- Címoldal
- Eseménynaptár
- 10 éves lett a Higgs-bozon! Mit mesél a tinédzse...
10 éves lett a Higgs-bozon! Mit mesél a tinédzser részecske a mikrovilágról?
Ismeretterjesztő program középiskolásoknak és minden érdeklődőnek
Időpont
2022. november 19. 14.00-18.00 óra között
Helyszín
ELTE TTK Északi tömb
1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A
Részletek
Összefoglaló:
A CERN Nagy Hadronütköztetőjének kutatói 10 éve, 2012-ben fedezték fel a régóta keresett Higgs-bozont, a részecskefizika standard modelljének utolsó és kulcsfontosságú elemét. Az eredmény új korszakot hozott a részecskefizikában, nem csoda, hogy 2013-ban az elmélet alkotóinak ítélték a fizikai Nobel-díjat. Az elmúlt 10 év során a kutatások jelentős lépéseket tettek a különleges új részecske tanulmányozásán keresztül a mikrovilág pontosabb megismerése felé. Ismeretterjesztő programunk előadásokon és interaktív foglalkozásokon nyújt betekintést erre az izgalmas területre.
Program:
Előadások, bemutatók, beszélgetések
Major Péter, PhD hallgató, ELTE: A mikrovilág leírása: a Standard Modell és a Higgs-bozon (előadás)
Pásztor Gabriella PhD, adjunktus, ELTE: Az Univerzum titkai: nyitott kérdések a részecskefizikában (előadás)
Kis-Tóth Ágnes, PhD hallgató, ELTE: Fizikai jelenségek és kísérleti módszerek (kísérleti bemutató)
Veres Gábor, az MTA doktora, egyetemi tanár, ELTE: Részecskefizikai gyorsítók és detektorok (előadás)
Szillási Zoltán PhD, Béni Noémi PhD Atomki: Virtuális látogatás a CERN-ben (videokapcsolatban a CMS kísérlet kutatóival)
Péli Zoltán PhD, DE: Bomlékony Világegyetem (előadás)
Trócsányi Zoltán, az MTA rendes tagja, egyetemi tanár: Mi a sötét energia? (előadás)
Kérdezd a kutatót! (beszélgetés a mikro- és makrovilágról, a kutatás hétköz- és ünnepnapjairól)
Regisztrációköteles kiscsoportos események
Vesztegzár a laborban: tudományos szabadulószoba (Rádl Attila, Major Péter, Fehérkuti Anna)
Laborlátogatások
• Röntgenfluoreszcencia (Horváth Ákos)
• Magspektroszkópia (Veres Gábor, Fehérkuti Anna)
• Asztrofizikai vizualizáció 3D-ben (Kis-Tóth Ágnes, Olej Dóra)
• Szolitonok és eseményhorizontok a Kármán laboratóriumban (Vincze Miklós)
Folyamatosan látogatható kiállítás
(az ATOMKI, a Debreceni Egyetem, az ELTE és a Wigner FK kutatóinak társaságában)
• Kísérleti eszközök karnyújtásnyira (ködkamra, gáztöltésű müondetektor, kozmikus-részecske számláló, fotoelektron-sokszorozók, szcintillátorok, …)
• Részecskefizikai kutatások és innováció: ismeretterjesztő poszterek
Előadások kivonatai
A mikrovilág leírása: a Standard Modell és a Higgs-bozon
A körülöttünk lévő világ működését az elemi részecskék között ható erők határozzák meg. De mik is azok az elemi részecskék, a kvarkok és leptonok? Milyen kölcsönhatások léteznek köztük, és hogyan mennek ezek végbe? Hogyan épülhetnek fel összetett atomok? Mi az a Higgs-bozon, és miért olyan kulcsfontosságú a Standard Modellben?
Az Univerzum titkai: nyitott kérdések a részecskefizikában
A részecskefizika Standard Modellje az egyik legpontosabban ellenőrzött és máig megdöbbentően sikeres elmélet az elemi részek kölcsönhatásainak leírására. Ennek ellenére számos nyitott kérdést hagy válasz nélkül. Mi történt az antianyaggal az Ősrobbanás után? Mi a sötét anyag? Mi az eredete a Standard Modellben megfigyelt szabályosságoknak? Miért olyan különböző az elemi részecskék tömege? Léteznek-e még fel nem fedezett új szimmetriák, kölcsönhatások, további térbeli dimenziók? Felvázoljuk, miért is merülnek fel ezek a kérdések, és hogyan tudnak majd a kutatók válaszolni rájuk.
Részecskefizikai gyorsítók és detektorok
Rövid áttekintést adunk a részecskefizikában használt gyorsítók működési elvéről, a részecskegyorsítás technikai megvalósításáról. Bemutatjuk a gyakran használt detektor típusokat, amelyekben a legparányibb részecskék útjáról a detektor anyagában hagyott energiájuk árulkodik. Mindezek a technikák alapvetően járultak és járulnak hozzá a mikrovilág megismeréséhez.
Bomlékony Világegyetem
A Higgs-részecske felfedezését a részecskefizikai standard modell helyességének döntő bizonyítékaként tekintjük. A standard modell szerint a Világegyetemet kitölti a BEH-mező, amelynek energiasűrűsége mozgási- és potenciálisenergia-járulékok összege. Bemutatjuk, hogy mi a szerepe és hogyan lehet az eddig kísérletileg nem meghatározott potenciálisenergia-függvényt megmérni. Rávilágítunk arra is, hogy amennyiben a standard modellbeli potenciális energia a valóságot írja le, annak drámai következményei lesznek a Világegyetemre.
Mi a sötét energia?
Áttekintjük, hogy milyen kísérleti megfigyelésekből tudjuk, hogy a Világegyetemben jelentős többségben van az anyaghoz nem köthető energia. Megértjük, hogy miért nem anyaghoz, és nem sugárzáshoz tartozik a sötét energia. Spekulálunk arról, mi lehet a forrása, és hogyan lehet kísérletileg vizsgálni.
Szervező
ELTE TTK Fizikai Intézet, Atomfizikai Tanszék