A gyermekek lelki egészsége a nemzet jövőképességének záloga – Jelentés az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért rendezvényéről

A 2016-ban alakult MTA Elnöki Bizottság az Egészségért (EBE) a nemzetközi tudományos fórumok és a szakirodalom figyelemmel kísérésével tudományos elemzéseket végez a 21. századi egészségügy aktuális kérdéseiről azzal a céllal, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg a szakpolitika és a döntéshozók, valamint a társadalom számára.
Az elmúlt években született állásfoglalások, közlemények az egészségügyi ellátórendszert érintő átfogó kérdésekkel foglalkoztak. A 2023. január 30-i rendezvény egy szakmailag szűkebb, de jelentőségében nagyságán messze túlmutató területtel foglalkozott. Világszerte fokozódnak a gyermekkori mentális, pszichés rendellenességek, ami aggódalmat kelt a társadalom különböző rétegeiben, nehézségeket okoz a családoknak, s új hangsúlyokat jelöl ki a fejlett országok ellátórendszerének tervezésében.

A 2023. január 30-án az MTA Székház Nagytermében tartott rendezvényre Tulassay Tivadar akadémikus, az EBE tagja kiváló szakembereket hívott meg: Pászthy Bea egyetemi docens (Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika), Réthelyi János egyetemi tanár (Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika), Mikics Éva vezető kutató (ELKH KOKI), Halász József egyetemi docens (Óbudai Egyetem), Bunford Nóra vezető kutató (TTK Fejlődéstani és Transzlációs Idegtudomány Kutatócsoport) kitűnő előadásait a szépszámú közönség élénk érdeklődéssel követte, amit az előadókhoz intézett számos kérdés is mutatott.

Az EBE rendezvényéről Pászthy Bea, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Gyermekpszichiátriai tagozatának elnöke szerkesztett összefoglalót, amelyet szíves figyelmébe ajánlok a gyermekeink és társadalmunk jövőjéért érdeklődést mutató tisztelt olvasónak.

Kosztolányi György
akadémikus, az EBE elnöke

Pászthy Bea összefoglalója az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért 2023. január 30-i tanácskozásáról

A gyermekek és az ifjúság növekvő számú testi és lelki betegsége, önpusztító magatartása (drog, alkohol, dohányzás, internetfüggőség, kockázatkereső magatartásformák), agresszív viselkedése, a gyermekek családon belüli és iskolai érzelmi/fizikai bántalmazása, védtelensége az abuzív médiatartalmakkal és szélsőséges eszmékkel szemben egyre komolyabb kihívást jelent a gyermekegészségügy és az egész társadalom számára.

A mentális zavarok prevalenciája gyermek- és serdülőkorban

A legutóbbi UNICEF-jelentés (2021) – összhangban más nagy nemzetközi epidemiológiai vizsgálatokkal – megállapítja, hogy a fogyasztói társadalmakban a gyermek- és serdülőkorúak 25-30%-a küzd érzelmi vagy viselkedési problémákkal, és 7-ből 1 gyermeknek diagnosztizált mentális betegsége van. Magyar adatok szerint a 14 év alatti populációban az egészségeséletév-veszteség (DALY) második leggyakoribb okát a mentális betegségek és viselkedészavarok adják. Egyre növekszik azoknak a gyermekeknek a száma, akik pszichológiai problémára vagy mentális betegségre hajlamosító vagy veszélyeztető környezetben élnek. A Covid-19-világjárvány tovább rontotta az egyébként is sokkoló epidemiológiai adatokat.

A leggyakoribb gyermekpszichiátriai betegségek

A serdülők mentális betegségeinek 40%-a köthető szorongásos zavarokhoz, depresszióhoz, a 12–18 éves korosztály 10-13%-a szenved depresszióban, mely a leggyakoribb betegségek egyike. Emellett leginkább a szorongásos betegségek, a táplálkozási magatartás zavarai, a pszichoszomatikus zavarok, viselkedészavarok, az agresszió, a számítógép-függőség, a drog- és alkoholhasználat, az iskolai teljesítményzavarok veszélyeztetik a kiskorúakat.

Az öngyilkosság a 15–29 évesek korcsoportjában a második vezető halálok Európában és hazánkban is.

Bio-pszicho-szociális szemlélet

Az utóbbi évtizedekben egyre inkább teret nyer az egészség- és betegségértelmezés bio-pszicho-szociális szemlélete. A testi és lelki betegségek kialakulását, lefolyását, a kórjóslatot és a teendőket szinte minden esetben az örökletes, az életkori, a testi, a környezeti, a lélektani, a magatartásbeli és a személyiségfejlődési tényezők együttese és komplex kölcsönhatása határozza meg.

A súlyos mentális zavarok – beleértve a szenvedélybetegségeket is – az átlagoshoz képest 5–15 évvel csökkentik a betegek várható élettartamát. E betegek magasabb halandósága mögött az öngyilkosságon és baleseteken túl a kardiovaszkuláris és májbetegségek, az elhízás és szövődményei, a diabétesz állnak vezető helyeken. A kezeletlen pszichiátriai betegeknél az átlagpopulációhoz mérve jelentősen gyakoribb a kóros szerhasználat. A depresszió és a szorongás fokozzák az öngyilkosság, a dohányzás, a kóros alkoholfogyasztás és a stressztáplálkozás gyakoriságát is.

Az elmúlt három év: világjárvány és háború

2020 elején hazánkban is megjelent az ebben az emberöltőben soha nem látott pandémia, a Covid-19, mely két éven keresztül elképesztő terhet rótt a családokra és gyerekekre. A mentális betegségek és kórállapotok újabb jelentős emelkedését hozta a világjárvány.

Az ismeretlenségtől, a kiszámíthatatlanságtól való rettegés különösen a fiatalkorúakat, az időseket és a mentális betegséggel élőket terhelte meg. Bezártak az iskolák, megszűntek a szabadidős tevékenységek, a családok be lettek zárva otthonaikba, sérült a gyermekvédelmi ellátáshoz jutás lehetősége. A napi rutin megváltozott, nőtt a gyermekbántalmazások száma, a szökés, az önsértő magatartás, a depresszió, a szorongás, az evészavarok aránya. A viselkedéses és a pszichoaktív szerekkel való addikciók száma is jelentősen emelkedett. Soha nem látott módon emelkedett a gyermekpszichiátriai ellátást igénylő fiatalok száma, amit az egyébként is leterhelt ellátórendszer képtelen volt, és jelenleg is képtelen ellátni.

Mindezek után 2022 tavaszán szomszédunkban kitört a háború, észlelhető a szülők, gyerekek, kamaszok félelme. Ez a helyzet újabb globális stresszt okozott, és tovább emelte a mentális zavarokkal küszködő fiatalok számát.

A gyermekpszichiátriai ellátórendszer

A gyermek- és ifjúságpszichiátriai ellátórendszer számos hiánnyal küzd. Mindössze 50-60 gyermekpszichiáter praktizál az országban, a szakorvosok átlagéletkora magas. Sokan nyugdíj mellett dolgoznak, és vannak olyan régiók, ahol egyáltalán nincsen elérhető szakorvos. Igen alacsony a fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi intézmények száma, és nagyok a területi eltérések, emellett egyre több járóbeteg-ellátó intézmény nem tud beteget fogadni a szakorvoshiány miatt. Ezekben a régiókban sérül a gyermekek egészséghez fűződő és az egészségügyi ellátáshoz való joga. Súlyos problémát jelent a gyermekek és serdülők sürgősségi gyermekpszichiátriai ellátása és beutalási rendje is. Nagyon kevés intézményben adottak a sürgősségi ellátás feltételei.

A hatékony gyermekpszichiátriai ellátórendszer a felnőtt pszichiátriai betegségek kialakulásának legjobb prevenciója

A felnőttkori pszichiátriai betegségek 75% a 25. életév előtt kezdődik, a betegek több mint felénél a tünetek már a 16. életév előtt megjelennek. Ezért különösen fontos a gyermekpszichiátriai betegségek korai szűrése, felismerése, hatékony terápiája, hiszen a hatékony gyermekpszichiátriai ellátás a felnőttkori pszichiátriai betegségek kialakulásának legjobb prevenciója.

A gyermekek egészsége – befektetés a jövőbe

Minden társadalom fejlettségét, közösségi mentalitását, összefogásra való képességét, jelenét és legfőképp jövőjét az határozza meg, hogyan bánik a legelesettebbekkel, a legkiszolgáltatottabbakkal, közülük is leginkább a gyermekekkel. A fogyó népességű fogyasztói/jóléti társadalmakban különösen fontos a gyermekek, a felnövekvő generáció egészsége, mely nem a betegség hiányát, hanem a testi-szellemi-szociális és spirituális jóllétet jelenti. Az öregedő társadalmakban egyre nagyobb teher hárul a fiatal generációra a bruttó nemzeti össztermék (GDP) megtermelésében, mely a társadalom biztos gazdasági működésének és növekedésének alapja.

Ebben az értelemben a gyermekek testi-lelki egészségére, jóllétére irányuló hiteles és koherens szakmai programok megkérdőjelezhetetlen pozitív tartalmakat hordoznak, ösztönzik a társadalom összefogását, a jövőre irányítják a figyelmet, s már rövid távú eredményeik is közvetlenül javítják az egyén és a társadalom egészének közérzetét. Hosszú távon pedig javítják a gyermekből felnőtté érő társadalom egészségmutatóit, csökkentik az önpusztító magatartásmódok előfordulását, a betegségben eltöltött, illetve improduktív életévek számát, és jelentősen növelik a nemzet versenyképességét.

A társadalom befektetése a gyermekek egészségébe a legbiztosabb befektetés a jövőbe. A gyermekek testi és lelki egészsége tehát a nemzet jövőképességének záloga, a legfontosabb nemzetstratégiai kérdés.

Dr. Pászthy Bea PhD