A Magyar Tudományos Akadémia Stratégiai Tanácsadó Testületének nyilatkozata

A Magyar Tudományos Akadémia Stratégiai Tanácsadó Testülete Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek írt nyilatkozatát változtatás nélkül közöljük.

A Magyar Tudományos Akadémia Stratégiai Tanácsadó Testületének nyilatkozata
a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetei finanszírozásának tervezett átalakításáról

Az MTA Stratégiai Tanácsadó Testülete határozottan támogatja az MTA elnökének és Elnökségének azt a kérését, hogy az MTA kutatóintézetei működési finanszírozására szolgáló költségvetési támogatást továbbra is az MTA költségvetési fejezetben tervezzék meg, és a tudományos kutatásokat többéves programok keretében és szigorú szakmai elbíráláson alapuló versenypályázati rendszerben finanszírozzák. Meggyőződésünk, hogy Magyarország tudományos, innovációs és gazdasági-társadalmi versenyképessége csak így növelhető.

Indoklás

Mi, az MTA Stratégiai Tanácsadó Testületének tagjai, a közelmúltban áttekintettük az MTA működését, és javaslatokat fogalmaztunk meg az MTA és az általa irányított kutatóközpontok és kutatóintézetek további működtetésére. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) ugyanis a róla szóló törvény és hagyományai szerint nemcsak tudós társaság, de egyben kutatóintézet-fenntartó és kutatásokat versenypályázati rendszerben támogató intézmény is.

Meglepetéssel és aggodalommal értesültünk arról, hogy Magyarország Kormánya a 2019-es költségvetés benyújtásakor az MTA elnökével előzetesen nem egyeztetett, de az MTA státusát alapvetően megváltoztató költségvetési és törvénymódosítási javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. Eszerint az MTA által irányított kutatóközpontok és kutatóintézetek működtetésének finanszírozását a jövőben az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) végzi, úgy, hogy a finanszírozás módjáról semmilyen jogszabály nem rendelkezik.

Az MTA Magyarország Alaptörvényében garantált tudományos autonómiával rendelkező köztestület, amely az MTA-ról szóló törvény szerint a központi költségvetésben önálló fejezetet alkot. Az MTA kutatóhálózata kutatási célra létrehozott, közfeladatokat ellátó, az MTA-ról szóló törvényben szabályozott módon az MTA által irányított intézményrendszer. Ha ezen intézményrendszer működtetésének finanszírozását nem az irányító és fenntartó költségvetési fejezetben tervezik meg, akkor a fenntartó az MTA-törvényben meghatározott közfeladatait nem tudja ellátni, az intézmények működésében súlyos zavarok keletkeznek, ez a legkiválóbb kutatók elvándorlásához vezet, amelynek megakadályozásáért az utóbbi tíz évben az MTA oly sokat tett.

A tudományos kutatások versenypályázati finanszírozása minden, a tudományban versenyképes országban nemzetközileg elismert kutatók értékelésére támaszkodó szervezetek, tudományos tanácsok (Research Council) révén valósul meg, amelynek szakmai döntéseibe a Kormány közvetlenül nem szól bele. Ezek az intézmények minden kelet-közép-európai országban (Lengyelország, Cseh Köztársaság stb.) létrejöttek, és nem állnak sem kormány-, sem kutatási intézmények közvetlen irányítása alatt. Magyarországon ezt a feladatot a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal látta el, a nemzetközi standardoknak megfelelő értékelési rendszerben, minisztériumi felügyelet és nem minisztériumi irányítás mellett.

A törvénymódosítás szövegének átgondolatlanságát mutatja, hogy az irányukat és tematikájukat tekintve a Kormány által jóváhagyott programok keretében versenypályázati rendszerben, az erre a célra létrehozott Alapból támogatott tudományos projekteket az új irányítás közvetlenül az éves költségvetésből (fejezeti kezelésű előirányzatokból) véli támogatni, holott ezek többéves programok, amelyek az éves költségvetési gazdálkodás keretei között nem működhetnek kiszámíthatóan. Valamennyi, a tudományban versenyképes ország, beleértve az Európai Unió országait is, négy-ötéves kutatási programokat támogat.

A törvénytervezet az MTA kutatóközpontjainak és kutatóintézeteinek gazdálkodását bizonytalanná, a versenypályázati rendszert kiszámíthatatlanná teszi, és legjobb kutatóink fokozott elvándorlásához vezethet, a gazdasági innováció szellemi alapjait gyengítve.

Bor Zsolt, Hegyi Loránd, Kúnos György, Lantos Csaba,
Siegler András, Tardos Éva és Tigyi Gábor