A Magyar Tudományos Akadémia új doktorai

2017. november 24.

Az emberi megbetegedések kezelési lehetőségei nagy ütemben fejlődnek napjainkban, ugyanakkor a hatékonyság előrejelzésével kapcsolatos kutatások arányukban ettől elmaradnak. A betegségek klasszikus diagnosztikai kritériumrendszereinek pontosítása mellett napjaink orvosi kutatásainak egyik fő csapásiránya egy adott betegségen belül a kóros folyamatokat, egyes esetekben a várható terápiás sikerességet is előre jelző molekulák, biomarkerek leírása, jellemzése. Antal-Szalmás Péter szakterülete az orvosi laboratóriumi diagnosztika, munkássága során új biomarkereket írt le immunológiai pathomechanizmusú (a bőr, az izmok, az izületek, vagy a teljes szervezet gyulladását okozó), csontanyagcserével és májzsugorral kapcsolatos, és rosszindulatú daganatos (tűdőrák és leukémia) betegségekben. Felfedező kutatásának különös értéke, hogy az új biomarkerek esetében gondos elemző kutatásokat végzett az analitikai összefüggések feltárására, és az eredmények értékelésével rámutatott az új markerek alkalmazásával kapcsolatos lehetséges gyakorlati korlátokra (pl. álpozitív eredmények kialakulásának lehetséges okai adhezív tulajdonságú tumormarkerek esetén sokizületi gyulladásban). Leírta, hogy az életkor, a vesefunkció, egyes immunológiai- vagy az alkalmazott módszertanból adódó tényezők korlátozhatják az új biomarkerek általános használatát, így kutatómunkássága értékes gyakorlati relevanciával is bír.

A kiterjedt kutatások eredményeként ma már jól ismerjük azokat a mechanizmusokat, amelyek révén a belélegzett pollenszemek kiváltják az allergia tüneteit. Sokkal kevesebbet tudunk azonban arról, hogy az egyébként ártalmatlan, pollen-eredetű allergének hogyan aktiválják az immunrendszert. Bácsi Attila és munkatársai elsőként írták le, hogy a belélegzett pollenszemek, valamint a pollenszemekből kiszabaduló szubpollen részecskék rendkívül reakcióképes oxigéngyököket képesek termelni a bennük aktiválódó enzimek működésének eredményeként. A polleneredetű reaktív oxigéngyökök perceken belül oxidatív stresszt okoznak a légutakban, ami felerősíti az allergén által kiváltott klinikai tünetek és légúti gyulladás intenzitását. Vizsgálataik során kimutatták, hogy a polleneredetű oxidatív stressz eredményeként a légúti hámsejtek mitokondriumai és azok örökítő anyaga (DNS) is károsodhatnak. A megváltozott működésű mitokondriumok fokozott oxigéngyök termelésre képesek, ami az oxidatív stressz időbeli elhúzódását eredményezheti, a károsodott DNS kijavítása során aktiválódó mechanizmusok pedig hozzájárulhatnak a gyulladásos sejtek légutakba történő vándorlásához. A pollen által indukált oxidatív stressz az immunválaszok elindításában fontos dendritikus sejtek aktiválódásában is szerepet játszhat. Az oxigéngyököket termelő, a pollenben található enzimek, vagy a képződött reaktív gyökök semlegesítése jelentősen csökkentheti az allergiás gyulladás intenzitását, így a klinikai tüneteket is.

Bányász Tamás tudományos munkája a szívizom elektromos működésének, az ioncsatornák befolyásolásának és kapcsolat-rendszereinek vizsgálatára irányult egészséges és kóros körülmények között. Az ionáramok közötti kölcsönhatások számos, korábban nem ismert részletét azonosította és alapvetően új felfedezéseket tett a ritmuszavarok hátterében álló kóros ioncsatorna-működésekre vonatkozóan. Munkacsoportjával kidolgozott egy új technikát, amellyel több ionáram egyidejűleg vizsgálható az izolált szívizomsejteken. Ennek segítségével tanulmányozták a szívizomsejtek kalcium, kálium és kloridion áramait, jellemezték azok dinamikáját, megoszlását és összefüggéseit. Kifejlesztettek egy automatizált módszert, amellyel az ionáramok közti kölcsönhatások még pontosabban és komplexebben vizsgálhatók. Igazolták, hogy az ioncsatornákra ható szerek hatásai több tényezőtől, például a frekvenciától, függenek. A munka alapvetően felfedező kutatás és módszertani fejlesztés, azonban az eredmények jelentősen hozzájárulhatnak későbbi klinikai alkalmazásokhoz és gyógyszerfejlesztési irányokat is elősegíthetnek.

Battistig Gábor több évtizedet átölető, nemzetközi szinten is elismert munkássága jelentősen hozzájárult a félvezető eszközök tudományterületének fejlődéséhez és a hazai műszaki-technológiai háttértudás világszínvonalon tartásához. A félvezető eszközök (chipek) technológiája napjainkban is rohamosan fejlődik. Battistig Gábor eredményei ehhez több különböző, a félvezetők határfelületi jelenségeivel összefüggő területen járultak hozzá. A pályázó kutatásai arra irányultak, hogy a félvezetők méréstechnikájával és tömeggyártási technológiájával kompatibilis, új módszereket vezethessen be, amelyek hozzájárulnak egyes folyamatok (pl. a szilícium oxidációjának) jobb kézben tarthatóságához, gyártástechnológiai lépések (pl. az ionimplantáció) optimalizálásához, egyszerűsítéséhez és végeredményben olyan tömeggyártási eljárások kifejlesztéséhez, amelyek jobb minőségű, megnövelt funkciósűrűségű, a környezet hatásainak jobban ellenálló félvezető eszközök előállítását teszik lehetővé. A kutatások eredményei többek között nemzetközileg is meghatározó félvezető gyártókkal és kutatóintézetekkel való együttműködésben hasznosulnak, valamint további kutatási irányokat nyitottak meg.

Bérczes Attila MTA doktori dolgozatát a számelmélet egyik fontos, aktívan fejlődő területén, a diofantikus egyenletek témakörében írta. A dolgozat 6 publikált cikkének eredményeit foglalja össze, melyek közül 2 önálló munka, a többi társszerzős. A diofantikus egyenletek, azaz az egész együtthatós polinomegyenletek elméletében az alapvető kérdések a következők: 1) Létezik-e megoldás az egész számok körében? 2) Amennyiben létezik megoldás, véges sok van-e, tudjuk-e becsülni a megoldások számát? 3) Ha véges sok megoldás van, akkor meg tudjuk-e találni őket számítási eljárással? Utóbbi teljes általánosságban nehéznek tűnik, viszont konkrét egyenletek, illetve egyenletosztályok esetében remélhetünk pozitív választ. A megoldások megadásának lehetőségét az biztosítja, hogy a feladat adataiból felírható (ún. effektív) korlátot tudjunk mondani a megoldások méretére (mely egész számok esetében lényegében a 10-es számrendszer-beli számjegyek száma). A dolgozat fő témája ilyen típusú becslések bizonyítása. A módszer egyik erénye az általánossága: pl. olyan törtekből álló megoldásokra is alkalmazható, melyek nevezőjének prímfelbontásában csak véges sok, előre adott prím szerepelhet. Több egyenletosztály esetében ő bizonyította az első ilyen típusú felső korlátok meglétét és értékét. Összefoglalva a dolgozatban számos jelentős eredmény szerepel, melyeket a szerző neves folyóiratokban publikált.

Blutman László értekezésében a nemzetközi jogi normák magyarországi jogi helyzetét vizsgálja, felhívja a figyelmet azokra a nehézségekre, amelyeket a nemzetközi jog átültetésének gyakorlata nem tud feloldani, sőt esetenként még súlyosbítja is. Többször kritizálja az Alkotmánybíróság fogalomhasználatát, illetve a korábbi Alkotmányból és az Alaptörvényből levont következtetéseket. A Szerző világosan rámutat azokra az ellentmondásokra, amelyek a magyar jogértelmezésben és jogalkalmazásban találhatóak. Számos megfontolandó javaslatot tett a hazai joggyakorlat fogalmi kereteinek rendbetételére, így a munka nemcsak a szűkebben vett szakma épülésére, hanem a magyar jogrendszer és joggyakorlat fejlesztésére is szolgál. A Disszertáció bizonyítja, hogy nem pusztán csak szépészeti, elméleti, dogmatikai problémákról van szó, hanem gyakorlati következményekkel is reálisan lehet számolni a választott megoldások miatt: előfordulhatnak olyan esetek, amikor nem egyértelmű, hogy a nemzetközi szerződés alkalmazható-e, és ha igen, hogyan.

Bognár László tudományos érdeklődése döntően a közvetlen betegellátáshoz kapcsolódó idegsebészeti műtétetek továbbfejlesztése, illetve új műtéti technikák kidolgozása felé irányul. Értekezésében a gyermekkori központi idegrendszeri daganatok, a korai varratelcsontosodáshoz társuló koponya deformitások, az epilepszia, az agyvízkeringés elzáródása és az agyi sérülés miatt létrejövő tónusfokozódás modern műtéti technikáinak magyarországi elterjesztésében és azok továbbfejlesztésében elért eredményeit foglalja össze.

A mobileszközökre épülő informatikai rendszerek robbanásszerűen terjednek. Nehézséget okoz viszont a szoftverfejlesztésben a rendszerek sokfélesége. Új feladatot jelent a felhő technológia megjelenése is, mely a mobilkészülékekkel való együttműködést, a feladatok együttes megoldását feltételezi. További szempont az eszközök erőforrásainak biztosítása és az energiafelhasználás minimalizálása. Charaf Hassan új módszertant dolgozott ki hatékony, szakterület-specifikus (szöveges és vizuális), formális modellező nyelvek alkalmazására. Ezek nyelvtranszformáció révén lehetővé teszik a különböző mobileszközökre történő fejlesztést, figyelembe veszik az érintett eszközök számítási jellemzőit és energiafelhasználását is. A fejlesztési módszerek mellett protokollt fejlesztett ki mobileszközök energiahatékony kommunikációjához is.

Czakó Gábor tudományos munkássága a reakciódinamika területén figyelemreméltóan termékeny és rövid időn belül jelentős nemzetközi visszhangot váltott ki. (Több mint félszáz tudományos publikáció szerzője, melyekre több mint 1200 független hivatkozás történt.) Doktori tézisei a molekuladinamika kvantummechanikát és klasszikus mechanikát kombináló (kváziklasszikus) alapú elméleti megközelítésével kapcsolatos metodológiai újításai mellett vízklaszterekre (néhány vízmolekula együttesére) és bimolekulás reakciókra vonatkozó eredményeit foglalják csokorba. Újításai és kitartó szorgalma eredményeképp tudott kísérleti eredményeket elméleti úton értelmezni illetve megerősíteni (pl. a John Polányi által megfogalmazott szabályok sérülése poliatomos rendszerek kis energiájú ütközésekor). A pályázó munkája nyomán új kísérlet tervezésére is sor került, mely a korábbi kísérlettel ellentétben az elméleti predikcióval egybehangzó eredményt hozott (t.i. poliatomos rendszerek nagyenergiás ütközésekor a szubsztitúciós reakcióra vonatkozó Polányi szabályok érvényben maradnak). Eredményei közül kiemelendő még egy új reakcióút, az ú.n. dupla inverziós mechanizmus azonosítása bimolekulás nukleofil szubsztitúciók esetén.

Cser András értekezése beleilleszkedik a modern nyelvészet, ezen belül a fonológia fő sodrába. A klasszikus latin nyelv korpuszalapú, szinkrón megközelítése és különösen fonológiájának az eddigieknél kimerítőbb tárgyalása kiemelkedő tudományos eredmény. Az elemzés nem foglal egyértelműen állást abban a kérdésben, hogy a [kw] és a [gw] egyetlen összetett, vagy két külön hang-e, viszont meggyőzően bizonyítja, hogy a latinban nincsenek kettőshangzók, az [aj] és az [oj] egy magán- és egy mássalhangzó kapcsolata. Eredeti módon mutatja be a hely nélküli orrhang szerkezetét és eloszlását. A szótagillesztésre kétféle helyfeltételt javasol, egy szigorúbbat a tövön belüli és egy lazábbat a prefixum és tő határán megfigyelhető esetekre. Részletes jellemzést ad a latin mássalhangzó és magánhangzó változásának folyamataira. Az inflexiós morfológiában a névszói és az igei paradigmákat egyedülálló módon egységesen írja le. Magyarázza a con- és a többi orrhangvégű prefixum eltérő viselkedését, valamint a reduplikáló igék szűk csoportjának fennmaradását, valamint ezek összefüggését az indoeurópai alapnyelv és az eltérő tőkezdő mintázataival. Pontosan leírja az -alis/-aris allomorfiájának környezetét, a kicsinyítő képzős alakok rendhagyóságát, valamint a kezdetű tövek fejlődését. A mű a klasszikus latin nyelv szinkrón szegmentális fonológiájának leggazdagabb, legárnyaltabb angol nyelvű modern és mégis klasszikus leírása, amely nagy érdeklődésre tarthat számot a modern nyelv- és irodalomtudományban.

Demeter Tamás értekezésében sikeresen egyesíti a tudománytörténeti és filozófiatörténeti megközelítést, s ezekre támaszkodva eredeti felismerésekkel járul hozzá a kortárs Hume-kutatásokhoz. A disszertáció jelentős nóvuma Hume vitalista kötődéseinek dokumentálása. Az elvi kijelentéseken és fejtegetéseken túl, a kor angol és skót tudományos irodalmának, fizikai, kémiai és orvosi műveinek széleskörű ismeretére támaszkodva a skót filozófus eszméinek kifejtését a mai olvasási igényekhez igazítja, újszerű és jól megalapozott interpretációt kínál, amely túlmegy a szokásos filozófiatörténeti narratíván, s jelentős mértékben nyit a tudományszociológia és tudománytörténet felé.
Hume, a newtonianizmus és a skót felvilágosodás kapcsolatrendszerének feltárásával a korszakról alkotott képünket is jelentősen gazdagítja sok skót gondolkodó – Hume-mal együtt - elfordult a mechanikai szemlélettől, illetve a tudományok matematizálásának programjától.

Dombi Péter a tudományos eredményeit a modern fizika egyik legkorábbi, nagy jelentőségű kísérletének, a fény hatására történő elektron kibocsátásnak a mai fizika legkorszerűbb eszközei segítségével végrehajtott változatával érte el. A nanoméretű fémrészecskéket (ezüst és arany részecskéket) itt olyan ultrarövid fényimpulzusok kényszerítik elektronok kibocsátására, amelyek mindösszesen néhány rezgésből állnak. A kísérletekben az időben és térben is rendkívüli módon koncentrált hatások előnyeit használta ki. A nemzetközileg is kiemelkedően elismert eredmények elérését az tette lehetővé, hogy a Jelölt speciális eszközöket fejlesztett ki, így különleges felépítésű lézer oszcillátort, amely nagy ismétlési frekvenciával nagy impulzusú energiát állít elő, miközben az impulzusok idejét is jelentősen lecsökkenti, valamint olyan elektronspektrométert épített, amellyel kimutatta, hogy a nanoméretű fémrészecskék felületi töltéshordozó hullámai gyorsítják fel a kibocsátott elektronokat. Az eredmények jelentőségét megnöveli, hogy azok több gyakorlati alkalmazást is lehetővé tesznek, így várható, hogy olyan kapcsolóelemek hozhatók létre amelyek kulcselemként szolgálhatnak integrált optoelektronikai eszközökben. Dombi Péter a kutatásai során hozzájárult a hazai kutatási infrastruktúra jelentős fejlesztéséhez, amelyet a hazai és nemzetközi közösség is elismer azáltal, hogy a meghatározó közreműködésével létrehozott laboratórium fontos kutatói hálózatnak is részét képezi.

Egedy Gergely akadémiai doktori értekezése magyar nyelven elsőként foglalja össze az egyesült államokbeli konzervatív gondolkodás történetét a kezdetektől az 1970-es évekig. Tudományos pályafutása egyik fő célkitűzésének tekinti a Magyarországon hosszú ideig elhanyagolt, háttérbe szorult/szorított angolszász konzervatív politikai gondolkodás igényes megismertetését a hazai tudományos és szélesebb közönséggel. Akadémiai doktori értekezése ebben a tekintetben eddigi tudományos pályafutása összegzését jelenti. Egedy Gergely művének értékválasztásai és értelmezései megkerülhetetlenek lesznek az ebben a témában a későbbiekben kutatni vágyó hazai szakemberek számára. Az értekezés jelentős részben olyan szerzőket (John C. Calhoun, George Fitzhugh, Henry L. Mencken, Willmoore Kendall) tárgyal, akikről korábban nem vagy alig állott rendelkezésre magyar nyelvű szakirodalom. Az amerikai politikai gondolkodás sok olyan elemére (a sajátos déli konzervativizmus, az amerikai konzervativizmus irodalmi vonatkozásai, annak mély vallási indíttatása) hívja fel a figyelmet, amelyekről a témát tárgyaló hazai munkákban eddig kevés szó esett. Mindezt tárgyilagos és mértéktartó hangnemben teszi. Egedy Gergely a konzervativizmust nem csupán politikai ideológiának tekinti, hanem a vallási, művészeti, irodalmi, jogi, közgazdasági és társadalmi értelemben vett konzervativizmus jellegzetességeit és képviselőit is bemutatja. Egedy Gergely olyan értekezést készített, amely méltán nevezhető a hazai politikai eszmetörténet jeles teljesítményének, s amely még sokáig fog a kérdéssel foglalkozó szakemberek és laikusok referencia pontjaként szolgálni és arra inspirálni őket, hogy az övét meghaladó teljesítményt hozzanak létre.

Elekes Zoltán a stabilitási völgy neutrongazdag oldalán elhelyezkedő atommagok szerkezetének kísérleti vizsgálatában ért el jelentős eredményeket. Bór és szén atommagok rugalmatlan szórásának analízisével megmutatta, hogy a protonok és neutronok eloszlásában nagymértékű eltérés mutatkozik, az utóbbiak a magtörzsről való részleges leszakadása neutronglóriát alkot. Igazolta a neutronok és protonok aszimmetrikus viselkedésének következményeként jelentkező anomális héjzáródást a 14-es neutronszámnál oxigén izotópokban, ellentétben a neutrontöbblettel rendelkező szénizotópokkal. Felfedezte, hogy az inverziósziget kiterjedtebb mint azt korábban gondolták. Ezt a szigetet nem-szabványos egyrészecske állapotok elrendezésével rendelkező atommagok alkotják. Megállapította, hogy ezen atommagokban a protonok és neutronok eloszlása nem mutat számottevő eltérést. A vizsgálatok elvégzéséhez szükséges radioaktív nyalábokat használó kísérletek műszerigényeinek teljesítésére Elekes Zoltán kifejlesztett egy nagy térszöget lefedő, kiváló részecskediszkriminációval rendelkező, töltött részecskéket és gamma-sugárzást detektáló rendszert, valamint a Darmstadtban épülő FAIR komplexum számára egy nem rutinszerű szokatlanul nagyméretű, gyorsneutron repülési-idő spektrométert.

A csúcstechnológiák anyagtudománnyal szembeni kihívásai adták a technológiai és tudományos motivációt Erdélyi Zoltánnak a nanoskálán lejátszódó diffúzió és szilárdtest-reakciók területén végzett munkájához. Erdélyi a magképződés, a szilárdtest-reakciók és a határréteg-szerkezet alakulását, valamint a diffúzió lefolyását és anomáliáit vizsgálta. Elméleti és számítógépes modellezést, kísérleti módszereket egyaránt használt.Továbbfejlesztette a térfogati diffúzió őelőtte használatos (ún. kinetikus átlagtér-)modelljét, valamint kifejlesztett egy másik modellt a fázisképződéssel kísért diffúzió leírására gömbi mag-héj típusú szerkezetekben. Megmutatta, hogy – ha a diffúziós együttható erősen függ a koncentrációtól, akkor – feltéve hogy a két, egymásban kölcsönösen oldódó anyag határfelülete kezdetben elmosódott – a határfelület hőkezelésekor fellépő diffúzió következtében ahelyett, hogy még elmosódottabbá válna, kiélesedik. Rámutatott arra, hogy diffúziós aszimmetria jelenlétében nanométeres skálán anomális időfüggésű diffúzió és fázisnövekedés várható. Elméleti várakozásait kísérletileg is igazolta. Megmutatta, hogy a termékfázis magképződése és kezdeti növekedése nagyban függhet a rétegek sorrendjétől és paradox módon, egy kezdetben vastagabb reakcióréteg eleinte gyorsabban növekedhet, mint egy vékonyabb. Munkásságának köszönhetően a diffúziós aszimmetriának a nanoskálájú diffúziós folyamatokra gyakorolt hatása bekerült a szakirodalomba és ott egyre nagyobb figyelmet kap.

Farkas Edit az egyetlen kutató, aki ma hazánkban a zuzmók tudományát nemzetközi szinten elismerten műveli. Korszerű módszerekkel igen sokrétű vizsgálatokat folytat. Modern kémiai eljárásokat vezetett be a zuzmófajok meghatározására. Nagyfelbontású vékonyréteg kromatográfia segítségével 57 speciális zuzmóanyagot azonosított. A tudomány számára új fajként leírt Calopadia erythrocephala zuzmóból kimutatta a fuzurabin naftakonin pigmentet, ami a színanyag első ismert előfordulása levéllakó zuzmóknál. Először végzett molekuláris genetikai vizsgálatokat hazai zuzmókon. Magyarország ismert zuzmóinak számát 150 fajjal növelte, 35 zuzmófajt elsőként mutatott ki. Elindította hazánkban a zuzmólakó gombák kutatását, 16 gombafaj előfordulását azonosította. Levéllakó zuzmók rendszertani revízióját végezve a tudomány számára új 19 levéllakó és 1 kéreglakó zuzmófajt írt le. 67 zuzmófaj új előfordulását jelezte a Fidzsi-szigetekről, 4 fajét a Karib-szigetekről, 13 fajét Dél-Afrikából (ebből kettőt Afrikára újként), 9 fajt pedig Trinidadról és Tobagoról. Értékes adatokkal járult hozzá az európai zuzmó diverzitás felméréséhez. Zuzmótérképezési munkájában kimutatta, hogy egyes kéreglakó fajok a megemelkedett szálló por mennyiségére utalnak. A zuzmók természetvédelme és kutatástörténetük feltárása terén is jelentős teljesítményt ért el. Jelölt iskolateremtő tevékenysége kiemelendő, több hazai és külföldi tanítvánnyal rendelkezik.

Farsang Andrea csernozjom területeken vizsgálta a szél- és a vízerózió talajokra gyakorolt hatását. Vízeróziós vizsgálatai alapján megállapította, hogy míg egyes elemek koncentrációja a talajban az eróziónak leginkább kitett lejtőszakaszokon csökken és a felhalmozódási szakaszokon nő, addig más elemek koncentrációjának változása az erózió mértékétől független. Kidolgozta az egyes csapadékeseményekhez tartozó elemelmozdulás-térképek készítésének a nettó erózión, a kiindulási tápanyageloszlás-térképen, valamint a feldúsulási faktorokon alapuló módszertanát. Bizonyította, hogy az erózió következtében a lehordódott talajanyagban a különböző minőségű humuszanyagok eltérő módon dúsulnak. Új módszereket dolgozott ki a terepi szélcsatorna-mérésre. Kimutatta, hogy a Bácskai-löszhát csernozjom talajai erősen elporosodottak, míg a Dél-Tisza-menti táblák talajai kevésbé poros szerkezetűek. Széleróziós vizsgálataival meghatározta, hogy a Szeged környéki csernozjom talajok jellemző küszöbsebesség értékeit. Laboratóriumi szélcsatorna-kísérletek alapján számszerűsítette a szélerózió hatására lebegtetve, ugrálva ill. görgetve áthalmozott talajszemcsékkel és talaj aggregátumokkal szállított humusz és makrotápanyag mennyiségét. Munkájával nagyban hozzájárul a víz- és a széleróziós folyamatok jobb értelmezéséhez, illetve a helyes gazdálkodási módok megválasztásához. Munkája értékét növeli, hogy a klímaváltozás miatt, a jövőben gyakrabban kell számolnunk az eróziós folyamatok megjelenésével.

Főzy István a dunántúli-középhegységi késő-jura–kora-kréta ammoniteszfaunát vizsgálta közel harmincezer példányos ősmaradvány-anyagon. Eredményei nagy előrelépést jelentenek a Dunántúli-középhegység felső-jura–alsó-kréta képződményeinek rétegtani ismereteit illetően és az ezekben a rétegsorokban található lábasfejű-együttesek megismerésében.
A jelölt nagyszámú bakonyi, gerecsei és pilisi lelőhely fosszíliáit dolgozta fel. Az ammonitesz-együttesek részletes vizsgálatával meghatározta a vizsgált szelvények rétegtani helyzetét, megadta pontos korbesorolásukat. Elsőként mutatta ki számos, külföldről ismert ammoniteszfaj hazai előfordulását, és több, a tudomány számára új fajt és nemzetséget írt le. Vizsgálta a Dunántúli-középhegység ősföldrajzi kapcsolatait, kimutatta, hogy a vizsgált terület ősmaradvány-anyaga a mediterrán faunaprovincia jellegzetességeit mutatja. Ez alapján a hazai rétegsorok párhuzamosíthatók a mediterrán területekéivel. Fontos új őslénytani adatokkal járult hozzá a felső-jura–alsó-kréta kőzetrétegtani egységek korának pontosításához és a Gerecse új szemléletű medencefejlődési modelljének kialakításához. Az őskörnyezeti viszonyokat és azok változásait stabilizotóp-vizsgálatok segítségével is nyomozta.

Gácser Attila az egyre nagyobb egészségügyi problémát jelentő opportunista patogén (feltételesen kórokozó) gombák megbetegítő képességét, illetve a szervezet gombafertőzésekkel szembeni védekező folyamatait vizsgálta. Munkatársaival elsőként dolgozott ki genetikai eszközrendszert a faj virulencia tényezőinek vizsgálatához, majd ennek felhasználásával igazolta a kiválasztott hidrolitikus enzimek (lipázok és proteázok) szerepét a gomba fertőzőképességében. Megállapította, hogy ezek a gombaeredetű enzimek a gazdaszervezetből származó tápanyagoknak a gomba számára hasznosítható formává alakításán kívül, a fertőzés elleni immunválasz hatékonyságának csökkentésében is fontos szerepe van. A különböző opportunista patogén Candida fajok gazda-patogén kölcsönhatásait vizsgálva megállapította, hogy a szervezet védekező mechanizmusai fajspecifikusak lehetnek. Gácser Attila eddigi munkájának eredményeként számos új információt szerezhettünk a Candida parapsilosis – a kis súlyú koraszülöttek esetében a második legfontosabb kóroki tényező – megbetegítő képességével kapcsolatban, amelyek a jövőben elvezethetnek egy hatékonyabb terápia kidolgozásához.

Gődény Mária disszertációjának legfőbb célkitűzése a korszerű képalkotó diagnosztikai módszerek, ezen belül is különösen az MR-vizsgálat teljesítőképességének, a diagnosztikus folyamatban elfoglalt helyének tisztázása, új vizsgálati technikák és protokollok kidolgozása és értékelése. A szerző ezeket a kutatásokat a fej-nyak régió és a kismedence daganatos betegségeivel összefüggésben végezte el részletesebben. Megállapította, hogy a különböző MR-mérési módok, ezen belül is különösen az energiadiffúzió eltéréseinek analízisén, illetve a vér- (kontrasztanyag-) átáramlás pontos paramétereinek meghatározásán alapuló eljárások integrálása az úgynevezett multiparametrikus mérési módba pontosabb diagnózist, stádium-meghatározást tesz lehetővé, és elősegíti a gyógyító eljárások eredményességének koraibb és pontosabb meghatározását, a betegek állapotának megbízhatóbb nyomon követését. Ezzel a módszerrel a molekuláris szintű folyamatok megértése, sok esetben számszerűsíthető paraméterekkel való leírása válik lehetővé. Az új megállapítások alkalmasak arra, hogy a napi gyakorlatban alkalmazva őket tovább javítsák a rutin betegellátás színvonalát.

Grüll Tibor két évtizedes kutatómunkája és nemzetközi publikációs tevékenysége alapján írta meg a jelen doktori értekezést. Az ókortörténet egyik rendkívül érdekes fejezetéről készített minden szempontból alapos történelmi elemzést, a különböző típusú ókori források széleskörű vizsgálata alapján, a vonatkozó szakirodalom gondos figyelembe vételével. A forrásokat egyenrangúként, egészben nézi, szakszerűen, megfelelő nyelvi és tárgyi hozzáértéssel értékeli.
Az értekezés nemcsak a meglévő adatokat foglalja össze, hanem megalapozott önálló következtetéseket von le, amelyek fontos új kutatási eredmények.
Lényeges, nemzetközi mércével tekintve is kiemelkedő a második háború előzményeinek, a diaszpórák állapotának bemutatása vagy a társadalom különböző rétegeinek helyzetét ábrázoló elemzése. Az értekezés a címében jelzett tárgynál szélesebb körű elemzést ad a római–zsidó kapcsolatok egészére. A tárgyalt három háborút külön fejezetekben részletezi; érthető okból az első háború bemutatása a legrészletesebb, a legnagyobb jelentőségű azonban a legkevésbé dokumentált második háborúról írott elemzése.
Az értekezés összességében fontos, nemzetközileg is értékes tudományos eredményeket mutat fel; elsőként vizsgálja egységben, a messianisztikus-eschatologikus irányzatok tükrében a három háborút.

Gulácsi László kutatási területe a krónikus immunológiai betegségek (sokízületi gyulladások, szisztémás szklerózis, bélgyulladások, pikkelysömör) és más betegségek területén a terápiák klinikai hatásosságának és biztonságosságának összehasonlítása, a betegségsúlyosság, életminőség, betegségteher, költség, költségvetési hatás és költséghasznossági vizsgálatok végzése. Célja a betegséggel összefüggő életminőség változások értékelése, a beteg és családjára, az egészségügyre és a társadalomra háruló betegségköltségek elemzése, a terápiák által elérhető egészségnyereség és a betegek terápiákkal kapcsolatos várakozásainak vizsgálata. Módszertani kutatásai a más országokban végzett elemzések eredményei hazai alkalmazhatóságának és az egészségi állapotok hasznosságának (preferáltságának) vizsgálatára irányulnak. Eredményei segítséget nyújtanak a gyakorló klinikusnak a betegek perspektíváinak és életminőségének megismeréséhez, a szakmai irányelvekben foglalt célok megvalósításához és az elérhető egészséghaszon és a költségek előrejelzéséhez és méréséhez. Kutatásai felhívják a figyelmet arra, hogy a források az egyes egészségügyi területek és terápiák közötti, költséghatékonyságot is figyelembe vevő elosztása hatékonyság növelő tényező, ezen a módon több egészségnyereség érhető el adott forrásfelhasználás mellett.

Hajdu András doktori munkája a digitális képfeldolgozás területén több fontos problémakörrel foglalkozik. Képeken található alakzatok detektálását, majd ezek elemzését végzi el, és fontos gyakorlati alkalmazásokhoz – elsősorban orvosdiagnosztikai döntéstámogatáshoz, nevezetesen retinaképek elemzéséhez – ad jelentős hozzájárulást. Eredményeit részben matematikai bizonyításokkal, részben a gyakorlati alkalmazhatóságot bizonyító kísérleti módszerekkel igazolta.
A képek elemzése során a leggyakoribb feladat a képeken megjelenő objektumok – pl. emberi alak, vagy egy retinaképen az érrendszer, illetve a retina jellemző foltjainak: vak- és sárgafolt – felismerése. Az alakzatdetektáló eljárások hatékony megvalósítása a képi objektumok minél tömörebb reprezentációját igényli. A jelölt egyik lényeges eredménye, hogy továbbfejlesztette a képi objektumok, elsősorban görbék hatékony tömörítésére szolgáló eljárásokat. Ezen eljárások a különböző konkrét esetekben eltérő minőségű eredményeket szolgáltathatnak. A végeredmény ilyen esetekben az egyes eltérő eljárások eredményeinek megfelelő kombinálásával jelentősen javítható, ahol a kombinált megoldás az egyes megoldások súlyozott figyelembevételével történik. A kombinált megoldások jelentősége, hogy az egyedi megoldások mindegyikénél jobb eredményt adhatnak. A jelölt fontos eredményeket ért el a képpontok egymásra hatásának térbeli modellezésében.

Hargittay Emil értekezése több évtizedes kutatói tapasztalatra támaszkodva mutatja be Pázmány Péter főművének, a Kalauznak a keletkezését. A Kalauz szerző által elvégzett elemzése nem csupán a nehezen értelmezhető műfajú munka jobb megértéséhez visz közel, hanem új összefüggésekbe helyezi a pázmányi életművet filológiai és textológiai vizsgálatok sokaságával. A dolgozat további érdeme, hogy a disszertáció alapvető célkitűzését szem előtt tartva a szerző Pázmány összes, mintegy negyven vitairatának kapcsolatát bemutatja a Kalauzzal, e bemutatás során nem egy esetben az egyes vitairatokról is érdemi, új megállapításokat tesz. A disszertáció ugyanakkor nagy mértékben gazdagítja a Pázmányról mint íróról alkotott fogalmainkat: három, Pázmány javításaival és kiegészítéseivel ellátott vitairatának elemzése közelebb visz Pázmány Péter írói munkamódszerének megismeréséhez. A nyelvi, stiláris, helyesírási módosításokat tartalmazó munkapéldányok elemzése felveti Pázmány és környezete szerepét a magyar irodalmi nyelv átalakítására vonatkozó nyelvi modernizációban.

Horváth Zsolt Endre doktori értekezése három anyagcsalád, a pórusos szilícium, a szilikát és a szén nanocsövek mikroszkópos vizsgálatával foglalkozik. A kutatás alapvető célja az volt, hogy a kiválasztott anyagok szerkezetét, morfológiáját és fizikai tulajdonságait hogyan befolyásolják az előállítás körülményei. A jelölt a legfontosabb eredményeket a pórusos szilícium vizsgálatában érte el. Transzmissziós elektron-mikroszkóppal meghatározta az elektrokémiai és nedveskémiai marással kialakított pórusos szilícium szerkezetét. Kiemelkedő eredményeket ért el MCM-41 szilikátok különböző módosulatú szerkezeteinek leírásában, a víz alatt váltóáramú ívkisülés hatására képződő többfalú szén nanocsövek szerkezetének meghatározásában. Megmérte különböző oldatok porlasztásos pirolízisével előállított többfalú szén nanocsövek szerkezeti tulajdonságait, valamint taglalta a kén- és nitrogénatomok beépülésének hatását a nanocsövek szerkezetére. Többfalú szén nanocsövek/polikarbonát kompozitok szerkezetét új kísérleti eljárásokkal térképezte fel.

Jakab András „Az európai alkotmányjog nyelve” című értekezésében arra vállalkozott, hogy megalapozza, értelmezze, elemezze az európai alkotmányelmélet jellegét, rendeltetését, összetevőit, tárgyköreit, és érzékeltesse megoldásra váró problémáit, valamint, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg ezek fejlesztésének lehetőségeire, követelményeire és tartalmára. A Jelölt által elvégzett vizsgálatok többszempontúak, egyaránt tartalmazzák a történelmi körülmények feltárását, a megoldásra váró problémák megjelölését, valamint a teleologikus jogértelmezés lehetőségeit. A dolgozat összegzi azokat a következtetéseket, amelyek korszakunkban leginkább elfogadhatónak, alkalmazandónak minősülnek. A rendkívül gondolatgazdag, vitára ingerlő és kritikai értékelő alapon megírt doktori mű új tudományos eredményei abban foglalhatók össze, hogy sikerült a Disszertánsnak olyan szókészlet alkalmazását javasolnia, amely magában foglalja a szuverenitást, a joguralmat és az alapjogokat, az alkotmányt és a demokráciát. Ez az új (vagy átértékelten megtartott) szókészlet alkalmas arra, hogy fontos alkotmányjogi alapintézmények azonos fogalmi mezőben legyenek vizsgálhatók országhatáron belül és azon túl is. Az értekezésnek fontos újdonsága, hogy plauzibilis érvekkel alátámasztva felveti néhány fogalmi zsákutca tarthatatlanságát.

Kálnoki-Gyöngyössy Márton disszertációjában Luxemburgi Zsigmond egymásra épülő pénzügyi intézkedéseitől az újkori pénztípus megjelenéséig terjedő időszak változásait vizsgálva gazdaságtörténeti értelemben vett pénztörténeti munka közreadására törekszik. Az értekezés újszerűségét három forráscsoport (pénzveretek, éremleletek és kiadott, írott források) együttes alkalmazása adja. Komoly eredménynek tekinthető a korszak nyugat-magyarországi éremleleteinek verdehelyek szerinti adattára, valamint a vizsgált időszakban Nyugat-Magyarországon található pénzverdék és a hozzájuk köthető veretek katalógusa. A szerző a középkori és a kora újkori pénzverés közötti tényleges korszakhatárt, szakítva a numizmatikusok eddigi rendszerével, az 1552. évben állapítja meg. Új a városi pénzverdék topográfiájának, infrastruktúrájának, üzemeltetésének, munkaerő létszámának és a kibocsátási mérték becsült értékének bemutatása. Ötletes megoldási lehetőség születik a Zsigmond-kori „I” verdejegyű pozsonyi aprópénzek (quartingok) esetében, amennyiben a verdejegy feloldása nem a város Mátyás-kori latin megnevezésével, hanem Venturi Jakab pozsonyi polgárral hozható összefüggésbe. Továbbárnyalja a „Gazdag föld – szegény ország” megdőlt elméletét. Újszerű megközelítés a királyi pénzek verésére jogosultságot szerző magánszemélyek csoportosítása, a Haller-féle pozsonyi pénzverés, illetve a korszak tallérforgalmának bemutatása. A gazdaság-, pénz- és numizmatikai szintézist haszonnal forgathatják történészek, régészek, numizmaták egyaránt.

Karsai Krisztina „Az alapelvek rendszere az európai büntetőjogban” című értekezése hagyományosan a büntetőjog területéhez tartozó, de az európai joghoz kapcsolódó interdiszciplináris vetülettel is rendelkező témát tárgyal. A legújabb nemzetközi szakirodalmat is feldolgozva rendszeres áttekintést ad mind a klasszikus büntetőjogi alapelvekről, mind az európai büntetőjogra sajátosan jellemző alapelvekről. Az utóbbi téma feldolgozása a hazai szakirodalomban hézagpótló jelentőségű. Az alapos szintézis erősségei közé tartozik az eltérő szakirodalmi nézetek értő ütköztetése és kritikai értékelése, valamint a jogösszehasonlító módszer kreatív alkalmazása. Az értekezés nemzetközi szinten is releváns elméleti alapokat ad különösen a hatékonyabb európai büntetőjogi együttműködést szolgáló szabályozás továbbfejlesztéséhez. Az értekezésnek az abban foglalt új tudományos eredmények számos területen (jogalkotás, jogalkalmazás, kutatás, felsőoktatás) való hasznosíthatósága mellett kiemelt fontosságot és aktualitást kölcsönöznek a napjainkban megfigyelhető, az integrációval ellentétes irányba mutató európai tendenciák, nemkülönben a határokon átnyúló bűnözés kihívásai, amelyek fényében fokozott jelentőséggel bír az európai büntetőjog eszméjének megőrzése, fejlesztése és az általánosan elfogadható megoldások keresése.

Kónya József a szervezetben tartósan fennálló fertőzéseket és ezek különböző egyéb betegségekkel való kapcsolatát vizsgálta. A humán papillomavírusok (HPV) esetében kimutatta, hogy egyes HPV törzsek (a HPV-16 és HPV-18) okozta fertőzés esetén a méhnyakrák kockázata háromszor nagyobb, mint egyéb onkogén típusok által okozott fertőzésben. Megállapította, hogy a HPV-16 típus egyik génje (E7 onkogén) a sejtműködést közvetlenül befolyásolja (fokozza az Src kinázok foszforilációs aktiválását). A méhnyak-sejtek elfajulásában öröklött hajlam is szerepet játszik (az interleukin-10 (IL-10) fehérjét kódoló gén egyik variánsa véd az elváltozással szemben). Arra is rámutatott, hogy az az IL-10 gén működését egyéb, a gént kódoló DNS átírását befolyásoló ún. epigenetikai mechanizmusok is meghatározzák. A sokféle patogén által okozott fogágybetegség (polimikrobiális periodontitis apicalis chronica) esetében kimutatta, hogy a mononukleózist okozó Epstein-Barr vírus egyes génjei fokozzák a tüneteket okozó betegség kockázatát. A vírus jelenléte az egyik legfontosabb gyulladásos fehérje, a TNF-alfa génjének a fokozott működésével együtt jár. Rámutatott arra, hogy a kanyaró vírusa, a morbillivírus egy halláscsökkenéssel járó állapot, a stapes ankylosis otosclerosisos kialakulásában szerepet játszhat. Ebben valószínűleg a vírus által kiváltott TNF-alfa termelődése játszhat szerepet.

A csillagfoltok felszíni elhelyezkedésének meghatározására jelenleg a legelterjedtebb módszer a Doppler-leképezés. Kővári Zsolt ezt az eljárást bővítette az átlagolt keresztkorrelációk módszerével, amihez saját számítógépes programot fejlesztett ki és alkalmazott megfigyelési adatokra. A kutatási téma időszerű, széles körben művelt terület, mert a csillagok aktivitásának megfigyelésével várakozások szerint következtetni lehet a Nap múltjára, a Naprendszer keletkezési körülményeire, illetve vizsgálni lehet, hogy a mágneses mező és a csillagaktivitás hogyan befolyásolják más csillagok körüli bolygórendszerek kialakulását. A jelölt a módszernek általa továbbfejlesztett változatát használva több csillag esetén mutatott ki differenciális forgást, amelyeknek a mértékét és irányát is meghatározta. Meghatározta például az LQ Hydrae csillag egyenlítői forgási szögsebességét, valamint a differenciális forgásból adódó nyírási együttható értékét, ami egyedülálló új eredménynek számít. A dolgozatban bemutatott eredményeknek alapvető jelentősége van a csillagdinamók elméletének mérésekkel alátámasztott ellenőrzésében. Elsőként vetette fel, tesztelte és alkalmazta a Doppler-leképezést geometriailag torzult csillagfelszínre. Ez a munka vezetett odáig, hogy társszerzője lehetett annak a Nature-ben megjelent közleménynek, amelyben a világon elsőként sikerült egybevetni interferometrikus módszerrel, illetve Doppler-leképezésre alapuló eljárással a távoli csillag felszínéről kapott képeket.

Krenács Tibor tudományos munkássága
A többsejtű élőlények sejtjei közötti kommunikáció mechanizmusai közül Krenács dr. a közvetlen sej-sejt közötti kommunikációs csatornákat vizsgálta állatkísérletekben, valamint emberi normál és daganatos szövetekben, többféle morfológiai, genetikai, szövettenyészeti és betegkövetési módszerekkel. Ilyen módon sikerült a kommunikációs csatornákat sejtekben láthatóvá tennie és az őket felépítő fehérjék (connexinek) összetételét meghatározni. A connexinek fluorescens mennyiségi meghatározása révén vizsgálni tudta a kommunikációs csatornák számbeli változásait. Kimutatta, hogy e csatornák száma szöveti növekedésben, lézer műtétet követő szaruhártya gyógyulásban, izomregenerációban érintett sejtekben és antigén inger hatására a nyiroksejtekben megnő, végül csont- és emlődaganatokban a számszerű változás a várható kórlefolyással függ össze. Krenács dr. vizsgálatainak klinikai jelentőségét az alábbiakban foglalhatjuk össze:
1. A kommunikációs csatornáknak nagyon fontos szerepük van az ép szöveti struktúra kialakulásának koordinálásában kóros folyamatokat követően.
2. Elősegítik az immunválaszban szereplő sejtek működésének összehangolását.
3. Elősegítik olyan kórjelző daganat-alcsoportok elkülönítését, amelyeket a klinikusok figyelembe vehetik a személyre szabott terápiában.
További kutatási irányok lehetőségét vetíti előre, így a kommunikációs csatornák számának gyógyszeres megváltoztatásával fel lehetne gyorsítani az izomsérülések és egyéb sebek, valamint a gyulladásos folyamatok gyógyulását, és elősegíthetik egyes daganatok kedvezőbb kórlefolyását.

Kürtösi Katalin disszertációja kellő tudományos felkészültséggel megírt, a további kutatásokhoz jó1 használható munka, amely a kanadai modernista irodalom és művészet egyes jelenségeit a nemzetközi folyamatok kontextusában, de nemzeti jelentősegüket mindenkor szem előtt tartva elemzi. A témával és összefüggéseivel foglalkozó diskurzust naprakész ismeretek birtokában, továbbá új, eredeti megállapításokkal és következtetésekkel gazdagítja. A mű ilyen módon megfelel az MTA doktora cím elnyerésére támasztott követelményeknek. Munkájának célja annak bizonyítása, hogy a periférikus kultúra is érdemben részt tud venni egy korszak művészi képének alakításában.
A benyújtott értekezés alapján bizonyítottnak látjuk, hogy a jelölt új ismeretekkel, jelentős eredeti tudományos eredménnyel gyarapítja a tudományszakot. Vonatkozik ez a megállapítás egyrészt - és elsősorban - az egyetemes modernizmusra és annak diszciplináris leágazásaira, másodsorban a kanadai- észak amerikai irodalmi kultúrára és annak egyéb művészeti szatellitjeire, elsősorban a festészetre. A hatalmas kulturális anyagot megmozgató munka eredeti források feltárása révén mutatja be, hogy a kanadai modernizmus a nemzetközi modernizmus szerves része. Különös érdeme a műnek, hogy komparatív és intermediális szemlélettel tárgyalja a kanadai modernizmusok kialakulását, úm. irodalom, festészet, dráma/színház, irodalom- és kultúraelmélet vonatkozásában. Konkrét példaként említhetjük Emily Carr, Lawren Harris, Bertram Brooker, F.R. Scott, A.J.M. Smith, valamint mások mellett Leonard Cohen, Marshall McLuhan, Northrop Frye és Hugh Kenner munkáit.

Lónyi Ferenc az üzemanyagok tökéletesebb égését és a légkör nitrogén-oxid-szennyeződésének csökkentését segítő katalizátorrendszerek kutatásában ért el eredményeket.
Ezen felül foglalkozott a zeolitok (háromdimenziós, szilíciumot és alumíniumot is tartalmazó molekulasziták) savasságával, relatív és abszolút savasságának meghatározásával. A fő megállapítása az, hogy az abszolút savasságot a H-zeolitok és a N2-molekula kölcsönhatásának vizsgálatával lehet meghatározni, minden más protonfelvételre képes molekula csupán relatív savasság megállapítására alkalmas, mindazonáltal a reagáló molekula a legrelevánsabb próbamolekula.
Az alkán–Pt-H-zeolit (nagy mennyiségű savcentrumot tartalmazó zeolit) rendszerek esetén egyebek közt megmutatta, hogy a jól működő, stabilis katalizátoroknak kell tartalmazniuk nagyobb Pt-részecskéket, az olefinképződésből adódó mérgeződés mérséklése érdekében, de a hidroizomerizáció aktív centrumai összetettek, protont és fémionokat is tartalmaznak.
Megmutatta, hogy a szelektív katalitikus NO redukcióban az NO+ ionok önmagukban nem képesek a metán redukálószert aktiválni. Ehhez és a nitrogén képződéséhez vezető reakcióhoz az ionos kobalt és indium centrumokon képződött NO3–/NO+ ionpárok szükségesek, amely ionpárokból képződik a N2 végtermék.

Maticsák Sándor értekezésében a finnugor mordvin nyelv erza nyelvjárása névszóképzőinek vizsgálatát végezte el. Kutatása elsősorban nyelvtörténeti szempontú: vizsgálja az egyes képzők etimológiáját, történeti alakulását, produktivitásuk és gyakoriságuk változásait. 3800 szó etimológiáját kutatva az erza névszóképzők teljes rendszerét leírja, a korábbi elemzéseket a legkorszerűbb módszertannal helyesbítve, újra kidolgozva vagy jóváhagyva. Emellett vizsgálatai kiterjednek a képzők fonetikai, morfológiai és szemantikai jellemzőire is. Az értekezésben számba veszi a korábbi kutatások eredményeit, és minden eddiginél szélesebb adatbázis alapján elemzi az egyes képzőket. Adatbázisa forrását egynyelvű és kétnyelvű mordvin szótárak és szövegek (bibliafordítások, újságnyelvi és szépirodalmi szövegek) alkotják. Az értekezés legfőbb tudományos eredménye egyrészt a mordvin nyelv erza nyelvjárása egy képzőrendszerének a korszerű leírása, másrészt az erza nyelv névszóképzőinek teljességre törekvő nyelvtörténeti feldolgozása révén az uráli nyelvek képzői általános érvényű kutatásának jelentős fellendítése.

A vegyipari technológiák során nagy mennyiségben keletkező hulladékoldószer-elegyek regenerálása mind gazdasági, mind környezetvédelmi szempontból igen fontos. A hulladékoldószer-elegyek igen gyakran az ideálistól erősen eltérő viselkedésűek, és azok hatékony, gazdaságos szétválasztása csak speciális módszerekkel lehetséges. Modla Gábor nyomásváltó szakaszos desztillációval, valamint hőszivattyú kapcsolódó alkalmazásával foglalkozik. A dolgozat különlegességét az adja, hogy az alaposan tanulmányozott, és ezáltal jól ismert folytonos rendszerek helyett azok szakaszos megvalósítását vizsgálja.

A bemutatott munka során háromszintű vizsgálatot végzett az egyes új kolonna-konfigurációkra. Az első szint a megvalósíthatósági vizsgálati módszer, mely számos egyszerűsítést tartalmaz, így nem számításigényes. A következő szint a részletes modellező számítás, melynél törekedett a folyamat és a berendezés lehető legpontosabb modellezésére. A harmadik szint a költség- és energiaszámítás a részletes modellező számítások eredményei alapján.A tézisekben speciális szakaszos desztillációs módszereket mutat be és elemez. A kutatások első részében a nyomásváltó desztilláció megvalósíthatóságát és kivitelezhetőségét vizsgálta szakaszos desztilláló berendezésekre. A második részben a „gőzrekompressziós” és a „gőzkompressziós” hőszivattyús rendszerek szakaszos desztillációra való alkalmazhatóságát elemzi.

Molnár Tamás munkásságában a nem fertőző, krónikus gyulladásos bélbetegségek legkorszerűbb, un. biológiai kezelésével foglalkozik. Többek között megállapította, hogy fekélyes vastagbélgyulladásban a kiterjedt, a vastagbél egészét érintő betegség, az alacsony testtömeg-index, a szteroid-refrakteritás és a transzfúzió szükségessége, Crohn betegségben a fiatal életkor, a korábbi bélrezekciós műtét, a hosszabb betegség fennállás, a gyakori fellángolások és a társuló ízületi gyulladás vetítik előre a biológiai kezelés szükségességét. Eredményei szerint a biológiai kezelés Crohn betegségben jelentősen csökkenti a kórházi ellátás rizikóját, főként, ha a kezelés megkezdése a betegség korai szakaszában történik meg. A biológiai terápia leállítását követően Crohn betegségben a dohányzás, az indukciós terápia kezdetén alkalmazott szteroid kezelés, a biológiai terápia kezdetén észlelt magas CRP érték, valamint a dózis intenzifikáció szükségessége mutattak összefüggést a biológiai kezelés újrakezdésének igényével. Elsőként igazolta, hogy egy új székletmarker, az MMP-9 alkalmas az aktív fekélyes vastagbélgyulladás és az irritábilis bélbetegség hasmenéssel járó formájának elkülönítésére. Eredményei azt mutatták, hogy biológiai kezeltekben a split vakcina hatékonyabb védettséget eredményezett az Influenza A és B szubtípussal szemben, mint a teljes viriont tartalmazó oltás.

Molvarec Attila „Angiogen és immunológiai tényezők vizsgálata preeclampsiában” című doktori értekezése a nemzetközi érdeklődés fókuszában álló gyakori és nagy mortalitású preeclampsia, azaz a terhességi magas vérnyomás betegség kórlefolyásának komplex vizsgálati eredményeit foglalja össze.
A doktori műben leírt számos, nemzetközileg jelentős, új eredmény közül az alábbiakat emeljük ki:
• A terhességi magas vérnyomás diagnózisában és előrejelzésében vérből mérhető molekuláris és a vér immunsejtes alkotóinak jellemzőit vizsgálva kimutatta, hogy az immunrendszer szabályozottsága csökken terhességi magas vérnyomás esetében és a gyulladásos folyamatokra jellemző faktorok szintje emelkedik.
• Továbbá, megállapította, hogy az érképződést stimuláló és a méhlepény növekedését szabályozó faktor arányát mérő gyorsteszt kiválóan alkalmazható a terhesek kockázat-besorolásában.
A dolgozat tudományos eredményei korszerű és sokoldalú módszereken nyugszanak, hazai és nemzetközi kollaborációs munka eredményeként.

Müller Veronika a sejteket érő stresszhatást és ennek következményében kialakuló kórállapotok vizsgálatához szervátültetés modelleken végzett kísérleteket. Jelentős nemi különbségek mutatkoznak az átültetett szervek káros működésének kialakulásában, melyben fontosak a nemi hormonális különbségek. Elsőként írta le a szervátültetés során kialakuló vérellátási hiány talaján fellépő károsodás, az immunszuppresszív gyógyszerek sejtkárosító- vagy védő hatásában fontos szerepet játszó fehérjékben mutatkozó nemek közötti különbségeket. A tüdőgyógyászati kórképek kialakulásában fontos szerepet játszó dohányfüst káros hatásait is vizsgálta, valamint igazolta a légúti hámsejtek dohányfüst hatására kialakuló károsodásának egyes útvonalait, és a károsodás kivédésében fontos tényezőket azonosította. A tüdőrák kezelésében alkalmazott citotoxikus kezelések mellékhatásait, bizonyos terápiák tolerálhatóságának tényezőit, a stresszfehérje prognosztikai szerepét is igazolta tüdőbetegségekben. A légúti szűkülettel járó tüdőbetegségek esetében az inhalációs gyógyszerbevitel különbségeit klinikai tanulmányokban és egy új kísérletes modellben mutatta ki. Felismerte, hogy az egyik krónikus autoimmun betegség - a szisztémás lupus erythematosus - légúti szűkülettel járó esetében a perifériás T-sejt elérések összefüggést mutatnak a légúti szűkület mértékével.

Nagy Péter tudományos munkássága a szerves kémia és a molekuláris sejtbiológia határterületének fontos, társadalmi (elsősorban orvosbiológiai és egészségügyi) jelentőséggel is bíró kérdéseivel foglalkozik. Az MTA doktori értekezés az ún. redoxi-biológia területébe enged betekintést. Az értekezés több biológiai szempontból fontos kémiai folyamat vizsgálatának eredményeit összegzi; kiemelten foglalkozik például azzal a kérdéssel, hogy egyes fehérjealkotó aminosavak miként lépnek reakcióba erős oxidálószerekkel (többek között az ún. szuperoxid anionnal) és vezethetnek bizonyos körülmények között a fehérjeszerkezet roncsolódásához. Dr. Nagy Péter eredményei a gyakorlatban is jelentősek: hozzájárulhatnak új gyógyszermolekulák tervezéséhez, hasznosíthatók lehetnek a daganatos betegségek gyógyításában áttörést jelentő célzott tumorterápiák területén és segíthetnek a kemoterápiával szembeni rezisztencia okainak és mechanizmusának megértésében.

Németh Norbert kutatómunkájában elsősorban állatkísérletek alkalmazásával a vér és annak alakos elemei, a vörösvértestek mikrokeringést meghatározó tulajdonságait vizsgálta. Ezen, a rheológiának nevezett tudományterületen számos fontos új eredményt ért el. Elsőként számolt be arról, hogy bizonyos érsebészeti beavatkozásoknál, az erek műtéti elzárásakor olyan anyagcsere-változások lépnek fel, melyek jelentősen csökkentik a vörösvérsejtek alakváltoztatási képességét, deformabilitását. Az ennek következtében a mikroerekben kialakuló véráramlás-változások a vérrögképződés előrejelzői lehetnek, így a vörösvértestek alakváltoztató képességének és mechanikus stabilitásának nyomon követése a műtétek utáni időszakban szükséges lehet. A vörösvértestek mikrokeringést meghatározó tulajdonságait leíró standardokat hozott létre; valamint a vér vörösvértest-tartalma és viszkozitása, folyékonysága közötti arány összehasonlításában optimális értékeket határozott meg különböző áramlási sebességek mellett. Tudományos eredményei nemcsak további kutatásokban, hanem az emberi gyógyításban is felhasználhatóak lehetnek.

Németh T. Enikő az implicit argumentumok rendszerét vizsgálja, elsősorban a magyar nyelvben, általános nyelvészeti keretben és eredményekkel, a relevanciaelmélettel és a funkcionális nyelvtanokkal összhangban. Az implicit argumentum a mondatbeli igének olyan vonzata (tárgya, határozója), amely lexikailag realizálatlan, vagyis szóalakkal nincsen megnevezve, viszont a beszélő számára jelen van és érthető a mondat jelentésében és grammatikai szerkezetében is. A disszertáció fő tudományos eredményeként Németh T. Enikő bemutatja, hogy az implicit argumentumok előfordulását engedélyező és azonosítását lehetővé tevő nyelvtani és pragmatikai tényezők együttes vizsgálata gyümölcsözőbb, mint a pusztán lexikai-szemantikai vagy pragmatikai magyarázatok. Vagyis a rendszerbeli és nyelvhasználati szempontok együttes alkalmazása termékenyebb, mint azok korábbi külön-külön felhasználása. Három célt valósít meg: megvizsgálja a magyar igék implicit alanyi és tárgyi argumentumokkal való előfordulási és azonosítási lehetőségeit, felállítja tipológiájukat, és feltárja az implicit argumentumok használatának engedélyezését motiváló és azonosításának mechanizmusait vezérlő pragmatikai tényezőket. A korábbi mondatközpontú leíró grammatikai rendszerek korlátait meghaladva a dolgozatban a megnyilatkozás áll a központban, s ez által az igék implicit argumentumokkal való előfordulásának olyan eseteit magyarázza meg, amelyeket a mondatközpontú megközelítések kizártak, teljesebb nyelvtanok kidolgozásához jelentékenyen hozzájárulva.

Nótári Tamás akadémiai doktori értekezése a Bajor Népjog (Lex Baiuvariorum) alapján vizsgálja a kora középkori bajor jogrendszert. A disszertáció a vonatkozó teljes szakirodalom alapján foglalja össze a népjogi gyűjtemény minden lényeges kérdését, önálló állásfoglalást téve a datálás alapján a keletkezési helyszínről, az egyéb népjogi gyűjteményekkel való kapcsolatáról, a Lex Baiuvariorum forrásairól. Nemcsak a büntető- és magánjogi rendelkezések bemutatását végzi el, hanem egy-két területen részletes analízist is folytat (sírrablás, orvoslás). Magyar szempontból kiemelkedően fontos, hogy újratárgyalja a népjogi gyűjtemény és Szent István törvényeinek eddig is tudott kapcsolatát, megerősítve, kiegészítve az eddigi ismereteket. Kiemelendő, hogy újólag megerősítést nyert: a Bajor Népjog bizonyos mintául szolgált első királyunk rendelkezéseihez. Az értekezés tartalmazza a Bajor Népjog színvonalas, megbízható fordítását is.

A fosszilis energiahordozók (szén, kőolaj, földgáz) korlátozott készletei miatt más forrásokat is keresni kell motorhajtó anyagok, illetve vegyipari nyersanyagok előállításához. Ilyen, nagy mennyiségben rendelkezésre álló forrás a biomassza, mely jellemzően fa hulladék, valamint különböző mezőgazdasági termékek és hulladékok formájában áll rendelkezésre. A jelzett felhasználásokhoz azonban a biomassza-anyagok jelentős oxigéntartalmát nagymértékben, vagy teljesen el kell távolítani.
Onyestyák György ehhez katalizátorok - kémiai átalakulásokat elősegítő anyagok - kidolgozásával és alkalmazásával járult hozzá. Elsőként alkalmazott indium fémmel módosított, igen előnyös, jó hatásfokkal és szelektivitással működő hidrogénező katalizátorokat zsírok és olajok oxigénmentesítésére. Gőzfázisú katalitikus (gyorsító) eljárást dolgozott ki biomassza speciális erjesztésével képződő aceton-butanol-etanol elegy szénhidrogénekké történő átalakítására.

Pajor László, a patológia egyetemi tanára, munkássága a vérképzőrendszer daganatainak kutatására irányult. Módszertanilag ötvözte a klasszikus mikroszkópos morfológiai vizsgálatokat a komputervezérelt, sok paraméteres, egy sejt szintű, áramlásos citometriás vizsgálatokkal. Új eljárásaival azonosítani tudta az egyik leggyakoribb gyermekkori leukémia még embrionális korban képződő sejtjeit. Genetikai átrendeződést mutató, heveny és krónikus fehérvérűségek terápiás eredményeinek ellenőrzésére automatizált mikroszkópos eljárást dolgozott ki. B-sejtes gyermekkori heveny fehérvérűségben szenvedő betegek vizsgálata alapján megállapította, hogy melyek a leggyakrabban érintett kromoszómák. Új mikroszkópos technika alkalmazásával a leukémiás sejtek sokféleségét igazolta, leírta a betegség kifejlődése kapcsán kialakuló kromoszómaanyag-többlet megjelenésének sorrendiségét. Csontvelői eredetű, krónikus, rosszindulatú vérképzőszervi megbetegedésekben nyiroksejtes daganatokra utaló sejtcsoportok létezését bizonyította.

Polgár Csaba fő kutatási területét az emlődaganatok sugárterápiája során alkalmazott új sugárterápiás technikák kifejlesztése és Magyarországon való bevezetése képezi.
Igazolta 3 egymásra épülő hazai és nemzetközi klinikai vizsgálatban, hogy a megfelelően válogatott, korai emlőrák miatt emlőmegtartó kezelésben részesülő betegek esetében a részleges emlő besugárzás alkalmas eljárás a betegek műtét utáni kezelésére. Ezzel a módszerrel a hagyományosan alkalmazott teljes emlő besugárzáshoz képest a kezelési időt jelentős mértékben - 5-6 hétről 4-5 napra - sikerült csökkenteni, anélkül, hogy a helyi daganatmentesség vagy a késői szövődmények aránya romlott volna. Klinikai vizsgálatokat végzett továbbá a háromdimenziós konformális, és később a képvezérelt, intenzitásmodulált gyorsított részleges emlő sugárterápiában és az eljárást bevezette a hazai klinikai gyakorlatba. Ez az eljárás lehetővé teszi, hogy a daganat elhelyezkedését, méretét és alakját a sugárterápia megkezdése előtt korszerű képalkotási eljárással pontosan meghatározzák, így az alkalmazott sugárterápia sokkal célzottabb lesz. Végül, de nem utolsósorban meghatározta a gyorsított részleges emlő sugárterápia beteg beválogatási feltételeit és kidolgozta az erre vonatkozó európai ajánlásokat az Európai Sugárterápiás Társasággal együttműködésben.

Sejtjeink életük során folyamatosan monitorozzák a környezetüket. Az innen érkező ingerek feldolgozását egy alapvetően fehérjékből felépülő jelátviteli hálózat végzi: itt dől el, hogy a sejt osztódni fog, vagy elpusztul. Reményi Attila a jelátviteli folyamatok közül a mitogén aktivált fehérje kinázok (MAPK) hálózatát választotta ki kísérleti objektumaként. Ezt a funkcionális problémát a szerkezet-biológia legmodernebb megközelítéseivel, komplex módon vizsgálja. Megállapítja, hogy rövid fehérjeszakaszok kombinációja révén ezek a jelátviteli utak átszervezhetők, módosíthatók. Vizsgálatai részét képezik annak az új kutatási vonalnak, mely fehérje-fehérje kölcsönhatások befolyásolásán keresztül próbál terápiás beavatkozásokat létrehozni. Ez érintheti vírusfertőzések befolyásolását, vagy daganatos sejtek sejthalálba kényszerítését is.

Ruzsa Ferenc akadémiai doktori értekezése tizenhárom tanulmányból áll, amelyek fő témája - olykor kiindulópontja, olykor nagyobb összefüggésbe helyezett alapkérdése - a ma ismert legrégebbi ind filozófiai tanrendszer, az upanisadok nem védikus gyökereinek vizsgálata. A tanulmányok mindegyike a rendelkezésre álló elsődleges források – a fennmaradt, szanszkrit nyelvű szövegek – elmélyült ismeretére támaszkodik, s az adott tárgyra vonatkozó hatalmas szakirodalmi apparátust a legtöbb esetben értő, kritikai megközelítésben használja fel. Az értekezés egyik legfontosabb, kiemelt értéke az a kutatási módszer, amellyel a szerző több fejezetben is meggyőzően mutat rá azokra a nehézségekre, amelyek a fennmaradt szövegek filozófiai értelmezhetősége során jelentkeznek, elsősorban az ind szöveghagyományozás technikai nehézségei miatt. Az értekezés a szútrákról bizonyítja, hogy azok eredetileg a tanítványok feljegyzései alapján készített tudós kommentárok, amelyek később megszerkesztett és kommentált formában kerültek kiadásra. Kitűnő, új eredményeket hozó a buddhista antropológia szenvedés-fogalmát vizsgáló fejezet, amely az öregség-betegség-halál hármasság mint filozófiai fogalom-együttes vizsgálatát tartalmazza.

Az addikciók szélesedő spektrumán a testedzéssel kapcsolatos patológiás viselkedési jelenségek is ismertté váltak. Szabó Attila a testedzés egészségpszichológiai vonatkozásait helyezi előtérbe, és ebben az értelemben vizsgálja a testedzés pszichológiai hatásait. A testedzés jótékony hatásain kívül, annak árny- és sötét oldalait is vizsgálja, melynek során a spektrumszemlélet érvényesülését javasolja. Kifejlesztett egy testedzés-függőség skálát, amely alkalmas egy új típusú viselkedési addikció detektálására. A vizsgált jelenség spektrumszemléletbe helyezése jóval árnyaltabbá teszi az egészséges testmozgás valamint a patológiás testedzés sajátosságainak megértését. A szerző a testedzésfüggőség magyarázatában egy új, a korábbiaknál komplexebb interakcionális modellt dolgozott ki. Megállapította, hogy az alacsony intenzitású testgyakorlás (pl.: jóga) vezet a leginkább pozitív pszichológiai eredményekhez egyetlen edzés után is, és ezek a hatások akár három órán át is érvényesülnek. Amatőr és versenysportolóknál egyaránt az edzésnapok nagyobb pszichológiai jólléttel járnak a hangulatot és a szorongás szintet tekintve, mint az edzésmentes napok. A rendszeres és tervezett fitness program csökkenti a szorongás kognitív, szomatikus és viselkedéses tüneteit, valamint elősegíti a stressz-indukálta szívfrekvencia emelkedés visszarendeződését. Az edzésdepriváció pszichológiai következményei az erősen elkötelezett testedzők esetében hasonlóak, függetlenül a testedzés formáitól, ugyanakkor a kisebb erőfeszítést igénylő aktivitások esetében kisebb mértékű ez a hatás.

Szabó Róbert klasszikus pulzáló változócsillagokat (cefeidákat és RR Lyrae csillagokat) vizsgált a legkorszerűbb elméleti és megfigyelési stratégiák alkalmazásával. A csillagpulzáció megismerése a Cefeidák alosztályainak pontosabb megkülönböztetésével a kozmikus távolságmérés pontosításában, illetve a Nap szerkezetének nagypontosságú leírásában fontos.
A több hónap – több év hosszúságú, a korábbiaknál több nagyságrenddel pontosabb űradatsorokkal új megvilágításba helyezte ezen objektumok pulzációjának dinamikáját. Új jelenséget, perióduskettőződést fedezett fel RR Lyrae csillagokban. Rámutatott a jelenség kapcsolatára a Blazhko-effektussal, vizsgálta a perióduskettőződés időbeli változását. Felismerte, hogy a nem-modulált RRab csillagok kivételével minden más RR Lyrae altípus extra periodicitásokat mutat. Először tanulmányozta az extra módusok időbeli változásait. Elméleti modellekkel megvizsgálta a klasszikus cefeidák radiális sebessége és fényváltozása közötti fáziseltérést, és olyan módszert dolgozott ki, amely alkalmas a cefeidák pulzációs módusának meghatározására. Új módszerrel mérte a kétmódusú cefeidák fémtartalmát. Eljárása extragalaxisok fémtartalom-gradiensének mérésére is alkalmas. A Kepler-űrtávcsővel felfedezett forró jupiterek tranzitidőpont-változásait analizálva három olyan jelöltet talált, ahol dinamikai hatás okozhatja a periodikus változást. Rámutatott, hogy a periodikus tranzitidőpont-változásokért a mintavételezés és a csillagaktivitás is felelős lehet.

Szalai István tudományos tevékenysége során azt vizsgálta, hogyan lehet kémiai reakciók révén különböző mintázatokat kialakítani gélekben, amelyek egyszerű modelljei a biológiai rendszerekben kialakuló periodikus struktúráknak. Ehhez felhasználta, hogy az egymással kölcsönhatásba lépő vegyületek előrehaladása (diffúziója) e szilárd fázisú anyagokban, valamint reakcióik kapcsolódása és sebessége együttesen eredményezi a mintázatok megjelenését. Viszonylag egyszerű kísérleti körülmények között végbemenő szervetlen kémiai reakciók tanulmányozásával elsőként oldott meg néhány alapvető kérdést a mintázatok képződésével kapcsolatban. Eredményei azért is fontosak, mert ilyen típusú jelenségek élettelen környezetünkben és az élővilágban egyaránt általánosan előfordulnak.
Munkájában olyan reakciókat tanulmányozott, melyeket termékük, a savas kémhatást okozó hidrogénion gyorsít (autokatalízis). Kísérleti és számítási eredményeivel rámutatott, hogy azok a reakciók, melyek oldatban (a reagensek folytonos betáplálása mellett) szabályosan ismétlődő gyorsulást és lassulást mutatnak, általában alkalmasak lehetnek mintázatok létrehozására gélekben.
Legfontosabb eredménye egy széleskörűen alkalmazható tervezési stratégia ilyen mintázatok kialakítására kémiai rendszerekben. A megfelelő feltételek módszeres kísérleti feltérképezésén alapuló eljárás megbízhatóságát azzal igazolta, hogy négy különböző kémiai rendszerre is sikerrel alkalmazta.

A nemzetközi közgazdaságtan egyik kulcskérdése a XXI. századra globálissá vált nemzetközi munkamegosztásban való részvétel. A kevésbé fejlett országok számára a gazdasági modernizáció és felzárkózás alapvető feltétele a globális értékláncokba való integráció, amiben meghatározó szerepük van a multinacionális cégek helyi leányvállalatainak.
Szalevetz Andrea azt vizsgálta, hogy miként valósul meg a szereplők feljebb lépése a globális értékláncokban. Kimutatta, hogy a szereplők számára a globális értékláncokban való részvétel nem egy zéróösszegű játék, azaz az érintettek mindegyike pozitív hozadékra tehet szert. A pályázó az eddigieknél árnyaltabban fogalmazta meg az értékláncban való feljebb lépés osztályozási rendszerét és a funkcionális feljebb lépés fogalmát.
Empirikus kutatásai alapján kimutatta, hogy a szakosodás az értékláncokban nem a nemzetközileg elterjedt lineáris mintázatának felel meg – azaz a kezdeti hozzáadott érték a tevékenységek átalakulásával csökken, majd újra növekszik –, hanem inkább mozaikszerű. Ugyancsak rámutatott arra, hogy az értékláncokban egyszerre vannak jelen kis és magasabb hozzáadott értékű tevékenységek. Megmutatta azt is, hogy a feljebb lépés nem annyira a leányvállalatok jövedelmezőségét és autonómiáját növeli, hanem jellemzően a helyi hozzáadott érték volumenre gyakorol pozitív hatást.
Kutatásai tükrében felhívja a figyelmet a követett hazai gazdaságpolitika átértékelésének szükségességére, és javaslatokat tesz arra.

Szarka András laboratóriumban folyó munkája során leírta a növényi mitokondriális C-vitamin transzport és a légzéshez kapcsolt C-vitamin regeneráció folyamatát, meghatározta az eddig ismert mitokondriális C-vitamin regenerálási folyamatok mennyiségi hozzájárulását. Jellemezte a növényi plazmamembránon és a humán mitokondriális membránon keresztül folyó C-vitamin transzportot. A mitokondriális invertáz aktivitás és a hozzá kapcsolódó cukortranszportok jellemzése révén hozzájárult a növényi ozmotikus és oxidatív stressz-adaptáció megértéséhez. A növényi C-vitamin és szénhidrát anyagcsere területén elért eredményei hozzájárulhatnak közvetlen növényi biotechnológiai hasznosításhoz, a növények szárazság-, só-, hideg-, meleg-stressztűrésének fokozásához. A fehérje tiol-diszulfid átalakulások terén elért eredményei hasznosíthatóak a célzott fehérjegyártás-biotechnológia területén. A csökkent glutation szinttel járó mérgezéses állapotok esetében nyert eredményei alapján ajánlást tett bizonyos (gyógyszer) mérgezések C- és E-vitamin adott kombinációjával történő enyhítésére, kivédésére.

Az állatok szaporodási rendszereinek sokfélesége lenyűgözően változatos. Ez a változatosság magában foglalja a párválasztást, párkapcsolatokat és az utódgondozást. Székely Tamás akadémiai doktori értekezésében a madarak körében vizsgálja a szaporodási rendszerek fajon belül és fajok között egyaránt megfigyelhető változékonyságát kiváltó evolúciós okokat. A munka sikerrel ötvözi az egyedi és populációs szinten történő terepi megfigyeléses és kísérletes kutatásokat, és a meglévő irodalmi adatokra épülő, több fajra kiterjedő metaanalitikus és komparatív vizsgálatokat. Terepvizsgálatokkal, elméleti modellezéssel és komparatív (összehasonlító) filogenetikai módszerekkel keresi a választ arra, hogy hogyan befolyásolják ökológiai és életmeneti változók a párzási rendszerek sokféleségét. Munkatársaival együtt kimutatta, hogy a szaporodási rendszerek megértéséhez nélkülözhetetlen a kooperáció és konfliktus közti egyensúly analizálása. Legújabb kutatási eredményei pedig a párzási rendszereket befolyásoló egyik lényeges – de gyakran elhanyagolt – tényezőnek, a populációs ivararánynak a szerepét mutatták ki. Összességében, a doktori értekezés a hipotézisek több szerveződési szinten történő vizsgálatát hangsúlyozza, tehát azt, hogy egy populáció megfigyelésével nyert hipotézist több populáció, faj és taxon együttes vizsgálatával lehet megnyugtatóan tesztelni.

Szentmiklóssy Zoltán értekezésének témája a kompakt terek struktúrájának mélyebb megértése és leírása. A kompakt topologikus terek tanulmányozása a matematika klasszikus vizsgálati iránya; a kompakt terek elméletének számos alkalmazása van. E terek tulajdonságainak feltárásához klasszikus és modern halmazelméleti fogalmak és módszerek használata szükséges. Sok kérdés megválaszolása függ a halmazelmélet adott modelljétől. Halmazelméleti topológiai módszerekkel olyan topológiai indíttatású kérdések tisztázhatók, melyekhez kombinatorikus halmazelméleti illetve számosságaritmetikai problémákat kell kezelni. Az értekezés teljes egészében e határterületre esik, így szép példája a különböző matematikai diszciplínák egymásra hatásának. Négy terület került megvizsgálásra: a diszkrét alterek struktúrája, a sűrűség és szabad sorozatok kérdésköre, speciális bázisok, valamint a folytonosság és megőrzési tulajdonságok kapcsolata. Mindezek a halmazelméleti topológia sokat vizsgált kérdéskörei, amelyekben jelenleg is intenzív kutatások folynak a világ számos pontján. A tanulmányozott problémákat más kutatók kérdései, munkái inspirálták, e problémák tisztázása komoly előrelépésnek számít. Az értekezésben szereplő eredmények – amellett, hogy jelentősen továbbfejlesztik mind az elméletet, mind annak eszköztárát— megoldanak számos korábban felvetett problémát, nevezetes tételeket általánosítanak és javítanak meg, valamint egyszerűbb bizonyításokat adnak korábbi eredményekre.

Szigeti Jenő az algebra klasszikus területein ért el meglepő és mély, esztétikus eredményeket, jelentős fogalmi innovációval és ötletes bizonyításokkal. A különböző gyűrűk fölötti mátrixalgebrák alapvető jelentőségűek az algebra hagyományos fejezeteiben, mint például a csoportok és véges dimenziós algebrák reprezentációelméletében vagy a féligegyszerű gyűrűk struktúraelméletében. Szigeti Jenő legjelentősebb alkotása egy új determinánselmélet kidolgozása, amely a kommutatív gyűrűk fölötti mátrixok determinánsának klasszikus elméletét nem-triviális módon általánosítja Lie-nilpotens gyűrűk fölötti mátrixokra. Társszerzőkkel közös munkájában a mátrixalgebrák új polinomazonosságait fedezte fel, amelyek egyrészt felölelik a korábban ismerteket, másrészt viszont nem mindig vezethetők le az addig ismert összefüggésekből. A nilpotens mátrixok Jordan-féle normálalakjára vonatkozó klasszikus tétel meglepő hálóelméleti megfogalmazását adta meg. Eredményeinek számos alkalmazása is van, például a Grassmann-algebrák elméletében vagy Schur kettős-centralizátor-tételének általánosításánál.

Szijártó Attila sebészeti érdeklődési területe elsősorban a máj, epe és hasnyálmirigy megbetegedések sebészete. Innen indultak ki kutatásai is, melyek leginkább a (máj)sebészet napi klinikai kérdésfeltevéseinek hátterében álló kórélettani folyamatokat vizsgálta. Ezen belül is külön hangsúlyt kapott a vértelenséggel összefüggő, ún. ischaemiás és reperfúziós kórállapotok vizsgálata, illetve ezen kórfolyamatokat befolyásoló kezelések (kondicionálási technikák) kutatása. Kísérletes munkájával igazolta, hogy a szervkeringési zavarok következményei – sebésztechnikai manőverekkel és egyes szövetvédő gyógyszerek alkalmazásával – mérsékelhetőek. A vérellátási zavarok másik kutatási iránya az alsó végtagi keringészavarok kísérletes és klinikai vizsgálata volt. Ezen vizsgálatai során a vértelenséget követő szöveti válasz (perfúziós károsodás) mérséklésének technikáját dolgozta ki, beleértve a távoli szervi károsodások csökkentésére tett törekvéseket is. Az egyes technikai elemek hátterében húzódó folyamatokat (a perconditionálás neurális összefüggései) elsőként igazolta kísérletes körülmények között. A kritikus vértelenség szöveti szintű kimutatását egy általa fejlesztett, egyszerűsített teszt bevezetésével vizsgálta, mely az érsebészetben egyes helyzetekben a döntéshozatal jövőbeli pillére lehet. Újabb kutatási irányként a programozott májregenerációt előidéző szelektív érelzárások (portalis vena occlusios technikák) sejt és szövetszintű hátterét tárta fel, funkcionális eredményeit mutatta ki, melynek az elméleti kutatások gyors gyakorlati alkalmazását elősegítő transzlációs medicina szempontjából a jelentősége messzire mutató.

A rovarok kémiai kommunikációja az utóbbi évtizedek egyik gyorsan fejlődő tudományterülete. Szőcs Gábor több évtizedes munkássága során ezzel a témakörrel, szűkebben véve a lepkék szexferomonjaival foglalkozott és ebben ért el nemzetközi szinten is jelentős eredményeket. A hím lepkék ezen vegyületek segítségével találják meg a feromonokat kibocsátó nőstényeket. A kutatás első lépéseként a nőstény lepkék feromonmirigyeiből kivont illatanyagok biológiailag aktív komponenseinek kémiai szerkezetét határozzák meg, lehetővé téve ezzel a feromonok szintetikus előállítását. Ezután ezeket laboratóriumban és terepi körülmények között is tesztelik. Szőcs Gábor nevéhez fűződik számos mezőgazdasági, kertészeti és erdészeti jelentőségű lepkefaj, köztük a ribiszkeszitkár, több araszolólepke faj, a tölgyaknázó sörtésmoly, a nyárfa-gyapjaslepke és a vadgesztenyelevél-aknázómoly feromonjának meghatározása is. Ezek az eredmények nem csak alapkutatási, hanem gyakorlati szempontból is nagy jelentőségűek. Megfelelő csapdák segítségével ugyanis a feromonok az adott fajok népességének, rajzásmenetének meghatározására, kártételük előrejelzésére, illetve a kártevők elleni védekezésre is használhatók. A vadgesztenyelevél-aknázómoly feromonjának segítségével például meghatározható a védekezés optimális időpontja. Ennek ismeretében a korábbi háromszori védekezést egyetlen permetezéssel ki lehet váltani. Ez nem csak jelentős anyagi megtakarítást jelent, de a környezeti terhelést is nagyban csökkenti.

Tajti János értekezése alapjául szolgáló közleményeiben elsők között hívta fel a figyelmet az emberi háromosztatú agyideg dúcában a kalcitonin génnel-rokon peptid és kötőhelyének jelenlétére. Kidolgozta a krónikus migrén modelljét. Magyarázatát adta a migrénes roham során a fejfájást kísérő paraszimpatikus tünetek hátterének. Elemezte az emberi ,,migrén-generátor'' egységeiben a neuropeptidek előfordulását és lehetséges hatásukat. A migrénes betegek nyálmintáiban a kórképre jellegzetes aminosav előfordulásról számolt be, és felismerte a vérlemezkék megnövekedett összecsapzódási képességét. A betegek látórendszerében a nagy sejtű pályarendszer zavarát mutatta ki. Elsőként szolgáltatott adatokat és tárt fel összefüggést migrénes betegek vérplazmájában a hipofizis adenilátcikláz-aktiváló polipeptid koncentrációjának változásáról, migrénes roham alatt és a fájdalommentes időszakban.

Tóth András MTA doktori munkájában a sejten belüli kalcium anyagcsere változásait vizsgálta szívizom preparátumokon. Kimutatta, hogy a szívizomsejtekben a sejtplazma Ca2+ szintjének emelkedése során jelentősebb szerephez jut egy háttér K+-áram (IK1), mely védő hatást fejt ki a ritmuszavarok kialakulásával szemben. Vizsgálta az alacsony vezetőképességű SK2 K+-csatorna expresszióját és funkcionális jelentőségét izolált kamrasejteken, valamint részletesen kutatta a Na+/Ca2+-cseremechanizmus (NCX) gátlásának hatásait patkány és kutya szívsejt preparátumokon élettani viszonyok mellett, illetve a humán ritmuszavarok keletkezési mechanizmusait tükröző kísérletes betegség modellekben. Kimutatta, hogy az NCX gátlás önmagában védő hatású egyes ritmuszavarok kialakulásával szemben, ugyanakkor váratlan módon egyes antiaritmiás mechanizmusok,- mint a Na+/H+-cseremechanizmus gátlásának - hatékonyságát csökkenti. Vizsgálataival jelentősen hozzájárult a fontos haláloki tényezőként nyilvántartott szív- és érrendszeri betegségekben gyakori szívritmuszavarokhoz vezető mechanizmusok mélyebb megismeréséhez, illetve a gyógyszerfejlesztés célpontját képező ioncsatorna-, illetve transzporter gátlók hatásmechanizmusának részletes feltárásához.

Tóth Sándor László akadémiai doktori értekezésében a magyar ethnogenezis kérdéskörének árnyalt, hagyományos történeti bemutatására vállalkozott. Mint Kristó Gyula akadémikus munkásságának folytatója, részletekbe menően dolgozta fel a közel másfél évszázados magyar szakirodalmat és az abban használt nemzetközi kutatói véleményeket. Figyelemre méltó eredménye a honfoglaláskor egyik legfontosabb történeti forrásának belső kombinációkkal történt elemzése. Munkája egyfajta kutatástörténeti kézikönyvként is értékelhető. Fontos hozzájárulása, hogy kitért a korszakkal foglalkozó nyelvészeti és régészeti kutatás főbb vonulataira is. Az értekezés hosszú időszakasz alatt elkészült, a disszerens számos előtanulmányára épülő munka, melynek megállapításai vitathatatlanul gazdagítják a IX-X. századdal foglalkozó magyar kutatást.

A serdülőkor a dohányzás kipróbálásának és megszilárdulásának időszaka. A legtöbb dohányos ebben az időszakban kezdi a dohányzást. Mivel a prevenciós programok hatékonysága nem kielégítő, ezért fontos feltárni azokat a tényezőket, amelyek a fiatalokat motiválják a dohányzás kipróbálására. Urbán Róbert értekezése a serdülők dohányzással kapcsolatos hiedelmei közül azokra fókuszált, amelyek a dohányzás vélt hatásaira vonatkoznak. Négy ilyen elvárást vizsgált: a dohányzás vélt egészségkárosító hatásait (negatív következmények elvárása), a dohányzás vélt pozitív megerősítő, kellemes hatásait (pozitív megerősítés elvárása), a dohányzás vélt nyugtató és stresszcsökkentő hatását (negatív megerősítő elvárása) és a dohányzás vélt étvágycsökkentő hatását (étvágy és testsúlycsökkentés elvárása).
A vélt megerősítő elvárások – függetlenül azok valóságtartalmától – motiválják a dohányzás kipróbálását és fenntartását. A dohányzással kapcsolatos ilyen hiedelmek még az előtt kialakulnak, hogy a fiatalok kipróbálnák a cigarettát. Ráadásul azok a serdülők, akik kaland- és élménykeresők, hajlamosabbak a dohányzás megerősítő aspektusaira fókuszálni és alábecsülni a dohányzás negatív, káros következményeit. Emiatt a kaland- és élménykereső fiatalok hajlamosabbak kipróbálni a cigarettát.
A dohányzásprevencióban a dohányzás negatív következményeinek majdnem kizárólagos hangsúlyozása elterelheti a figyelmet a dohányzás következményeivel kapcsolatos megerősítés elvárásokról. Az eredmények szerint a dohányzással kapcsolatos pozitív és negatív elvárások kialakulásának ellensúlyozása valamint a negatív megerősítés elvárással – a dohányzás nyugtató és stresszcsökkentő hatásával kapcsolatos hiedelem – összefüggésben álló stressz és érzelmi szabályozási készségek készletének beépítése a prevenciós programokba kiemelten fontos jelentőségű lehet.

Varga Katalin a budapesti hipnóziskutató laboratóriumban végzett több évtizedes kutatásainak eredményeit foglalta össze akadémiai doktori disszertációjában. Megközelítésének alapjául a szociál-pszichobiológiai modell szolgál, amely a hipnotizált és a hipnotizőr kapcsolatát egy interakciós szemléleti keretben fogja fel. Kiindulópontja szerint a hipnotikus állapot alatt a hipnotizőr és a hipnózis alanya egymásra ható partnerként vesz részt a szituáció létrejöttében. A résztvevők mentális és fizikai állapota részben azonos formát ölt, interakcióik összehangolódnak, interszubjektívek. A kutatót fenomenológiai megközelítésében a kölcsönös megértés, a viselkedésben és az élményben megmutatkozó szinkronitás foglalkoztatja. Az egyezést a saját és a másik törekvései között, a belső és a külső közötti ellentmondás feloldását, a reciprok aktivitást és az áttétel, viszontáttétel jelentést módosító hatásait az átélt élmény szempontjából vizsgálja. Az interakció fókuszában a másik szándékának megértése áll és ennek felhasználása a kapcsolat elmélyítésében. Ennek a sajátos, diádikus interakciós kapcsolati formának a megteremtése hozzásegíti a résztvevőket ahhoz, hogy a hipnózisban biztonságos itt és most közeget hozzanak létre. A kutatás gazdag módszertani eszközökkel, eredményesen vizsgálja e sajátos interaktív kapcsolat különböző vetületeit, komplex összefüggéseit.

Végvári Zsolt értekezése napjaink aktuális tudományos problémáit, a klímaváltozás és egyes zavaró urbanizációs faktorok hatását elemezte több élőlénycsoportnál (növények, rovarok, madarak). Ezek gyakorlati természetvédelmi, ökológiai és viselkedésökológiai tudományos kérdések megválaszolásához valamint az élővilág sokféleségének megőrzésében fontosak. E téren különösen jelentős a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás. Így elemezte a hosszú-távú vonuló madarak, pl. darvak, őszi érkezési idejének módosulását, a szigorúan védett túzok változó viselkedési szokásait, a bagolylepkék válaszadását. A klímaváltozásnak megfelelően megadta az elterjedési területek módosulásait. Kimutatta, hogy az orchideafélék virágzása hazánkban korábban történik, s a gazdaságilag fontos borszőlőnél jelentős változásokra kell felkészülniük a termesztőknek.

Gömbös Gyuláról korábban is születtek politikai életrajzok, Vonyó József értekezése azonban a felhasznált források mennyisége és azok elemző feldolgozása, valamint a Gömbös-jelenség korabeli politikai kontextusba helyezése szempontjából is új minőséget képvisel, nagy problémaérzékenységgel fordul témája felé, s a karrier minden fontosnak ítélt mozzanatát komplex módon ismerteti.
Az értekezés igen széles forrásbázison alapul, bőven merít az egykorú könyvészeti és sajtóanyagból, feldolgozza a releváns naplók és visszaemlékezések javát, a régebbi és újabb szakirodalmat pedig méltányos kritikával értékeli és hasznosítja.
Követi a politikus-életrajzok hagyományát: mindenekelőtt a vizsgált személy indítékait, tevékenységét és annak hatásait tárja fel. Munkájának eredménye egy minden korábbinál részletesebb és alaposabb, a politikus személyiségjegyeit, motivációit és egész pályafutását sokrétűen bemutató biográfia.
Tudományos eredményei közül kiemelendő – s a magyar és a nemzetközi történetírásban is alapvető fontosságú – elsősorban a Nemzeti Egység Pártja mint centralizált tömegpárt létrehozásának és hatékony politikai eszközzé formálásának (instrumentalizálásának) bemutatása, továbbá a Gömbösre vonatkozó kortársi vélemények részletes bemutatása és elemzése, a Gömbös világnézetének kialakulásáról szóló ismertetés, valamint annak bizonyítása, hogy Gömbös állításaival szemben a fajvédelem mindvégig meghatározó eleme maradt politikai gondolkodásának.

A tartós stressz egészségkárosító hatása közismert, ezért fontos feltárni és megismerni a stresszhez való alkalmazkodásában szerepet játszó új reguláló mechanizmusokat.
Zelena Dóra állatkísérletes munkájában a vazopresszin szerepét vizsgálta és modellként a természetes mutáció révén vazopreszin hiányossá vált Brattleboro patkányokat használta. Ellentétben a korábbi feltételezésekkel, megállapította, hogy a krónikus stressz során a vazopresszin nem fokozta a stressz-tengelyt, de a hormon jelenléte elengedhetetlen a születés utáni időszakban.
Kóros körülmények között a vazopresszin korfüggő módon befolyásolja a gyomorfekély kialakulását. A szorongásos tünetek megjelenésében kevésbé játszik szerepet, de jelenléte fokozza a depressziós tünetek kialakulását, a stressz-tengely befolyásolásától függetlenül.
Az impulzivitás és agresszió tesztek során a szoptató anyákban a vazopresszin erőteljes hatásúnak bizonyult és hiánya az utódok védelmében fontos magatartást gátolta.
A jelölt vizsgálatai a vazopresszin élettani és kóros folyamatokban betöltött szerepének megértése mellett számos lehetséges terápiás célpontokra is rávilágítottak, így megerősítette, hogy a vazopresszin hatásában nemi különbségek vannak, és hogy újszülött korban mennyiségi és minőségi szempontból is eltérő terápiákra lehet szükség.