Eseménynaptár

Részletek

A magyarság történetének egyik legfontosabb fordulópontja, a Kárpát-medencében való megtelepedése régóta a tudományos érdeklődés középpontjában áll. Ennek a tudományos problémának az egyik legfontosabb kérdése az, hogy milyen népeket találtak itt a magyarok a honfoglaláskor, s e népek területi és számbeli viszonyai hogyan alakultak a további évszázadok során. Mivel erre vonatkozó közvetlen forrásokkal nem rendelkezünk, több tudományterület együttműködésére van szükség ahhoz, hogy e kérdésre megnyugtató válaszokat adjon a tudományos kutatás. A konferencia ezért multidiszciplináris megközelítést alkalmaz, az érintett tudományágak képviselői az eredményeik szembesítésével igyekeznek kiküszöbölni a korábban gyakori fogalmi, értelmezési problémákat. Ehhez tisztázni kell a biológiai populáció, a régészeti kultúra, az etnikum és a nyelv viszonyát, ezek bonyolult kapcsolatrendszerét, illetve ennek mentén az egyes tudományterületek illetékességi körét. A fenti célokhoz igazodik az előadók köre, akik a történettudomány, a régészet és az archeogenetika idevágó legújabb módszereit és eredményeit mutatják be. A nyelvtudomány részéről pedig a leginkább érintett nyelvek korabeli helyzetét elemezve a szlavisztika, a turkológia és a magyar nyelvtörténet kutatói összegzik e tudományterületek ismeretanyagát.

Program

Levezető elnök: Hoffmann István

10.00–11.30

Bakró-Nagy Marianne: Nép, etnikum, nyelvtörténet

Solymosi László: Etnikai és nyelvi sokszínűség a középkori Magyarországon

Nógrády Árpád:  Rekonstruálható-e írott forrásokból a középkori Magyarország egyik határmegyéjének etnikai helyzete?

11.45–13.15

Révész László: Régészeti horizontok populációgenetikai és nyelvészeti kapcsolatai

Benkő Elek: A székely-kérdés multidiszciplináris megközelítésben

Szeifert Bea: A kora középkori Kárpát-medence lakosságának összetétele és kapcsolatrendszere. Archeogenetikai elemzések térben és időben.

Levezető elnök: Bakró-Nagy Marianne

14.00–15.00

Sándor Klára: Szociotörténeti nyelvészet: mit mond el a korai török–magyar kapcsolatokról?

Agyagási Klára: A Kárpát-medencei török helynévfejtések felülvizsgálata

Dudás Előd: Magyar – déli szláv nyelvi kapcsolatok a középkorban

15.15–16.15

Hoffmann István: Helynévmintázatok etnikumtörténeti hátteréről

Rácz Anita: Népnevek és helynevek

Tóth Valéria: Nyelvek és etnikumok a 13. század elejének Kárpát-medencéjében – Anonymus Gesta Hungarorum című munkája alapján

Poszterbemutató

Az előadások összefoglalói itt érhetők el.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az eseményen kép- és hangfelvétel (videó, illetve fotó) készül. A rendezvényen való részvétellel tudomásul veszi, hogy a felvételeken szerepelhet, és ehhez hozzájárul.