A Nagy Hadronütköztető ATLAS és CMS kísérletei 2012. július 4-én jelentették be a régóta keresett Higgs-bozon, a részecskefizika standard modelljének végső bizonyítékát adó különleges részecske felfedezését. Ennek korszakalkotó jelentőségét jól szemlélteti, hogy 2013-ban az elmélet megalkotóinak ítélték a fizikai Nobel-díjat. Az elmúlt 10 év során mind a kísérleti, mind az elméleti kutatások jelentős lépéseket tettek a Higgs-bozon tanulmányozásán keresztül a mikrovilág pontosabb megértése felé. Hol tartunk ma, és merre visz az utunk a természet megismerésében a ma elérhető legkisebb méret és legnagyobb energiasűrűség skáláin?
Program
Levezető elnök: Horváth Dezső, a fizikai tudomány doktora, kutató professor emeritus (Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézet Nagyenergiás Fizikai Osztály)
Szakmai felelős/szervező: Pásztor Gabriella PhD, adjunktus (ELTE TTK Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszék)
14.00–14.05: Megnyitó Horváth Dezső, a fizikai tudomány doktora, kutató professor emeritus (Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézet Nagyenergiás Fizikai Osztály)
14.05–14.30: Az ötlettől a felfedezésig Trócsányi Zoltán, az MTA rendes tagja, egyetemi tanár (ELTE)
14.30–14.55: Mit sikerült 10 év alatt kideríteni az új bozonról? Veres Gábor, az MTA doktora, egyetemi tanár (ELTE)
14.55–15.20: A standard modell napjainkban Kardos Ádám PhD, adjunktus (DE)
15.20–15.35: Szünet
15.35–16.00: Jelek az SM-en túlról? Pásztor Gabriella PhD, adjunktus (ELTE)
16.00–16.25: Új módszerek az elméleti fizikában Somogyi Gábor PhD, tudományos főmunkatárs (Wigner Fizikai Kutatóközpont)
16.25–16.50: Higgs-fizika a jövő gyorsítóin Siklér Ferenc, az MTA levelező tagja, kutatóprofesszor (Wigner Fizikai Kutatóközpont)
