménye, a ferences és a jezsuita rend működését, célkitűzéseit, illetve a közöttük lévő különbségeket. A magyar katolikus egyházi intézményrendszer kialakulását egyházmegyei bontásban követi végig a helyi jellegzetességek bemutatásával, miközben számos új információt nyújt. Az adóztatást és a külső birtokok igazgatását a változások dinamikájában prezentálja, feltárva, hogyan hatott az egyház jelenléte a hódoltságban a jövedelmek növekedésére. A horvát katolikus egyházi intézményrendszer fejlődésének bemutatásával párhuzamosan komplex képet nyújt a Magyar és a Horvát Királyság területi, etnikai, felekezeti változásairól. A disszertáció mind egyes részelemeiben, mind egészében új tudományos eredményt jelent, amely jelentős mértékben gazdagítja a hazai és a nemzetközi történettudományt.

Nagy Attila Forrás: mta.hu

Nagy Attila a félcsoportok nemzetközileg elismert kutatója, egy monográfia szerzője. Disszertációjában a kommutatív félcsoportok bizonyos általánosításaival, illetve azok kongruenciatulajdonságaival foglalkozik. A félcsoportok kongruenciastruktúrája sokkal bonyolultabb, mint pl. a csoportoké vagy a gyűrűké, ezért érdekes és többnyire nem egyszerű kérdés, hogy mely félcsoportok kongruenciái rendelkeznek valamilyen fontos tulajdonsággal – pl. felcserélhetőek-e, vagy láncot alkotnak. Nagy Attila az ilyen félcsoportokat írta le ,,közel kommutatív”' félcsoportok osztályaiban szerteágazó félcsoportelméleti és univerzális algebrai eszközök segítségével. Legfontosabb eredményei egy-egy szóban forgó osztály teljes leírását, a benne szereplő félcsoporttípusoknak a fölsorolását adják. Itt a kommutativitásnak olyan általánosításaival is találkozunk, melyek magukban foglalják pl. az igen fontos, ún. nil félcsoportokat is. A bizonyításokra jellemző, hogy több lépésben, több félcsoport-tulajdonságon keresztül vezetnek el a legegyszerűbb osztályozásig. Az értekezésben különösen érdekesek a ,,struktúratételek”', melyek egy-egy félcsoportosztály jobb megismerését eredményezik. A szerző további érdeme, hogy számos esetben neki köszönhető olyan fogalmak megalkotása is, melyekkel a kérdéses félcsoportok szerkezetének megértésében előbbre lehetett lépni.

Nagy Katalin Forrás: mta.hu

Nagy Katalin tudományos érdeklődésének középpontjában a szájüregi daganatok kezelése és rehabilitációja áll. Az elsők között mutatott rá a szájüregi rák mikrobiológiai sajátosságaira, és különféle antimikrobiális kezelések bevezetésével biztató klinikai eredményeket ért el. Elsőként végzett átfogó tanulmányokat a szájüregi daganatok felszínén kialakuló mikrobiális góc biológiai összetételére, ezen belül elsősorban a Candida-törzsek előfordulására vonatkozóan. Megállapította, hogy a daganatfelszín helyi antimikrobiális kezelésével a daganatos betegek tüneteit objektív módon befolyásolni lehet. Kimutatta, hogy a laktoperoxidáz enzimet tartalmazó gyógyászati termékek hatékonyak a sugárkezelés utáni szájszárazság és szájnyálkahártya-gyulladás kezelésében. Igazolta, hogy a radikális eltávolítás mellett új, egyedileg kialakított esztétikai és funkcionális helyreállító beavatkozások, protetikai megoldások nagymértékben javíthatják a fej-nyak régió daganatai miatt műtött betegek életminőségét.

Nagy Levente Forrás: mta.hu

Nagy Levente értekezése annak folyamatát elemzi, hogy miként nyilvánult meg a reformáció az erdélyi románok között, illetve hogyan értelmezhető ez a sajátos reformáció mint történeti folyamat. Az értekezés kronologikusan jeleníti meg azokat a releváns epizódokat, amelyek a románság és a reformáció viszonyát meghatározták. Kétségtelenül új tudományos eredménynek számít a románok közötti reformáció transzferjelenségként való definiálása és értelmezése, illetve az értelmezésben hasznosított új forrásanyag közzététele. Ez a forrásfeltárás, kiegészülve a román kálvinista és nem kálvinista szövegek forrásainak azonosításával, lehetővé tette a szerző számára a kiadott forrásokról született eddigi értelmezések és félreértelmezések revízióját. Értekezése nagyon fontos szakirodalmi áttekintést tartalmaz, nemcsak konfrontálja az eltérő román és magyar álláspontokat, hanem józanul korrigálja azokat a kijelentéseket, amelyek azt a tézist erősítik, hogy a reformáció az „elmagyarosítás eszköze” volt. Az értekezést impozáns függelék egészíti ki, amely a 16–17. században románra lefordított magyar kálvinista énekek jegyzékét (102 tétel), illetve Michael Halicius magyar verseit teszi közzé. Nagy Levente az értekezésében megjelenített új tudományos eredményei által minden eddiginél részletesebb, valószínűbb és minden bizonnyal valósághűbb képet rajzolt erről a kiemelkedően fontos témáról.

Nógrádi Dániel Forrás: mta.hu

Nógrádi Dániel az összetett Higgs-elméletek lehetőségét vizsgálta rácstérelméleti módszerekkel. A genfi Nagy Hadronütköztetőben (LHC, CERN) 2012-ben fedezték fel a földi nagyenergiás kísérleteket meglepően pontosan leíró, úgynevezett standard modell utolsó építőkövét a Higgs-részecskét (skalárt). A sikerek ellenére a modellnek több hiányossága van, például nem ad számot az asztrofizikai és kozmológiai megfigyelések által alátámasztott sötét anyag mibenlétéről, a gravitációval közös kvantumos leírást sem ismerjük, ez legkésőbb a Higgs tömegénél 17 nagyságrenddel nagyobb Planck-energián szükséges. Másrészt a Higgs mint elemi részecske tömege két Planck-skála nagyságrendű, 17 jegyre beállított, természetellenesen finoman hangolt szám különbsége. Ezt a hierarchiaproblémát kerülik el a dolgozatban vizsgált nem elemi, hanem összetett Higgs-részecskét tartalmazó elméletek. Nógrádi Dániel a legkorszerűbb módszereket (a rácstérelmélet modern technikáit) használva megmutatta, hogy milyen típusú, a protont összetartó erős kölcsönhatás mintájára megfogalmazott új elméletek képesek a részecskefizika keretein belül nem elemi, könnyű Higgs-részecskét jósolni. Megadta, hogy a valóságot legjobban leíró modellben milyen a Higgs-skalárnál legalább négyszer nehezebb új részecskéket várhatunk, amelyeket az LHC gyorsítóban keresik a kísérleti fizikusok.

Novák Zoltán Forrás: mta.hu

Novák Zoltán olyan palládium-, illetve rézkatalizált szén-szén, szén-nitrogén, szén-oxigén és szén-kén kapcsolási reakciókat dolgozott ki aromás rendszerekbe, amelyek új, funkcionalizált származékok hatékony előállítását teszik lehetővé. Vizsgálta a különböző forrásokból származó palládiumkatalizátorok hatékonyságát négy katalitikus kapcsolási reakcióban. Új katalitikus szintézismódszereket vezetett be funkciós csoportok kialakítására aromás rendszereken. Jodóniumsók alkalmazásán alapuló kapcsolási eljárást fejlesztett ki heterociklusok szintézisére. Változatosan helyettesített heterociklusok előállítására katalitikus kapcsolási lépésen alapuló szekvenciákat dolgozott ki. A reakciók kiterjeszthetőségét és funkcióscsoport-toleranciáját számos molekula szintézisével mutatta be. Palládiumkatalizált szén-hidrogén kötés aktiválásával új szintetikus lehetőségeket nyitott a szerves kémia területén, ami széles körű alkalmazást nyerhet gyógyszerkémiai szempontból fontos molekulák egyszerű szintézisében. Kutatómunkájában szerencsésen ötvöződik az új tudományos eredmények elérésére való törekvés és a gyakorlati hasznosítás igénye.

Papp Ferenc Forrás: mta.hu

Papp Ferenc értekezésében acélszerkezetek tervezési kérdéseivel, legfőképpen stabilitásvizsgálatuk lehetséges új megközelítéseivel foglalkozik. A kutatás fókuszában az ún. objektumorientált tervezői rendszerek állnak: ezek sajátossága, hogy a bemeneti és kimeneti adatok közvetlenül használhatók más mérnöki alkalmazások számára is. Az értekezés alapján bizonyítást nyert, hogy a szabványok által megadott vizsgálati módszerek közül több is általánosítható, illetve eddig eltérő esetként kezelt vizsgálati lépések egységes munkamenetben, ráadásul a mérnökök által használt végeselemes vizsgálati módszerhez illesztve elvégezhetők. Elméleti vizsgálatainak mérnöki hasznosítása céljából megalkotta és csaknem húsz éven át fejlesztette a ConSteel nevű acélszerkezeti tervezői szoftvert, mely mára az építőmérnöki munka nemzetközileg ismert és elismert segédeszközévé vált.

Pecsenye Katalin Forrás: mta.hu

Pecsenye Katalin védett lepkefajokon évtizedeken keresztül végzett, úttörő jellegű empirikus populációgenetikai kutatásai összességükben Magyarországon egyedülállóan következetes populációgenetikai vizsgálatsorozatot alkotnak. Négy fajcsoportot érintő, sokoldalú kutatásai mind kérdésfeltevéseiket, mind módszereiket tekintve szervesen illeszkednek az európai lepideptorológiai kutatásokhoz. Különösen jelentős a védett és ritka lepkefajok terjedésének, populációszerkezetének az egész Kárpát-medencére kiterjedő, nagy léptékű vizsgálata. A tézisekben összefoglalt, 15 dolgozatban publikált 10 esettanulmány eredményei klasszikus populációgenetikai, filogeográfiai, illetve taxonómiai hipotéziseket támasztanak alá vagy állítanak fel, továbbvizsgálandó adaptációt valószínűsítenek, valamint konzervációbiológiai egységeket határoznak meg. Pecsenye Katalin két tankönyve és kutatócsoportjának tudományos eredményei egyaránt alapjául szolgálnak a vizsgált védett lepkefajokon folytatandó további populációgenetikai és filogeográfiai alapkutatásoknak, valamint a védelmüket célzó természetvédelmi intézkedéseknek.

Pethő Gábor Forrás: mta.hu

Pethő Gábor kutatómunkája során olyan új módszereket és modelleket fejlesztett ki, amelyek segítségével eredményesebbé válhatott a fájdalomkutatás, és amelyek alkalmasak a fájdalomcsillapító szerek hatásának vizsgálatára, valamint további fájdalomcsillapító szerek kifejlesztéséhez is hozzájárulhatnak. Eddig nem ismert, új típusú fájdalomcsillapítók kutatását végezte, amelynek során új mechanizmusokat tárt fel. Az általa kifejlesztett modellek használatával azonosította az enyhe hőhatással és a sebészi metszéssel kiváltott hőküszöbcsökkenés mechanizmusát, tanulmányozott új receptoron ható szereket, igazolt egy új, perifériásan kezdődő fájdalomcsillapító mechanizmust, amelyet a perifériás fájdalom ideg-végkészülékekből felszabaduló anyagok közvetítenek. Munkája és vizsgálati eredményei új, kevesebb mellékhatással bíró fájdalomcsillapító gyógyszerek kifejlesztéséhez járulhatnak hozzá.

Pinke Gyula Forrás: mta.hu

Pinke Gyula kutatómunkája a gyomnövénytan és a vegetációtudomány egyes részleteit kapcsolja össze. Feltárja a gyomnövényzet fajösszetételét befolyásoló abiotikus és gazdálkodási tényezőket. Értekezésének megállapításai a gyomtársulások szerveződésének mélyebb megértéséhez és az egyes gyomfajok ökológiai viselkedésének alaposabb megismeréséhez nyújtanak új információt. Eredményei hasznos ismeretekkel szolgálhatnak a ritka fajok megőrzését célzó programok kidolgozásához, egyúttal az ártalmas gyomnövények gyérítése érdekében tervezett védekezési stratégiák optimalizálásához. Kimutatta többek között, hogy a gyomnövényzet fajösszetételében a legnagyobb változatosságot az extenzív és intenzív gazdálkodási módok közötti különbözőségek okozzák. Megállapította, hogy még az intenzíven művelt szántókon is a gyomvegetáció fajösszetételének kialakulásában a környezeti tényezők általában fontosabb szerepet játszanak, mint a gazdálkodási változók. Igazolta, hogy az ürömlevelű parlagfű tömegessége nagyobb a szántók szegélyében, a napraforgóvetésekben, alacsony kultúrnövény-borítás esetén; továbbá homokon, savanyú termőhelyeken, alacsonyabb Na-, K- és Mn-koncentrációjú talajokon, valamint a csapadékosabb-hűvösebb régiókban. Feltárta, hogy a közepes termetű, legnagyobb magvakkal rendelkező és legrövidebb virágzási periódusú csoport a hazánkban leginkább eltűnőben lévő gyomvegetáció.

Poppe András Forrás: mta.hu

Poppe András az analóg és digitális integrált áramkörök, valamint világítástechnikai célú fénykibocsátó diódák (LED-ek) működés közbeni melegedési jelenségeinek hatékony leírása és elektromos-termikus szimulációja terén ért el új tudományos eredményeket. A szóban forgó melegedés az eszköz élettartama és hatásfoka növelésének egyik fő korlátja. Új, automatikusan végrehajtható eljárást dolgozott ki termikus jelenségek számítógépes modellezésére az analóg integrált áramköri elemek geometriai elrendezéséből kiindulva. Megoldást adott digitális áramkörök termikus viszonyainak modellezésére magasabb absztrakciós szintű áramkörleírás alapján. Megállapította, hogy a nagy teljesítményű LED-ek valós termikus tulajdonságai akkor ismerhetők meg, ha egyidejűleg a teljes kisugárzott fényteljesítményüket is mérjük. Új, automatikus végrehajtást lehetővé tevő, kombinált eljárást és mérőállomást dolgozott ki nagy teljesítményű LED-ek termikus és optikai tulajdonságainak mérésére. Eredményeinek értékét és újszerűségét az adja, hogy a felhasználásukkal megalkotott eljárások, valamint hardver- és szoftvereszközök képesek feltárni a vizsgált áramkörök elektromos és termikus jelenségeinek kölcsönhatásait, LED-ek esetén azok fénytechnikai következményeit. A Poppe András eredményeinek felhasználásával megvalósított – számos professzionális áramkörtervező rendszerben is megjelenő – szimuláció az elektronikai tervezés és prototípusgyártás hatékony segédeszközévé vált.

Ruszinkó Endre Forrás: mta.hu

Ruszinkó Endre értekezésében rugalmas és képlékeny viselkedést egyaránt leírni képes anyagmodellekkel foglalkozott, figyelembe véve az anyag kúszási tulajdonságát is. A dolgozatban alkalmazott képlékenységtani számítások egy újszerű – a tudományos életben még nem annyira elterjedt – elméletre, a szintéziselméletre vonatkoznak. Ruszinkó Endre új törvényszerűségeket vezetett be arra vonatkozólag, hogy miképpen lehet kiszámítani az anyag inverz kúszásának mértékét és ennek késedelmes időtartamát. Új összefüggéseket és elméleteket közölt, majd megoldásaikat is megadta annak érdekében, hogy tényleges mérési adatoknál is alkalmazni lehessen őket. Az általa használt modellt úgy egészítette ki, hogy figyelembe lehessen venni az alapanyag mechanikus-termikus kezelésének hatását is. Az újonnan bevezetett összefüggésekkel bonyolultabb mechanikai jelenségek leírására kínált új megoldást. Az általa közölt új összefüggések lehetőséget biztosítanak arra, hogy kiszámíthassuk az ultrahangos kezelésnek az anyag keményedésére vonatkozó hatását. További tudományos eredménynek tekinthető az új, kiterjesztett modellel az ultrahangos kezelés kúszásra gyakorolt hatásának számítása. Ruszinkó Endre az általa közölt tudományos eredmények hitelességét szakirodalomból hivatkozott valós mérési adatokkal való összehasonlítással igazolta.

Sándor István Forrás: mta.hu

Sándor István disszertációja a vagyonvédelem egyik jogi eszközének, a bizalmi vagyonkezelésnek, a „trust”-nak az analízisét és jogtudományi rendszerbe foglalását végzi el. A „trust” és a hozzá hasonló funkciójú vagyonvédelmi eszközök esetében arról van szó különösen, hogy jogi személyiség nélkül is kialakíthatók olyan jogi struktúrák, amelyekben a tulajdonos megtartja valamennyi jogát a vagyonára, azonban mégis elkülöníti a vagyonrendelésbe adott vagyont a többi vagyonától. Ilyenkor a vagyonkezelésbe adott vagyonra a jövőbeni hitelezők nem támaszthatnak követelést. Az „egy személy, egy vagyon” elv módosul, mivel egy személynek ekként több önálló alvagyona lehet, amelyek függetlenek egymástól, és ezáltal az egyes vagyontömegekkel kapcsolatosan létesített jogviszonyok hitelezőitől is. Sándor István ezt a jogintézményt elemzi történeti, jog-összehasonlító, erkölcsi (más társadalomtudományi) szempontból, valamint a jogi funkcionalitás szempontjából, és összeveti a hazai szabályozás jelenével, illetve lehetséges irányaival. A vagyonvédelem jogi eszközeinél az országok hagyományos osztályozását nem tekinti mérvadónak, ugyanis a különbségek ma már abból a tényből fakadnak (csupán), hogy vannak olyan országok, ahol befogadják a trustot és az ahhoz hasonló vagyonkezelési konstrukciókat, és vannak olyanok, ahol nem. Ekként valójában már nem az a releváns kérdés, hogy egy ország common law, vegyes vagy civil jogi jogrendszerű-e, hanem a nyitottsága a modern vagyonvédelmi eszközök meghonosítása iránt. Ez egyben a multicentrikus jogfejlődés egyik kísérőjelensége is. Sándor István észleli és kritikai módon elemzi a jelenséget, miszerint a vagyonvédelmi trust a tulajdonjog klasszikus megközelítését jelentősen átírja, a jogi értelemben vett tulajdonjog helyét sokkal inkább az irányítási jogok veszik át.

Sántha Miklós Ferenc Forrás: mta.hu

Sántha Miklós Ferenc értekezésében évtizedes tapasztalatait és eredményeit mutatta be, amelyeket emberi betegségek egérmodelljeinek létrehozása és jellemzése során szerzett. Több bemutatott egérmodellt pszichiátriai betegségekkel kapcsolatos gének kiütésével hozott létre, ezekben részletesen vizsgálta a mutáns egerekben létrejött viselkedési változásokat. A létrehozott betegségmodellek másik nagy csoportjában a vérben kórosan megemelkedett lipidkoncentráció hatását vizsgálta, ehhez az emberi APOB-100 gént fejeztette ki az egér genomjában. Részletesen elemezte az erekben létrejött elváltozásokat és az érrendszeri károsodások nyomán kialakuló idegrendszeri tüneteket. Olyan beavatkozási lehetőségeket keresett, amelyek alapján az emberi népességben igen gyakori hasonló elváltozások kóros hatásait csökkenteni lehet. Igazolta, hogy a HSP27 és biglikán fehérjék kifejeztetése a kettős transzgenikus egerekben csökkenti az érrendszeri tünetek súlyosságát, valamint az emberi Alzheimer-kórra emlékeztető idegrendszeri tünetek is szignifikánsan gyengülnek.

Schein Gábor Forrás: mta.hu

Schein Gábor Füst Milánról írt értekezése a szerzőről adható ismeretek és belátások teljes, rendszerezett tárházát kínálja fel. A 700 oldal terjedelmű nagymonográfia összegzi a korábbi kutatásokat, és számos jelentős, önálló eredménnyel szolgál, megkerülhetetlen kiindulópontot adva minden további vizsgálódás számára. A könyv annyiban eltér a hagyományos nagymonográfia-szerkezettől, hogy nem az életrajz áll a középpontjában, és nem az időrendet követő műelemzések sorozataként szerveződik, hanem műfaj- és problémacentrikus megközelítést nyújt. Schein Gábor nem pusztán részleteiben vizsgálni és bemutatni kívánja Füst Milán művészetét, hanem e művészet irodalomtörténeti helyét szeretné radikálisan újraértelmezni – nevezetesen újratárgyalni a klasszikus modernség és a késő modernség viszonyát a 20. századi magyar irodalomban, és újragondolni a késő modern kánon elvi-szemléleti alapjait. A szerző hangsúlyozza, Füst nemcsak a Nyugat első nemzedéke és az avantgárd között tölt be fontos láncszemszerepet, hanem a Nyugat harmadik nemzedéke és a századközép alkotói felé vezető irányban is. Az irodalmunk egyik legnehezebben besorolható, vitathatatlan jelentőségű szerzőjének munkásságát feltáró nagymonográfia teljes és árnyalt képet ad az ilyen részletességgel még sosem vizsgált életműről. Egyértelműen hiánypótló vállalkozás tehát, amely ugyanakkor több szempontból is ösztönözheti a 20. századi magyar irodalom folyamataira, jelenségeire, alkotóira irányuló kutatásokat.

Schwarcz Attila Forrás: mta.hu

Schwarcz Attila a Pécsi Tudományegyetem Idegsebészeti Klinikáján mágneses rezonanciás képalkotással (MRI) foglalkozó kutatásokat folytat. Mind állatkísérletekben, mind betegekben vizsgálták az agyvizenyő jellegzetességeit. Magyarországon elsőként funkcionális MRI vizsgálatokat állított be, melyekkel az emberi agy működése vizsgálható például agydaganatos vagy epilepsziában szenvedő betegeknél. MRI-vel igazolta, hogy az enyhének tartott koponyasérülés is szöveti károsodást okozhat az agyban. Az elvégzett kutatómunka nemcsak tudományos, hanem a mindennapi idegsebészeti gyakorlatba átültetett eredményekkel szolgált, ami javítja a betegek gyógyulási esélyét.

Sinkó Katalin Forrás: mta.hu

Sinkó Katalin szakmai tevékenysége új típusú anyagok, szervetlen oxidalapú gélek és kerámiaanyagok előállítására, valamint jellemzésére irányul. Új eljárásokat dolgozott ki kalcium- és alumínium-szilikát-rendszerek, alumínium-szilikát-nanokompozitok, alumínium-oxid-kriogélek, -szálak, -rétegek és -tömbkerámiák előállítására. Az eljárások költséghatékonyak, az előállított anyagokat pedig a felhasználás szempontjából fontos speciális tulajdonságok – biokompatibilitás, szilárdság, fényáteresztő képesség és piezoelektromosság – jellemzik. Az általa előállított új anyagok tanulmányozása során számos nemzetközi jelentőségű tudományos eredményt ért el. Feltérképezte az előállított anyagok kolloidális szerkezetének, kémiai összetételének, valamint makroszkopikus tulajdonságainak kapcsolatát. Magyarázatot adott az alumínium-szilikát vázba való beépülésére, valamint értelmezte az oldószer multifunkciós szerepét a szintézisben. Megállapította, hogy az előállított minták nagy fajlagos felülete, valamint újonnan felismert piezoelektromos tulajdonsága kapcsolatba hozható az alumínium-szilikát térhálóba való beépülésének módjával. Elemezte a gélváz növekedési folyamatának mechanizmusát és a szekunder fázis szerkezetet erősítő szerepét. Igazolta, hogy a preparátumok megnövekedett biokompatibilitása a pórusos szerkezethez, valamint a természetes csontban is megtalálható karbonáttartalomhoz köthető.

Szabó Ádám Forrás: mta.hu

Szabó Ádám disszertációja a 2002 óta folytatott környei ásatásokból kiindulva a belső-pannoniai, Valeria tartományba eső katonai objektumok összefoglaló vizsgálatát végzi el a különböző típusú ókori források és a vonatkozó, széles körű szakirodalom felhasználásával. Az értekezés a kutatásban eddig használt „belső erődök” kifejezés helyett egy új fogalom bevezetését javasolja, a „belső-valeriai katonai objektumok” terminust. A munka tisztázta a római kori Mogio/Mogiones és Környe topográfiai viszonyát, továbbá az erődök összefüggését a közeli vízi útvonalakkal. Az egyes objektumokat azonos hangsúllyal tárgyalja geopolitikai, katonai és logisztikai szempontból. Úttörő és hézagpótló az egyes objektumok területén előkerült, jelentős mennyiségű, kora császárkori faragott kőanyag (spolia) rendszerezett bemutatása és átfogó elemzése. Újszerű felvetés Alisca (Őcsény) és a közelebbről azonosítatlan Ad Burgum Centenarium, illetve Marinana logisztikai rendeltetésének összekapcsolása a belső erődökkel, ez a felvetés azonban még további kidolgozásra és bizonyításra szorul. Az értekezés összességében fontos, a magyar Pannonia-kutatás számára értékes tudományos eredményeket mutat fel.

Szabó Zsolt Forrás: mta.hu

Szabó Zsolt kutatómunkája során mágneses anyagok, valamint mesterséges új anyagok alkalmazását lehetővé tevő modellezési és tervezési módszereket dolgozott ki. A makroszkopikus Preisach-típusú modellekhez zárt alakban adta meg a mágneses indukciót és a dinamikus permeabilitást a mágneses térerősség függvényében. A metaanyagok effektív átviteli paramétereinek meghatározásához használt Kramers–Kronig-összefüggésekben szereplő integrálok számítására zárt alakú összefüggéseket vezetett le. Vizsgálta, hogy a horgonyfrekvenciák függvényében hogyan konvergálnak ezek az összefüggések, és meghatározta a negatív törésmutatót. Eljárást adott arra, hogy a transzmissziós és reflexiós adatokból hogyan számíthatók a metaanyagok paraméterei. Módszert dolgozott ki a hullámhossznál kisebb geometriai méretű lencseantennák tervezéséhez. Megmutatta, hogy a 100 nm-es felbontáshoz a metaanyag elemi cellája legfeljebb 10-20 nm lehet. Programcsomagot dolgozott ki ilyen rendszerek numerikus szimulációjára. Kutatási eredményei korábban megoldhatatlannak tartott fizikai és műszaki problémák leküzdéséhez nyújtanak nagyon hatásos matematikai eszközöket.

Székely Anna Forrás: mta.hu

Székely Anna interdiszciplináris kutatócsoportjával az elsők között volt, akik felismerték a fenotípusjellegek precíz meghatározásának jelentőségét a pszichológiai személyiségjegyek jellemzésében. Érdemi tényezőnek tekinthető annak felismerése, hogy az összes lehetséges – sokszor kis elemszámmal jellemezhető – allélváltozat helyett összevont változók is használhatók (például van vagy nincs 7-es allél). A szerző és munkacsoportja számos génvariáció szerepét vizsgálta, és több létező asszociációt tárt fel. A dolgozat legfőbb érdeme a megfelelő és alkalmas endofenotípusok kialakítása. A szerző és munkacsoportja több olyan, új vagy újszerű endofenotípus-variációt is felismert, illetve alakított ki, amelynek révén a genetikai háttér vizsgálata sokkal eredményesebbé vált. Fontos eredmény annak bizonyítása is, hogy a pszichogenetikai vizsgálatok kulcskérdése a megfelelő endofenotípusok azonosítása. Alapvetően az alább felsorolt emberi viselkedési tulajdonságok, kognitív képességek és hangulati dimenziók lehetséges genetikai komponenseit vizsgálta: (1) impulzivitás; (2) „áramlat”- (flow) élmény; (3) szorongásos-depressziós hangulati élmények; (4) hipnábilitás (hipnózis iránti fogékonyság); (5) az információfeldolgozás sebessége. Ehhez társult még (6) az élettartam és a D4 dopaminerg receptor génvariánsok közötti összefüggések feltárása.

Takács Judit Forrás: mta.hu

Takács Judit értekezése az első hazai társadalomtörténeti és szociológiai feldolgozást nyújtja a 20. századi magyarországi homoszexualitásról. A szerző nyomon követi a homoszexualitás történetileg változó megítélését: a törvényi és hatósági negatív megítélés átalakulását a század során, a közvéleményben kialakuló és átalakuló képet, valamint az érintettek tapasztalatait. A kutatás feltárja a jelenség (de)kriminalizációját, medikalizációját és azt a folyamatot, amelynek révén a homoszexualitás az erősödő privát szféra hatókörébe került. A pályamunka érdemben hozzájárul a 20. századi magyarországi érzelem-, magánélet- és szexualitástörténeti tudáskészlet kiszélesítéséhez. Alapvető és elsődleges ismereteket nyújt, új összefüggéseket tár fel olyan területen, amely Magyarországon szinte napjainkig tabunak számított mind a közgondolkodásban, mind pedig a társadalomtudományokban.

Timár Gábor Forrás: mta.hu

Timár Gábor módszert dolgozott ki az archív térképeknek a ma használatos térképi koordináta-rendszerekhez történő illesztésére. Megállapította, hogy az illesztés (az ún. georeferencia) hatékony, azaz kevés illesztőpont alapján történő létrehozásához szükség van a Föld alakjára vonatkozó korabeli ismeretekre, az adott korban tudományosan elfogadott matematikai, fizikai, geofizikai, csillagászati, geodéziai ismeretek feldolgozására, a mérési pontosság és a geodéziai felmérési hálózatok mérési módszereinek pontos rekonstrukciójára. Elkülönítette a természetes és mesterséges környezet fejlődéséből és megváltozásából eredő, térképeken nyomozható eltéréseket és az egykori térképezési rendszerből adódó hibákat. Módszere lehetővé teszi a korabeli térképek hozzárendelését a ma használatos térképi koordináta-rendszerekhez, így biztosítva a modern térképekkel és egymással való összehasonlításuk elvégzését, ami napjainkban számos kutatáshoz nyújthat pótolhatatlan forrásokat. Eredményei alapján lehetővé válik tényleges környezetváltozásokra következtetni, ahogy ezt megfelelő példákon keresztül be is mutatta. Értekezése jelentősége nagy, mert az eredmények fontos, hiánypótló kiegészítést adnak földtudományi és tudománytörténeti ismereteinkhez.

Toldy Andrea Forrás: mta.hu

Toldy Andrea értekezésében környezetbarát epoxigyanta-kompozitok fejlesztésével foglalkozott. Magas üvegesedési hőmérséklettel rendelkező új bioepoxi-monomereket állított elő megújuló forrásból. Az általa kifejlesztett, szénszál-erősítésű bioepoxi-kompozitok mechanikai tulajdonságai jobbak, mint a kőolajalapúakéi. Kimutatta, hogy az epoxigyantáknak foszfortartalmú égésgátlókkal való védelme esetén a gáz- és szilárd fázisú elemek hatása erősíti egymást. Ezt a komplex hatást egy saját fejlesztésű reaktív égésgátló szerrel és két additív égésgátló együttes alkalmazásával is sikerült elérnie. Bebizonyította, hogy többfunkciós reaktív adalékként a cianátészterek használhatók. Igazolta, hogy égésgátolt szénszállal erősített epoxigyanta-kompozitokban a mechanikai tulajdonságok szinten tartása mellett az éghetőség hatékonyan csökkenthető egy teherhordó kompozitmagból és felhabosodó epoxigyanta-bevonatból álló többrétegű kompozit létrehozásával. Rámutatott, hogy a kompozitok égésgátlásához a szálat és a mátrixot egyaránt égésgátolni kell. Szinergikus hatást mutatott ki az égésgátlás és a mechanikai tulajdonságok vonatkozásában. A fejlesztett rendszerek használhatóságát megvizsgálta ipari alkalmazásokban, különös tekintettel a repüléstechnikai alkalmazásokra.

Tóth Ágnes Forrás: mta.hu

Tóth Ágnes értekezésében feltárta, hogy a hatalom milyen stratégiákat követett a kitelepítések után Magyarországon maradt mintegy 220 ezer némettel kapcsolatban, bemutatva a velük szemben alkalmazott represszió formáit és az erre született reakciókat. Alapos elemzéssel végezte el a nemzetiségpolitikai gyakorlat és az erre reagáló társadalmi attitűd vizsgálatát. Munkájának újszerű, egyszersmind súlyponti eleme annak szemléltetése, miként volt lehetséges a nemzetiségi öntudat megtartása a szocialista viszonyok által kijelölt szűk mozgástérben. A téma ábrázolása során helyi esetek sokaságába nyújt betekintést, a személyes történelem szempontjai felől is közelíti a egyén és a hatalom viszonyának kérdését. Új következtetéseket fogalmaz meg azzal kapcsolatban is, hogy miért és milyen mértékben alakult rosszabbul a német nemzetiség helyzete a többi nemzetiséghez, illetve a falun élő magyar lakossághoz képest. Gazdagon dokumentálja a magyarországi németek kényszermigrációval kezdődő, államosításokkal folytatódó és a kollektivizálással befejeződő jogfosztásának gazdasági hátterét is. Tóth Ágnes bizonyította, hogy látszólagos marginalitása ellenére a nemzetiségi kérdés és a nemzetiségi politika igenis fontos helyet foglal el a korszak történetében. Művével egységes gondolati rendszerbe foglalta az eseteket, tényeket és állításokat, így sikerült megalkotnia a kérdéskör szintézisét, mely megkerülhetetlen lesz a témával foglalkozó szakemberek számára.

Tóth Géza Forrás: mta.hu

Tóth Géza értekezésében igen fontos tudományos kérdést vizsgál, hiszen napjainkban az egyes területek elérhetősége nagymértékben meghatározza sorsukat: a gazdasági erőközpontoktól távol elhelyezkedő, elzárt, rosszul megközelíthető térségek olyan versenyhátrányba kerülnek, amely a legtöbb esetben gazdasági-társadalmi fejlődésüket, valamint az ott élők életminőségét is negatívan befolyásolja. A településközi közúti elérhetőség ma is megkerülhetetlen térszervező tényező, ennek a gazdasági, jövedelmi különbségekre, a nagyvárosi szerveződésekre és az ingázásra tett hatásait kutatta Tóth Géza települési és járási szinten sokszínű matematikai-statisztikai módszertannal. A megközelítés újdonsága, hogy szemben a legtöbb hazai elérhetőségvizsgálattal nem a jóval egyszerűbben számolható légvonaltávolságra támaszkodott, hanem a valós térfolyamatokat sokkal inkább közelítő közúti távolságokkal. Disszertációjában, ahogy korábbi publikációiban is, ott van a módszertani megújítási törekvés is, munkája során több új szemponttal egészítette ki a hazai szakirodalomban ismert módszereket, és ezek szélesebb körű használatára ösztönzött. Az értekezés legnagyobb tudományos értéke az, hogy széles körű matematikai-statisztikai módszerrel egységes területi kereten belül tárja fel az elérhetőség, a jövedelmek, a gazdaság összefüggésrendszereit, melyek együtt határozzák meg azokat az alapvető társadalmi térfolyamatokat, amelyek a hazai területi fejlődés alapjait adják.

Varga Júlia Forrás: mta.hu

Varga Júlia disszertációja a magyar gazdaság rendszerváltás utáni, nemzetközi összehasonlításban is rendkívül alacsony foglalkozási mobilitási rátáját előidéző tényezők feltárásához és hatásmechanizmusaik jobb megértéséhez járul hozzá. Az új tudományos eredmények a hazai felsőfokú végzettségűek foglalkozási mobilitásának egyéni és intézményi kontextusában születtek, nagy empirikus adatbázisra támaszkodó, elméletileg megalapozott és tesztelt ökonometriai modellek alkalmazásával. A szerző kimutatja, hogy a hazai felsőfokú végzettségűek alacsony foglalkozási mobilitási szintje számszerűen is bizonyíthatóan függ össze a felsőfokú képzésbe jutás bemeneti szabályozásával és a foglalkozásspecifikus ismereteknek a felsőfokú képzésben betöltött jelentős szerepével. A hallgatói mobilitás hazai viszonylatban jelentős intenzitásához képest a fiatal pályakezdők karrier eleji mobilitása lényegesen alacsonyabb, ami a hazai szakpolitikai szabályozások anomáliáival áll statisztikailag igazolható összefüggésben. A foglalkozási mobilitás alakulását befolyásoló tényezőket illetően a szerző kiemeli, hogy a felsőoktatást, a szakképzési irányokat, a munkakörökre előírt képzettségi szinteket és a bértarifákat is szigorúan szabályozó politikák szignifikánsan meghosszabbítják a tanulmányi időszakot, megnövelik a képzési költségeket, és e tényezők a pályaelhagyás növekedése irányában hatnak. A tanárok pályaelhagyásában a szerző kiemeli annak fokozott kontraszelektív hatását. Az orvosok pályaelhagyása tekintetében rámutat arra a szakirodalomban eddig nem regisztrált tényre, hogy a hazai pályaelhagyásnak nagyobb a szerepe, mint a külföldi munkavállalásnak vagy a migrációnak.

Varga Zoltán Forrás: mta.hu

Varga Zoltán kutatásai során a sejtek membránjában található ioncsatornákat tanulmányozza. Az ioncsatornák a sejtek belseje és a körülöttük lévő tér között irányítják és szabályozzák az ionok (pl. a nátrium- és káliumionok) áramlását. E csatornák működésén alapszik a szív, az izmok és az idegek működése is, de az ioncsatornák szerepet játszanak például az immunsejtek osztódásának a szabályozásában is. Sok ma is alkalmazott gyógyszer az ioncsatornákra hatva fejti ki hatását. Ahhoz, hogy egy ioncsatorna gyógyszercélponttá válhasson, ismerni kell a működését molekuláris szinten is. Varga Zoltán kutatásai e molekuláris folyamatok megértésére összpontosultak, valamint arra, hogy a környezeti faktorok hogyan befolyásolják ezeket az átalakulásokat. A tudományos célok elérése érdekében meghonosított egy Magyarországon egyedülálló mérési technikát. A skorpiók mérgei számos kis peptidmolekulát tartalmaznak, amelyek képesek ioncsatornákhoz kötődni, és azok működését módosítani. Így lehetőség adódik ezeket gyógyszermolekulákká fejleszteni, és felhasználni például autoimmun betegségek kezelésére. Varga Zoltán számos ilyen toxin működésének a leírásában vett részt, és ezekben az esetekben azonosította a kötődési hatékonyságot és specifikusságot meghatározó molekuláris részleteket. A skorpiómérgek között található a világon jelenleg ismert leghatékonyabb ilyen toxin is. A toxin hatékonyságát állatkísérletekben bizonyították, és nemzetközi szabadalom is védi.

Velledits Felicitász Forrás: mta.hu

Velledits Felicitász közel három évtizedes kutatási eredményei a Bükk, majd az Aggteleki-karszt középső triász (~240-250 millió éves), közel vízszintes aljzatú tengerfelszínen leülepedett karbonátos kőzetösszleteinek, „platformjainak” kialakulását előidéző, valamint fejlődésüket meghatározó földtani folyamatok elemzéséhez és értelmezéséhez kapcsolódnak. Hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt kimagasló eredményeket ért el az üledékképződési környezetek, az ún. fáciesek (különösen a zátonykörnyezetek és azok egykori élővilága) vizsgálata, értékelése és az üledékképződést meghatározó szerkezetalakulás korának meghatározása terén. Új tudományos eredményei alapvetően hozzájárultak a Neotethys (egykori óceán) nyugati elvégződésének selfjén (kontinentális kéreggel jellemzett sekélytengeri terület) kialakult középső triász platformok fejlődése közötti hasonlóságok és eltérések értelmezéséhez. Értekezését komplex látásmód jellemzi, a karbonátszedimentológia, az őslénytan és a tektonika számos megközelítését és ismeretét alkalmazza.

Vida Tivadar Forrás: mta.hu

Vida Tivadar fő vizsgálati területe a népvándorláskor régészete, de kutatásai érintik a kései antik és a bizánci régészet egyes kérdéseit is. Egy különösen sokrétű anyagi kultúrával rendelkező időszak tárgyi emlékeit összegezte és vizsgálta, olyan kérdésekkel foglalkozott, amelyek a nemzetközi kutatás homlokterében állnak. Célja a Kárpát-medence nyugati felén a kora avar kori őslakosság és a betelepülő népességek anyagi és szellemi kultúrájának meghatározása, a különböző kulturális és népi csoportok együttélésének modellezése. Vida Tivadar részletesen tárgyalja és elemzi a Dunántúl kora avar kori sztyeppei, nyugat-mediterrán, kelet-mediterrán – kora bizánci és Meroving tárgyi emlékeit. Azok eredetét, elterjedését, az avarkori népesség ízlésének, igényeinek megfelelő változásait, a helyi gyártmányok kérdéseit. Vizsgálatainak összegzéseként felvázolja a kora avar hatalom kiépülésének folyamatát, a helyben maradottak és a bevándorolt, betelepített közösségek egymáshoz és a kagáni hatalomhoz való viszonyát, az avar vezetőrétegek reprezentációjának létrejöttét, változásait. Innovatív szemléletű elemzéseivel nagymértékben járul hozzá a Kárpát-medencei 5–6. századi germánok, illetve az Avar Kaganátus anyagi kultúrájának a jobb megismeréséhez. Kutatásaiban nagy affinitást mutat az e korszakok tárgykultúrájában megjelenő sztyeppei, mediterrán, bizánci, pannóniai romanizált vagy nyugat-európai hatások kimutatására. Az általa indított temetőfeltárások, konkrét eredményeiken túl, új elemzési eljárások magyarországi meghonosodását segítették.

Vinkó József Forrás: mta.hu

A szupernóvák több szempontból is fontos objektumai a modern csillagászatnak, asztrofizikának és kozmológiának. Vizsgálatukkal egyrészt fontos információkat kaphatunk a különböző tömegű és összetételű csillagok fejlődéséről vagy akár a szélsőséges hőmérsékleti és nyomásviszonyok között lezajló magfizikai folyamatokról, másrészt pedig kalibrálható abszolút fényességük miatt a kozmológiai távolságskála meghatározásának is nélkülözhetetlen szereplői. Utóbbi fontosságát jelzi, hogy a 2011-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmazott felfedezés, miszerint az Univerzum gyorsulva tágul, szupernóvaméréseken alapult. Vinkó József értekezésében a szupernóva-kutatás több területén elért, a nemzetközi kutatásokba jól beágyazott és ezen a szinten is magasan jegyzett eredményeit mutatta be. Foglalkozott a távolságmérést alapvetően befolyásoló szisztematikus hibákkal, a világ legnagyobb távcsöveivel végzett spektroszkópiai észlelések alapján elemezte a robbanást elszenvedő objektumok kémiai összetételét, illetve a robbanások következtében fellépő nagy léptékű anyagmozgások jellemzőit. Fotometriai mérések alapján a szupernóva-robbanások egyik alapvető modelljét, a kettős rendszerben bekövetkező kataklizmát alátámasztó unikális eredményt ért el, más esetben pedig mérési eredményeinek saját, a robbanás és a környező csillagközi anyag kölcsönhatásán alapuló magyarázata éppen egy hagyományosan elfogadott elképzelés cáfolatát szolgáltatta.

Zakar Péter Forrás: mta.hu

Zakar Péter az 1848/49-es forradalom és szabadságharc katolikus egyházra és papságára gyakorolt hatását vizsgálja a Csanádi Püspökség példáján. A kérdés forrásbázisát számos általa feltárt anyaggal gyarapította. A források és szakirodalom nagysága, műfaji és tematikai sokrétűsége árnyalt képhez segítette. Elemzésében több megközelítést alkalmazott: a had-, egyház-, intézmény- és gazdaságtörténet mellett a biografikus és narratív módszer sem hiányzik okfejtéséből, ezekkel az épp értelmezett forrás, tárgyalt részkérdés jellegéhez igazodik. Az egyéni papi cselekvések, motivációk rajza, a helyi érvényű megállapítások – más egyházmegyékkel való összehasonlítás révén – hiteles összképpé állnak össze az értekezésben. Kiegészíti a papság viselkedését illető ismereteket, a korábbi egysíkú ábrázolással szemben életszerűen mutatja be az egyéni magatartás indítékait, ismeretlen szereplőket tesz láthatóvá, kitér a kevéssé kutatott császárpárti papokra is. Bemutatja a papság részvételét a szabadságharcban, azt, hogy a forradalom miként hatott az átlagnál erősebben a csanádi klérus életére, pontosítja az egyházmegye szervezetére vonatkozó tudásunkat, az egyház és az állam viszonyának rajzát. Új eredmény a püspökség gazdasági bázisának feltárása is. Az értekezés megválaszolja a jeles politikus és egyházférfi, Lonovics József püspök politikai-ideológiai hovatartozásának vitatott kérdését. A disszertáció jelentős hozzájárulás az 1848–49-es köztörténethez és egy majdani általános egyháztörténet előmunkálataihoz.