Eseménynaptár

Részletek

HITELESEN A TUDOMÁNYRÓL - HOGYAN KÜZDHET EGY KUTATÓ AZ ÁLTUDOMÁNYOS TANOK ELLEN

Időpont: 2022. február 2. 10:00-12:00

Helyszín: Zoom

Moderátorok: Solymosi Katalin és Máté Ágnes, Fiatal Kutatók Akadémiája

10:00-10:15 Köszöntő

Erdei Anna, a Magyar Tudományos Akadémia Főtitkárhelyettese

Solymosi Katalin, a Fiatal Kutatók Akadémiájának társelnöke

10:15-10:35 Álságos jelenségek: álhírek és áltudományok

Veszelszki Ágnes, nyelvész, kommunikációkutató, Budapesti Corvinus Egyetem

10:35-10:55 Fogyasztói attitűd a tudáselsajátításban: mire jó a laikusoknak a tudomány?

Kutrovátz Gábor, tudományfilozófus, Budapesti Műszaki Egyetem

10:55-11:15 Gondolatok egy biológustól - COVID-19 mítoszirtás a közösségi médiában

Tauber Zsófia, biológus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem

11: 15-11:35 “Áltudományos áttörések” a gyógyászatban

Csupor Dezső, gyógyszerész, Szegedi Tudományegyetem

11:35-11:55 Kerekasztal-beszélgetés a tudósok szerepéről, felelősségéről és eszközeiről az előadókkal és a sajtó képviselőivel

Gimes Júlia, Kossuth Rádió

Simon Tamás, MTA Kommunikációs Főosztályvezető

Zsiros László Róbert, tudománykommunikációs szakember, Szertár Projekt

11:55-12:00 Zárszó

Máté Ágnes, az FKA vezetőségi tagja

RÖVID ÖSSZEFOGLALÓ A PROGRAMRÓL

A Fiatal Kutatók Akadémiája (FKA) fontosnak tartja a hiteles és színvonalas ismeretterjesztés előmozdítását a társadalom minél szélesebb rétegei felé, továbbá a küzdelmet a kártékony áltudományos tévhitek térnyerése ellen. A legtöbb kutató tanulmányai és kutatómunkája során legfeljebb a saját szakmai eredményeinek a tudományos közösség felé történő hatékony kommunikációját sajátítja el, a közérthető és egyben igényes ismeretterjesztésről nem kap útmutatást, így azt sokszor egyénileg próbálja megtanulni és megvalósítani. Arról pedig a kutatók többsége gyakorlatilag semmilyen információval és tapasztalattal nem rendelkezik, hogy milyen módon tudna hatékonyan küzdeni a napjainkban egyre nagyobb társadalmi károkat okozó áltudományos tanok terjedése ellen. Tudománykommunikációs workshopunk meghívott előadóival és a kerekasztal-beszélgetésen résztvevő tudományos újságírókkal ezeket a témákat fogjuk körüljárni.

AZ ELŐADÁSOK RÖVID TARTALMI ÖSSZEFOGLALÁSA

Veszelszki Ágnes - Álságos jelenségek: álhírek és áltudományok

Több áltudományos tartalom születik-e, mint korábban? Miért terjednek könnyen az áltudományos érvelésre építő összeesküvés-elméletek? Hogyan függ össze az álhírek témaköre az áltudományokéval? Előadásom ezekre a kérdésekre keresi a választ, a kommunikációtudomány eszköztárának segítségével.

Kutrovátz Gábor - Fogyasztói attitűd a tudáselsajátításban: mire jó a laikusoknak a tudomány?

Az előadás a modern korok emberének tudáshoz való viszonyát fogyasztói attitűdként elemzi. Igyekszem megmutatni, hogy fogyasztói mentalitás jellegzetességei a megismerői magatartásban is tetten érhetők, és ezáltal új megvilágításba tudunk helyezni olyan jelenségeket, melyeket a tudományos világképbe vetett bizalom megrendülésével, illetve a tudománytól való elidegenedéssel szokás összefüggésbe hozni. Röviden felvázolom, hogy mindezek fényében milyen konstruktív gondolkodási irányok tűnnek gyümölcsözőnek a megoldások kereséséhez.

Tauber Zsófia - Gondolatok egy biológustól - COVID-19 mítoszirtás a közösségi médiában

Előadásomban röviden összefoglalom a Gondolatok egy biológustól című blogom elindításának történetét, melyet a koronavírus pandémiához kapcsolódó információhiány és így a közérthető tudományos ismeretterjesztés igénye hozott létre. Részletesen kitérek tapasztalataimra és módszereimre, valamint arra is, hogy hogyan építek fel egy-egy olyan hírt vagy bejegyzést, melyben tételesen cáfolni szeretnék a témához kapcsolódó álhírt vagy mítoszt.

Csupor Dezső -“Áltudományos áttörések” a gyógyászatban

A gyógyulás iránti vágy örök hajtóerőt jelent az újabb és újabb “csodaszerek” kifejlesztésének. A stratégia és a trükkök alapvetően változatlanok, a fogyasztók megtévesztésére alkalmazott módszerek azonban egyre szofisztikáltabbak. A fogyasztók megtévesztését gyakran a tudományos eredmények elferdítése, félreértelmezése, a tudományosnak tűnő (valójában áltudományos) eredmények propagálása és esetenként az akadémiai szféra egyes tagjainak szerepvállalása is segíti.