Eseménynaptár

Részletek

Az Agrártudományok Osztálya Agrár- és Bioműszaki Tudományos Bizottsága, a Körforgásos Gazdaság Osztályközi Állandó Bizottság tudományos ülése

10.00–10.10 Bevezető
Neményi Miklós, az MTA rendes tagja, az Agrár és Bioműszaki Tudományos Bizottság elnöke

10.10–10.30 Precíziós gazdálkodás: globális kitekintés
Popp József, az MTA levelező tagja, az MTA Körforgásos Gazdaság Osztályközi Állandó Bizottsága elnöke

10.30–10.50 Az én kis kertem
Aszódi János producer, szerkesztő

10.50−11.10 A digitalizáció és az üzleti teljesítmény elemzése az élelmiszergyártó vállalatok körében a fenntartható fejlődés tükrében
Oláh Judit, az MTA doktora

11.10−11.30 A digitális technológia szerepe a szántóföldi növénytermesztésben
Nyéki Anikó PhD

11.30–11.50 A beltéri vertikális termesztés esélyei a körforgásos biomassza-alapú gazdaságban
Husti István, az MTA doktora

11.50–12.10 A precíziós növénytermesztés jövője
Nagy János, az MTA doktora; Kakuszi-Széles Adrienn PhD

A rendezvény összefoglalója

Az utóbbi időben a precíziós gazdálkodásnál a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklése és az ökológiai fenntarthatóság fejlődése szempontjából jelentős előrelépés történt. A precíziós mezőgazdaság kialakulásának elemzéséből kiderül, hogy már elérkeztünk az Ipar 5.0 korszakába, ahol a termelés középpontjában az ember áll, akinek a munkáját robotok segítik.  A precíziós gazdálkodás globális kitekintése Észak-Amerika és az EU vezető szerepét mutatja. A folyamatosan rögzített adatok száma az utóbbi időszakban az IoT rendszerek alkalmazásával nagyságrendekkel nőtt. Ma már nem csak a tábláról, hanem annak környezetéből is történik folyamatos adatgyűjtés és azok összevetése a távolabbi helyek adatbázisával, jelentősen javítva ezzel az előrejelzések hatékonyságát. Az adatok egységes rendszerben való feldolgozása (adatfúzió) jelenleg a legnagyobb kihívás, hiszen a tér- és időbeli lépték leképzése a mesterséges intelligenciával történő modellezés alapja. Egyre jobban közelítjük azt a gyakorlatot, amikor a mesterséges intelligencia már nem döntéselőkészítő, hanem döntéshozó szerepet játszik. Ezzel együtt számos probléma is felmerül: Kié az adat és ki dolgozza fel azokat és milyen mértékben? Milyen válaszok adhatók a globális etikai kérdésekre és a felszabaduló munkaerő átképzésére? Milyen grémium követi nyomon és ellenőrzi a mesterséges intelligencia tevékenységét? Hogyan alakul az új környezetben a jövedelmezőség? Milyen módon integrálható a fentebb említett rendszer a körforgásos gazdaságba?

Hazánk változékony klímája mellett a szélsőséges periódusok gyakoriságának és intenzitásának növekedésével a konvencionális növénytermesztési megoldások már nem tudják ellensúlyozni ezeket a hatásokat, ezért a sikeres növénytermesztés zálogát a precíziós mezőgazdaság jelenti. A növények fenológiai, fiziológiai folyamatainak, változásainak tudományos alapokon nyugvó észlelése lehetővé teszi a növényeket érő stresszhatások korai stádiumban való felismerését és a szuboptimális életfolyamatok különböző agrotechnikai megoldásokkal, inputanyagokkal való célzott, helyspecifikus korrekcióját. A magyarországi élelmiszergyártó vállalatok fejlesztéseit, beruházásait akadályozó és elősegítő tényezőinek bemutatása mellett az Ipar 4.0 vállalati teljesítményre gyakorolt hatásának elemzéséről is szó lesz. Az Ipar 4.0 eszközök közvetlen, erős, szignifikáns hatást gyakorolnak az üzleti teljesítményre, ezek közül kiemelkedik a termék újrahasznosítása és a megújuló energia felhasználása (napelem). A körforgásos gazdaságban a beltéri vertikális termesztés szerepe is előtérbe került a korlátozottan rendelkezésre álló termőföldnek és a szigorodó környezetvédelmi előírásoknak köszönhetően.