A KÖTEB szervezete és tagjai 2019-ben

Elnök: Németh Tamás
Titkár: Jolánkai Márton

Tagok:
Ádám József, Báldi András, Bándi Gyula, Bozó László, Dévai György, Gelencsér András, Győri Zoltán, Horváth Ákos, Józsa János Balázs, Kerekes Sándor, Lehoczky Éva, Ligetvári Ferenc, Persányi Miklós, Poór Gyula, Somlyódy László, Szarka László, Tánczos Lászlóné, Vida Gábor.

Állandó meghívottak:
Führer Ernő, Hoffmann Imre, Mátyás Csaba, Tóth Ferenc, V. Németh Zsolt

KÖTEB Titkárság: Sugár Éva

Az MTA KÖTEB 2019. évi kiemelt témái

A bizottság 2019-ban is a tudományos közéletet és a társadalmat leginkább foglalkoztató kérdéseket tanulmányozta. A KÖTEB a tudományos kérdések megvitatását munkamódszerének megfelelően az egyes albizottságok közreműködésével végzi. A számos téma közül, amelyek zömét az albizottságok közösen készítették elő és vitatták meg, az alábbiakat szükséges kiemelni:

• Folytatódott a korábbi években sikeres „Biodiverzitásról másképp” konferenciasorozat. Kiemelt témája 2019-ben az ökoszisztéma szolgáltatások természeti, társadalmi és jogi áttekintése volt.
• Az élelmiszer-biztonság kérdéskörében három kiemelt témakört tanulmányoztak: Elsőként a mikotoxinok szerepének áttekintése, majd a rovarok fehérje-táplálkozásban betöltött szerepének értékelése, illetve a nanorészecskék élelmiszerszennyező szerepének tisztázása volt a téma.
• Az energiapolitika területén fokozott figyelmet fordítottak a nukleáris energiával, illetve a geotermikus energiával és a szélenergiával kapcsolatos kérdésekre.
• A klímaváltozás és alkalmazkodás, illetve a klímapolitika változásainak kérdései.
• Több fórumon is megvitatták a globális klímavészhelyzet kihirdetése helyett politikamentes tudományos viták szükségességének igényét.
• A víz és a biztonság témakörében foglalkoztak a vízellátás kommunális, társadalmi és biztonságpolitikai kérdéseivel. Részt vettek a Tiszta Ivóvíz Program 2019-es évi megvalósításában

A felsorolt témakörök, illetve az albizottságok által felvetett egyéb tudományos témák egyaránt a tudományos közösség nagy érdeklődését váltották ki. Több témában tudományos állásfoglalás is született. Ezek az MTA honlapján megtalálhatók: https://mta.hu/koteb.

Összeállította: Jolánkai Márton, titkár

Az albizottságok tevékenységének rövid összefoglalása

Biodiverzitás albizottság

A Biodiverzitás Albizottság célja a KÖTEB tevékenységének támogatása a biológiai sokféleséget és az ökoszisztémák változatosságát érintő jelentős témakörökben. Tagjai a kutatás, az oktatás és a gyakorlati élet jeles képviselői. Az Albizottság fontos törekvése, hogy a biodiverzitással összefüggő, s az emberiség jövője szempontjából is sorsdöntő kérdéseket a szűk bizottsági, sőt szakmai kereteken túl is ismertté és elfogadottá tegye.

Az általános célok konkrét megvalósítása érdekében a 2019. évben „A biodiverzitásról másképp” konferenciasorozat 4. részét rendeztük meg, „Kiüresedő erdők?!” alcímmel. A konferenciára 2019. október 24-én került sor, az MTA székházában, főszervezői az Albizottság mellett a Magyar Természettudományi Társulat volt. A konferenciát Németh Tamás, az MTA rendes tagja, az MTA KÖTEB elnöke távollétében Ádám József, az MTA rendes tagja, a KÖTEB Energetika és Környezet Albizottság elnöke köszöntötte, majd Mátyás Csaba, az MTA rendes tagja tartott nyitó előadást. Ezután 13 előadás hangzott el egyetemi és kutatóintézeti előadóktól, a témák széles tárházát nagyon informatívan és érdekfeszítően bemutatva. Az ülést igen nagy érdeklődés kísérte, a résztvevők száma 176 fő volt.

Jelentős hazai esemény volt a XII. MTBK Műhelytalálkozó (Kecskemét, 2019. április 4-5., http://www.mtbk.hu/mtbk12/), melynek címe „Igazságügy és természetvédelem” volt, és amely a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Tagozatával együtt került megrendezésre. Fő témája a természetkárosító és/vagy engedély nélküli tevékenységek jogi következményei, ökológiai hatásai, gyakorlati tapasztalatai voltak, kiemelten az élőhelyekkel (vizes, fás, gyepes) kapcsolatos beavatkozások, a területhasználatból származó negatív hatások, illetve a fajokkal kapcsolatos természetkárosítások, valamint ezek ökológiai következményei és az ebből adódó konfliktushelyzetek.

A szakterület kiemelt nemzetközi eseménye volt a Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatás Kormányközi Platform (IPBES) keretében megjelent „Global Assessment Report on Biodiversity and Ecosystem Services”, melyben több magyar is aktívan részt vett, így Molnár Zsolt albizottsági tagunk is, aki mint ún. Coordinating Lead Author, vezető szerepet játszott a tanulmány elkészítésében (további információ: https://ipbes.okologia.mta.hu/). E tanulmány összegzése megjelent a Science-ben is december elején, és hó végére mintegy 60 ezer olvasása/letöltése volt a publikációnak (https://science.sciencemag.org/content/366/6471/eaax3100.editor-summary).

Fontos eredményt ért el a „Nemzeti ökoszisztéma szolgáltatás-térképezés és -értékelés (NÖSZTÉP)” projekt, megjelent a hazai ökoszisztémák alaptérképe (http://web.map.fomi.hu/nosztep_open/), mely kiindulást jelent bármely ökoszisztémákra vonatkozó tervezés és értékelés esetén. A projekt témavezetője, és több résztvevője az Albizottság tagja.

2019. december 5-én került sor Debrecenben, az MTA Debreceni Területi Bizottságának Székházában a „Debreceni Hidrobiológus Fórum – 2019” rendezvényre, amely a vízi és a vizes élőhelyek biodiverzitását tanulmányozó szakemberek utánpótlásképzése szempontjából fontos témakört ölelte fel („10 éves a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai karán a Hidrobiológus MSc képzés” mottóval, 156 fő részvételével). A plenáris előadást Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója tartotta, „A restaurációs ökológia lehetőségei a vízgazdálkodásban” címmel. A rendezvény fő szervezői között volt az Albizottság elnöke és két tagja.

Összeállították: Báldi András, az albizottság titkára és Dévai György, az albizottság elnöke.

Élelmiszerbiztonsági albizottság

2019-ben három ülést tartott az Albizottság, az előzetesen megtervezett tematika szerint. Továbbra is igyekeztünk a fiatalok számára is vonzóvá tenni az üléseket, ami eredményesnek bizonyult – minden ülésen az előző évekhez mérten nagyobb volt a külsősök, elsősorban a fiatalok érdeklődése.

2019. február 26-án Mézes Miklós tartott előadást „Rovarok, mint alternatív fehérjeforrások és ezek takarmány- és élelmiszerbiztonsági kockázata”. A téma aktualitását jelzi, hogy a tavasz folyamán a Szent István Egyetem Budai Campus-a is rendezett egy (rovarokból készített ételek kóstolásával egybekötött) konferenciát ebben a témakörben, ahol Mézes Miklós szintén tartott előadást – és ezen a konferencián Munkabizottságunk több tagja is részt vett. Már a KÖTEB-ülés is vonzotta az érdeklődőket, számos külsős hallgatta meg az előadást és szólt hozzá.

2019. június 6-án a Munkabizottság Elnöke szervezésében a Debreceni Egyetem vendégei voltunk, ahol Prokisch József és Khansuren Badga „Új vizsgálati módszerek fejlesztése nanorészecskék toxicitásának meghatározására” címmel tartott előadást, majd lehetőségünk volt megtekinteni az Egyetem laboratóriumait, felszerelését és áttekintést kaptunk az ott folyó munkáról, projektekről is.

2019. november 14-én Ambrus Árpád „Az élelmiszerek mikotoxin- és peszticid-szennyezettségének élelmiszer-biztonsági megítélésé”-ről tartott egy nagy ívű előadást, a tématerület alapos áttekintésével, rengeteg saját vizsgálattal és adekvát matematikai statisztikai módszerek alkalmazásával alátámasztva. A témában a cikkeken kívül PhD-dolgozat is készült az utóbbi időben az Előadó témavezetésével.

A 2019/20-as periódusban még három előadást tervezünk: márciusban, áprilisban és május végén/június elején.

Összeállították: Beczner Judit az albizottság titkára és Győri Zoltán, az albizottság elnöke.

Energetika és környezet albizottság

Az MTA KÖTEB „Energetika és Környezet” Albizottsága 2018. május 17-én egy fontos és időszerű témakörben szervezett tudományos előadóülésén (A geotermikus energia hasznosításának hazai és nemzetközi helyzete főcím keretében) elhangzott előadások kéziratait 2019 folyamán készítettük elő a Magyar Tudomány (MT) folyóirat számára megjelentetés céljából. A cikkgyűjtemény az MT 2019/12. számában meg is jelent (1755-1833. oldalakon).

Az Albizottság fontos feladatának tartjuk, hogy az MTA Székház Nagytermében 2017. május 17-én szervezett előadóülésen („A Paks II atomerőmű telephely-vizsgálatának tudományos eredményei”) elhangzott előadások kéziratait is az eredeti tervünk szerint -a témakör iránt mutatkozó különleges érdeklődés miatt- megjelentessük a Magyar Tudomány folyóiratban. Mivel igen fontos és kiterjedt földtudományi (földtani, geofizikai, hidrogeológiai, stb.) kutatások eredményeit mutatták be a felkért előadók, így az anyag megjelentetését továbbra is alapvető fontosságúnak tartjuk. (Lényegében még két előadás kézirata nem készült el.)

Az Albizottság képviseltette magát (egyes tagjainak részvételével) a KÖTEB többi albizottságának rendezvényein, az MTA VI., Műszaki Tudományok Osztályának Energetikai Tudományos Bizottsága ülésein és rendezvényein, továbbá az Energiapolitika 2000 Társulat előadásain. Elkezdtük egy újabb, korábban tervezett előadóülés programjának szervezését „A szélenergia hasznosításának helyzete, különös tekintettel a környezeti szempontokra” című témakörben, amelyre 2020-ban kerülhetne sor.

Összeállították: Dr. Ádám József – Dr. Horváth Ákos – Dr. Belgya Tamás

Felkészülés a klímaváltozásra albizottság

Az albizottság az elmúlt évben az alábbi rendezvény megvalósításában vállalt szerepet:

2019. október 16., MTA Székház:

World Meteorological Organization – Reform and Primary Activities

Előadó: Johannes Cullmann, Director, Climate and Water Department, WMO

Az előadás anyagából szakcikk készül, amelyet az Időjárás c. folyóiratban publikálnak.

Összeállították: Bozó László elnök, Horváth Levente titkár

Future Earth (Jövőnk a Földön) albizottság

Tevékenység: Az Albizottság az év folyamán egy ülést tartott. A témakörrel kapcsolatos akadémiai rendezvényekről és egyéb fejleményekről az Albizottság titkára elektronikus címlistára küldött értesítőket.

Háttér: A Jövőnk a Földön témakör 2018-ban megtapasztalt átpolitizáltsága 2019-ben tovább fokozódott. Az emberiség jövőjéről, valamint a legkülönfélébb környezeti kérdésekről szóló vita minden (nemzetközi-hazai, közpolitikai-tudományos-média) szinten „az éghajlatváltozás elleni küzdelem” által tematizálva folyt (május 25: EP-választás, szeptember 23.: klímacselekvési ENSZ-csúcs, október 12: önkormányzati választás, november 5: a budapesti „klímavészhelyzet” kihirdetése, decemberi 2-13: madridi COP25).

2019 őszén két - egymással ellentétes - globális kutatói nyilatkozat is megjelent, és – aláíróként - mindkettőben szerepet játszottak albizottsághoz kötődő kutatók: az Európai Klímanyilatkozat [1] a globális klímavészhelyzet kihirdetése helyett politikamentes tudományos viták szükségességét hangoztatta, míg a másik nyilatkozat a klímavészhelyzetet igyekezett alátámasztani [2]. 2019-ben megjelent az a tanulmány, amelyhez az albizottság még korábban szolgáltatott adatokat [3]. Az albizottság elnöke és titkára is megfogalmazta saját nézőpontját [4, 5]

Az albizottság 2019. évi egyetlen ülését ˗ tudatosan ˗ a viharos hangulat elültével tartotta meg.

Eredmény: 2019. december 16-án kiegyensúlyozott és alapos szakmai véleménycsere folyt a jelenlévők között. 2020 áprilisában az Albizottság „Jövőnkért a Földön” címmel előadóülést tart az MTA Székházban. A rendezvény talán választ ad arra, hogy lehet-e kompromisszumot találni a két, egyre világosabban elkülönülő pólus között.

A jellemző nézőpontokat tükröző megnyilvánulások:

[1] Global Climate Intelligence Group (2019): World Climate Declaration. There is no climate emergency. (2019. október 3.) https://clintel.nl/wp-content/uploads/2019/10/European-Climate-Declaration-Oslo-18-October-2019.pdf

[2] William J Ripple, Christopher Wolf, Thomas M Newsome, Phoebe Barnard, William R Moomaw Author (2019): World Scientists’ Warning of a Climate Emergency. BioScience, Volume 70, Issue 1, January 2020, Pages 8–12, https://doi.org/10.1093/biosci/biz088. Published: 05 November 2019

[3] Hideg Éva, Mihók Barbara, Gáspár Judit, Schmidt Péter, Márton András, Báldi András (2018): Környezeti jövőkutatás. Magyar Tudomány, 179 (5). pp. 714-728.

[4] Szarka László (2019): Föld és ember. Akadémiai székfoglaló, 2019. szeptember 17., https://www.youtube.com/watch?v=X1tyzRnbLl0

[5] Szalmáné Csete Mária (2019): „Térségi és ágazati alkalmazkodási stratégiák a klímaváltozás folyamatában”, valamint „Fenntartható térségfejlesztés és a klímaváltozás összefüggéseinek vizsgálata”. Habilitációs előadás és tudományos kollokvium, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2019. november.

Összeállította: Szarka László, elnök és Szalmáné Csete Mária, titkár

Víz és környezet albizottság

Az Albizottság szervezésében az alábbi kiemelt rendezvények kerültek megrendezésre:

2019. március 21-én az Albizottság társszervezőként vett részt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karán szervezett Decentralizált szennyvíztisztítás című konferencia megrendezésében. A konferencia célul tűzte ki – a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program 2000 LE alatti települések esetében – az egyedi szennyvíztisztítási megoldások hazai és nemzetközi áttekintését. A víziközmű ágazat, és a víztudomány meghatározó képviselőinek részvételével megrendezett konferencia, mind a döntéshozók, mind a szélesebb szakmai közönség számára összegezte a lehetséges decentralizált szennyvízkezelési alternatívákat. A megnyitón köszöntőt mondott Murányiné Krempels Gabriella főosztályvezető (BM Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes Államtitkárság), a plenáris ülésen előadóként szerepelt Dr. Makai Martina fenntartható fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár (ITM), Kóthay László szakértő (BM OVF – Vízügyi Tudományos Tanács), Dr. Kling István főosztályvezető-helyettes (OKF) és Dr. Patziger Miklós egyetemi docens (BME). A konferencia két szekcióban folytatódott, megvitatva a decentralizált szennyvíztisztítás egészségügyi és gazdasági vonatkozásait (5 előadással) és a decentralizált szennyvíztisztítás műszaki megoldásait (6 előadással).

2019. november 21-én az Albizottság társszervezője volt a II. Országos Települési Csapadékvíz–Gazdálkodási Konferenciának. A konferencia sikerét mutatja, hogy határidő előtt le kellett zárni a jelentkezést (több mint 400 fő résztvevő). Köszöntőt mondott Hoffmann Imre helyettes államtitkár (Belügyminisztérium, Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes Államtitkárság), Zsigó Róbert országgyűlési képviselő (Baja és térsége) és Bíró Tibor dékán (Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar). A plenáris ülés előadói voltak: Láng István főigazgató (Országos Vízügyi Főigazgatóság), Tóth Ferenc országos polgári védelmi főfelügyelő (Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság) és Radács Attila elnök (Magyar Víziközmű Szövetség, Műszaki Bizottság). Az előadások – különös tekintettel a klímaváltozás hatásaira – feldolgozták a települési vízrendszerekkel kapcsolatos fejlesztési kihívásokat, valamint a vízkárelhárítási és üzemeltetési tapasztalatokat.

A konferencia szekciói: Integrált települési vízgazdálkodás 8 előadással; Stratégia, politika és oktatás 7 előadással; Előrejelzés, méretezés és tervezés 8 előadással; Infrastruktúra-gazdálkodás, üzemeltetés 8 előadással; Kutatás, innováció és legjobb gyakorlat 8 előadással; Település- és lakosságvédelem 7 előadással.

Az Albizottság tagjai többször véleményezték a tisztított szennyvizek öntözhetősége témában született tanulmányokat. A folyamatot még közel sem sikerült lezárni.

Az Albizottság tagjai szerepet vállaltak a Vízgyűjtőgazdálkodás Tervezés (VGT3) keretében a „Jelentős vízgazdálkodási problémák” megfogalmazásában és a szakértői anyag véleményezésében.

Az Albizottság több tagja is részt vett a Tiszta Ivóvíz Program 2019-es évi megvalósításában.

Összeállította: Józsa János, elnök és Bíró Tibor, titkár