Eseménynaptár

Részletek

Kiss Cs.:

A koponya alak- és méretváltozásainak 3D morfometriai elemzése görénypopulációkban

A fajok elterjedése és a biogeográfiai fenotípusos változatosság közötti összefüggés az evolúciós ökológia egyik alapvető kérdése. Mivel a populációk közötti fenotípusos és genetikai különbségek mindig a környezeti feltételekhez való alkalmazkodás függvényei, ezért egy faj genetikai variációjának mintázata segíthet megismerni a faj evolúciós történetét és kialakulásának köztes lépéseit. Kutatásomban a menyétfélék (Mustelidae, Carnivora) családján belül a Putorius alnembe tartozó közönséges görény (Mustela putorius) és molnárgörény (Mustela eversmanii) populációkat hasonlítom össze 3D koponyamorfológiai vizsgálatok alapján. Kutatásomban a következő kérdésekre keresem a válaszokat: (1) a Mustela putorius és a Mustela eversmanii szimpatriás és allopatriás populációi között milyen földrajzi differenciáló tényezőkkel rendelkeznek a koponyamorfológiai tényezők; (2) a Mustela eversmanii hungarica intra- és interspecifikus koponya alak- és méretváltozásai milyen különbségeket mutatnak más földrajzi csoportokkal összehasonlítva; illetve (3) a nemi méret- és alaki dimorfizmusok intraspecifikus változásainak a meglétének a kimutatását a földrajzi viszonyok függvényében.

Emri Zs.:

A figyelem és kognitív terhelés vizsgálata EEG-aktivitás monitorozásával

EEG méréseknél lehetőségünk van a kognitív folyamatokat a különböző frekvenciasávokba eső aktivitások relatív energiájával jellemezni. A külvilági ingerek észlelését a béta aktivitás, az emléknyomok formálását és előhívását pedig théta aktivitás kíséri. Az EEG aktivitás jelentős részét kitevő alfa aktivitás alapvetően gátló típusú, tétlenséget jelez, akár relaxáció, akár pedig irányított figyelem kialakításánál, ilyenkor a feladat szempontjából zavaró információt szolgáltató kéregrészek felett jelenik meg. Ezekből az energia értékekből számolhatjuk a figyelmet és a kognitív terhelést jelző EEG jellemzőket. Ezeket követtük különböző, több mint 60 sec-ig tartó feladatok alatt és korreláltattuk az EEG jellemzőit a feladat nehézségével és a megoldás eredményességével. Eredményeink alapján az EEG jellemzők az eredmény előrejelzésére kevéssé alkalmasak, de alkalmasak arra, hogy a feladatlapok eredményét kiegészítsék a feladatvégző kognitív terhelésére, koncentrációjára, rutinosságára vonatkozó információval.

Estók P.:

Denevérek kutatásának módszerei és eredményei az Északi-középhegységben

Az Északi-középhegység denevérfaunáját tekintve hazánk legértékesebb területe. Az utóbbi évtizedekben intenzív denevérkutatás folyik a területen a legkülönbözőbb adatgyűjtési módszerekkel. A tradicionális, pihenőhelyeken történő megfigyelések és táplálkozóterületeken folytatott befogásos módszerek mellett újabban előtérbe kerültek a bioakusztikai kutatások. A hang alapú adatgyűjtések nagymennyiségű adatot eredményeztek, melyek az egyes fajokkal kapcsolatos faunisztikai adatmennyiség bővítésén túl lehetőséget nyújtanak a különböző állapotú erdőterületek denevéraktivitás alapján történő validálására is.

Adilov A., Takács B.:

Fajmegőrzési és kutató munka Észak-Cipruson – Úti beszámoló

Előadásunkban bemutatjuk azt a konzervációbiológiai kutatást, amiben önkéntesként vettünk részt Cipruson, a közönséges levesteknős (Chelonia mydas) megóvásáért tett inzézkedéseket és munkafolyamatokat, illetve magát a fajt. Emellett pedig mesélünk arról, hogy milyen volt kint lenni több mint egy hónapig és arról, hogy milyen helyeken jártunk a szigeten.

Murányi D.:

Gyűjtőutak a téli Japánban.

Japán és a hó kapcsán Európában a hőforrásokban fürdőző hómajmok jutnak az emberek eszébe, pedig a japánok számára a yukimushi, azaz a több méteres havon szaladgáló álkérészek ugyan úgy hozzátartoznak a télhez. Bár létük jól ismert tény, fajaik igen kevéssé voltak ismertek - a Japánban és környékén töltött két éves gyűjtőmunkám kapcsán harmincról nyolcvanhatra emelkedett az országból ismert téli álkérészek száma. Előadásomban az álkérészek és a téli Japán mellett a távol-keleti kutatóéletről is szó lesz.