Eseménynaptár

Részletek

A zeneszerző Széchényiek tiszteletére

Barokk zene magyarországi gyűjteményekből

A zenekedvelő közönség számára igazán lebilincselő élménnyel készül az Encuentros Énekegyüttes. Az előadásuk két részre oszlik, bemutatják a Széchényi család zenével foglalkozó tagjainak alkotásait, ezután Leidemann Sylvia barokk zenei kutatási anyagából hallhatunk műveket.

Az előadás első részében a Széchényi családból Széchényi Franciska, Széchényi Lajos és Széchényi Imre műveit emelik ki. Elismerést érdemel a grófi családból származó komponisták abbéli törekvése, hogy a művészet terén is alkossanak maradandót. Szerzeményeik kedvesek, hangulatosak, finom érzéseket, tiszta gondolatokat közvetítenek.

A Széchényi család zenével kapcsolatos, elsőként dokumentált tevékenysége Széchényi György (†1695) hercegprímás nevéhez fűződik, aki 1684-ben, még kalocsai érsekként Cassa musicorum néven alapítványt hozott létre, amely mintegy 150 évig lehetővé tette a győri, soproni és szombathelyi egyházi együttesek javadalmazását.

A Széchényi család tagjai közül Széchényi Imre volt zeneszerzőként a legismertebb, mintegy 100 művének kottája található meg könyvtárakban, levéltárakban, gyűjteményekben. Főleg táncok, indulók, romantikus versekre írott dalok fűződnek nevéhez, továbbá 34 kétkezes és 13 négykezes zongoradarab, 3 kamarazenekari és 19 zenekari mű. Nagyobb méretű darabjai legnagyobbrészt elvesztek vagy lappanganak, csak sajtóadatokból ismertek.

Széchényi Ferenc legidősebb leánya, Széchényi Franciska grófnő kitűnő zongorista és az egyik első női zeneszerző volt.

Elhangzó művek:

1. Széchényi Lajos (1781 – 1855): Magyar tánc
2. Széchényi- Batthyány Franciska (1783 – 1861): Rokonszenv
3. Széchényi- Batthyány Franciska (1783 – 1861): Es war der Abend
4. gróf Széchényi Imre (1825 – 1898): Le Rosier
5. gróf Széchényi Imre (1825 – 1898): Il Ritrovo in Mare

Közreműködők:

• Sirákné Kemény Kinga - szoprán
• Barlay Zsuzsanna - mezzoszoprán
• Király Miklós - zongora

Az előadáshoz kapcsolódó művekről készült videó:

https://www.youtube.com/watch?v=aEF8Lby872U

A hangverseny a zenei ismeretterjesztés mellett felhívja figyelmet a Széchényi család törekvéseire, melyet a magyar kulturális értékek gyarapítására fordítottak. Széchenyi István sorsfordító és emlékezetes támogatására, melyet az 1825-ben a pozsonyi országgyűlésen tett, felszólalásában felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét, 60 000 forintot egy Magyar Tudós Társaság megalapítására. A magyar nyelv megőrzését és művelését mindenek elé helyezte:

„a nemzetiség és nyelv erősítése, terjesztése és pallérozása szent céljára”

Az előadás második részében betekintést nyerhetnek a magyar 17-18. századi barokk egyházzenei művekbe. A régizenei élményt korhű hangszerek és kiváló barokk énekesek és zenészek garantálják. A barokk egyházzenei művek fennmaradása komoly, egyedülálló történeti értéket képvisel, tekintettel arra, hogy e kompozíciók sehol máshol nem lelhetők fel, csak a magyarországi zenei archívumokban. A több mint 200 éve szunnyadó művek, most újra elhangoznak a hangversenyen.

A rekonstruált műveket Leidemann Sylvia argentin-magyar származású karnagy, zenekutató, csembaló művésznek köszönhetjük, aki 2012 óta a Magyar Tudományos Akadémia - Domus Hungarica ösztöndíjának segítségével végezi kutatásait a régizene területén. Arany Érdemérmes művészünk, kiváló szakmai háttere és világviszonylatban elismert munkássága példaértékű, kimagasló eredményeiért 2021-ben átvette a Magyarság Háza-díját és 2023-ban a megtisztelő Bíró László-díjat.

Elhangzó művek:

Soproni Evangélikus Levéltár

     1. Koseck Michael: Kyrie

Győri Egyházmegyei Levéltár és Pannonhalmi Musicotheca Jesuitica Archívum

     2. Novotny Franz: Beatus vir (Psalmus)

     3. Anonim: Sinfonia 18.

Győri Egyházmegyei Levéltár archívumából - a soproni Városplébánia (Szentlélek-templom)

     4. Paschale: Lytaniae Laurentanae

Pécsi Egyházmegyei Levéltár (PEL)

     5. Swoboda György: Missa 8 – Credo

Közreműködők:

• Andrejszki Judit - szoprán
• Puskás Eszter - mezzoszoprán
• Ress Tamás - tenor
• May Zoltán - basszus

Barokk hangszeres együttes:

• Gastón Gerónimo (Uruguay) - hegedű I., koncert mester
• Vitárius Piroska - hegedű II.
• Bolyki András - brácsa
• Szabó Zsolt - violone
• Kállay Ágnes - cselló
• Borsody László - trombita I.
• Félegyházi Bence - trombita II.
• Pödör Bálint - timpani
• Harmath Dénes – orgona
• Leidemann Sylvia - vezényel és csembalón játszik – a kutatást végezte

Encuentros Énekegyüttes

A Pécsi Egyházmegyei Levéltárból származó zenei (1770-től késői barokk) archívumban különleges zene anyagot találunk Novotni Ferenc győri zeneszerzőtől, akinek legtöbb műve érdekes módon, Pécsen található. Ezen kívül ismeretlen zeneszerzők műveit, melyek csak itt lelhetők fel.

Franz NOVOTNY/NOVOTNI Ferenc is Bécsből érkezett. (*1749? + 1806.) Ott L. Kozeluch tanítványaként szerezte zenei ismereteit. Műveit már az 1772-es évben beszerezték Pécsett és játszották. Eleinte zenekari tagként működött, majd 1800-1806 között regens chori volt. Mintegy 50 műve maradt fenn. Nem kizárt, hogy a Kismartonban, az Esterházy-család alkalmazásában álló Franz Nicolaus Novotnynak – és fiának – rokona lehetett, de erre eddig semmi adat nincsen.

SWOBODA György (Basszista és zeneszerző 1742-1751 között Pécsi székesegyházban működött).

A pécsi székesegyház zenéjében a 18. század második felében történt jelentős előrelépés. A püspök bővíteni akarta a zenei együttes létszámát és ezért Bécsben toboroztatott zenészeket. Mivel Pécs akkor – legalábbis a fővárosból nézve – a törökök által nem olyan régen elhagyott „végvidék”-nek számított, akadtak zenészek, akik ezért nem vállalták az alkalmazást. Mások viszont a nagyobb, szabadabb zenei lehetőséget tekintették fontosnak. Így 1782-ben olyan személyekkel gazdagodott a székesegyház együttese, akik nem csupán működésükkel, hanem kompozíciókkal is gyarapították a repertoárt.

Soproni Evangélikus Levéltár zenei archívumának nagy a jelentősége, mert Sopronban írt és előadott műveket tartalmaz, nagyrészt olyan műveket találhatunk benne, amelyek Európa más vidékeiről származnak, és a Soproni Evangélikus Levéltár gyűjteményén kívül talán sehol máshol a világon nem lelhetők fel. Az archívum az alábbiakból áll: egyházi szertartási zene, hangszeres zene (kamarazenei darabok, mint pl. szonáták és más, „szimfónia”, „concerto”, „nyitány” címmel megjelölt hangszeres darabok).

Sopron városát mindig aktív zenei élet jellemezte, valószínűleg a szabad királyi város státusz is hozzájárult ehhez a kulturális-zenei kibontakozáshoz. Visszatekintve a 17. és 18. századra, amely időszak a jelen kutatás tárgya volt, az evangélikus egyház, amely e kibontakozást jelentős mértékben elősegítette. Azonban feltétlenül meg kell említenünk, hogy ezen egyház iskolái nem csak a liturgikus szolgálatban jeleskedtek, hanem a város ünnepein, iskolai drámák előadásával is gazdagították Sopron város zenei életét. Megfigyelhető, hogy a városi polgárság igénye a zeneművelésére is jelentős volt.

A Győri Egyházmegyei Levéltárban őrzött kottagyűjtemény az egyik leggazdagabb és lejelentősebb hazai forrása a 18. századi, hazai zenetörténetnek. Istvánffy Benedek, e korszak jelentős zeneszerzőjének művein kívül a győri székesegyház kottatárából csak Leidemann Sylvia Barokk zene Győrből című kottakiadványa jelent meg. A kottákat Vavrinecz Veronika és munkatársai 1963-ban találták meg a székesegyház déli tornyában. Az eltelt évtizedekben feldolgozták a zenei anyagot, levéltári kutatásokat végeztek, tematikus katalógust készítettek róla. Az elmúlt években pedig az Egyházmegyei Levéltár restaurálta és digitalizálta a több mint kétezer darabos kottaállományt, így mára az teljes mértékben kutathatóvá vált.

A 200-250 éves művek előadásának célja, hogy itthon is bemutathassuk Magyarország kiemelkedő barokk zenei örökségét és megőrizzük azt a jövő nemzedékek számára. A zeneművek felhívják a figyelmet arra, hogy a helyi levéltárakban felbecsülhetetlen kulturális értékek találhatók, amelyek bemutatása a hallgatók zenei élményén túl Isten dicsőségét szolgálja.

Az Encuentros Együttes bemutatkozása:

Az Encuentros Énekegyüttest Sylvia Leidemann argentin-magyar karnagy alapította 1986-ban a Zeneakadémia hallgatóiból. Tagságát ma már zömmel professzionális zenészek alkotják, akik zenei és zenepedagógiai életünk neves személyiségei, kórusvezetők, énektanárok, zenetanárok, előadóművészek.

Az Encuentros Énekegyüttes arra is vállalkozott, hogy régizenei alkotások mellett az élő dél-amerikai népzene rendkívül gazdag zenei világát énekkari feldolgozásokon keresztül bemutassa az európai közönségnek. Az együttes mindemellett népszerű dallamokkal, a tangó, a bossa nova és egyéb, a 20. századi latin zenei stílusú alkotással is megörvendezteti mindig nagyszámú közönségét.

A hangversenyeken az együttes tagjai hangszeres és énekszólistaként is szerepelnek, ill. hangszeres kíséretet is ellátnak, de Latin-Amerikából meghívott jeles vendégművészek is közreműködnek. Az Encuentros együttes több zenei terület népszerűsítését vállalta magára, melyekben vezető karnagya, Sylvia Leidemann kutatási területei meghatározóak.

Repertoárjukban jelentősek a spanyol reneszánsz és barokk acapella darabok, valamint dél-amerikai és magyar barokk egyházi művek – a bolíviai Chiquitos jezsuita misszió, ill. a Soproni Evangélikus Levéltár zenei gyűjteményének korábban feldolgozatlan tételei – egyaránt szerepelnek. (Ez utóbbi két barokk zenei forrás összehasonlító elemzése a Buenos Aires-ben élő, de zenei munkássága révén gyakorta Magyarországra látogató Sylvia Leidemannak a MTA meghívására végzett kutatási témája.)