Eseménynaptár

Részletek

Üléselnök: Hekáné Szondi Ildikó, a Szociális képességek Munkabizottság elnöke

Program: Megnyitó – Szalay István, egyetemi tanár, matematikus

14.00 – 14.20 Kovácsné Faltin Erzsébet – Szentéletű első királynénk, Gizella

14.20 – 14.40 Diószegi Szabó Pál, tudományos munkatárs (SZTE ÁJTK) – Néhány adat Lokietek Erzsébet kormányzati szerepéről I. (Nagy) Lajos kormányzati rendszerében

14.40 – 15.00 Dobó Mariann – Női konfliktuskezelési lehetőségek karantén helyzetekben

15.00 – 15.20 Elekes Ágnes, okleveles gyógypedagógus – Sajátos nevelési igényű gyermek hátránycsökkentő segítése

15.20 – 15.40 Bogoly József Ágoston, irodalomtörténész, kultúrakutató – A Léda-szerelem Ady Endre költői világában. Szociálpszichológiai és irodalmi értelmezése

15.40 – 16.00 Jeneiné Maglóczki Stephanie – A „nő” paradox jellemzése

A konferenciához ide kattintva tud csatlakozni.

Meeting ID: 959 1557 7647

Passcode: 681490

Az előadások összefoglalói:

Kovácsné dr. Faltin Erzsébet: Szentéletű első királynénk, Gizella

 Árpád-házi István vezérlő fejedelem, majd király hitvese – királynéink királynéja – Gizella.

1. István király és hitvese, Gizella királyné a Kárpátok ölelésében, a családon alapuló törzsi rendben területet foglaló, különböző nemzetiségű, a megyer/magyar törzs elsőbbségét elismerő nagycsaládok vérszövetségét Európa egyik legnagyobb államává tették. A magyarrá lett Gizella férje támasza, a magyarság gyámola, gyermekeik gondos édesanyja, a római katolikus egyház támogatójaként élt-halt. Első királynénknál nagyszerűbb teremtés nem állt országunk királya mellett, de királynőként sem találunk még egyet! Az életében kialakult és tovább élt hagyomány szerint István királyunk hitvese, első királynénk szent, holott Gizellát nem avatták sem boldoggá, sem szentté. Mielőbbi szentté avatása nem a Római Katolikus Egyház belügye, hanem államérdek! Ehhez egyetlen aktus hiányzik: az oltárra emelés.

Dr. Diószegi) Szabó Pál (PhD., SZTE-ÁJTK, tud. mts.:Néhány adat Lokietek Erzsébet kormányzati szerepéről I. (Nagy) Lajos kormányzati rendszerében

 „a mi legkedveltebb anyánknak a szíves hozzájárulásával…”

Lokietek Erzsébet férje, I. Károly király halála után, mint különleges jogállású „anyakirályné”, maradt fia, I. (Nagy) Lajos király mellett. A Magyar Királyságban ezentúl még fontos diplomáciai feladatokat is ellátott. Luxemburgi IV. Károly német-római császár egyszer minősíthetetlen szavakkal illette Lajos király anyját és annak a politikában betöltött nagy befolyását. Az előadás e páratlan befolyás egy-egy részletét, források segítségével, világítja meg.

Dobó Mariann: Női konfliktuskezelési lehetőségek karantén helyzetekben

Mi lehet az oka, hogy vannak olyan emberek, akik nehéz krízishelyzetekből is aránylag gyorsan felállnak, és vannak, akik nem? Mi lehet az a plusz képesség, amely által ők sokkal sikeresebben oldják meg a konfliktushelyzeteket, mint a többiek?

Minden ember egyedi módon, a saját szűrőjén keresztül szemléli a világot, kezeli konfliktusait, hozza meg döntéseit. Ez a sajátos viselkedési minta, ebben az esetben a megküzdési stratégiánk (eredeti nevén coping stratégiánk) szüleinktől, nagyszüleinktől vagy olyan tekintély személytől ered, aki kisgyermek korunkban gondozónk volt. Példamutatásuk alapján alakult ki bennünk az a fajta problémamegoldó képesség, amely nehéz időkben is átsegít bennünket krízispontokon, fenyegető, veszteséget vagy kihívást jelentő krízishelyzeteken. Ezeknek a problémamegoldó (problémaközpontú) sémáknak, szerepmodelleknek köszönhetően tudja számos nő leküzdeni tehetetlenség érzését, félelmeit. A karantén helyzet okozta gazdasági nehézség és bezártság ellenére is fenn tudta tartani érzelmi tudatosságát, kontrollját, az optimista életszemléletét, életigenlő magatartását, kreativitását. A köznyelvben ezekre az emberekre mondják: nagy a lélekjelenlétük. Ösztönösen tudják mit kell tenniük. Érzelmi intelligenciájuk fejlett.

A megoldás egyfelől az, hogy nőként találjuk meg azt az erőforrást, amely megerősít bennünket önbizalmunkban! Az önbizalom, az egyenrangúság érzésének megerősítése segíti az összhangot kialakítani önmagunkban. Ha mi, nők kiegyensúlyozottak vagyunk, akkor ezt sugározzuk környezetünk, családunk felé.

Az üzenet másfelől ebben az, hogy neveljük tudatosabban gyermekeinket! Mutassunk nekik olyan megküzdési stratégiát, tanítsuk meg őket olyan életprogramra, ehhez társuló szerepmodellekre, amelyek generációkon keresztül képesek értékeket képviselni, és valóban követhetők!

Elekes Ágnes: Sajátos nevelési igényű gyermek hátránycsökkentő segítése Mit jelent, a sajátos nevelési igény?

Mik a figyelmeztető jelek?

Gyermekünk hátránycsökkentő segítése csecsemő-, kisgyermekkorban.

Gyermekünk hátránycsökkentő segítése az általános és középiskolában.

Gyermekünk hátránycsökkentő segítése az egyetemen.

Hogyan segítik a köznevelési intézmények a sajátos nevelési igényű gyermekeket.

A tudatos anya...

- táplálkozás, sport, kognitív fejlesztés.

-internet használat.

Dr. Bogoly Józse Ágoston C.Sc.: irodalomtörténész és kultúrakutató:

A Léda-szerelem Ady Endre költői világában. Szociálpszichológiai és irodalmi értelmezése.

A női aspektus kiemelése, a női oldal és a férfi oldal szociálpszichológiai megközelítése során Bogoly József Ágoston Ady Endre: Léda asszony zsoltárai című versciklusát úgy mutatja be, hogy a női nézőpontot veszi figyelembe, miközben a nő múzsaként férfira gyakorolt inspiratív szerepére világít rá. Ha mindezt Ady Endre Elbocsátó szép üzenet című versének távlatába helyezzük, akkor a szociális képesség és a viselkedés stíluskommunikációja szempontjából  megvilágítást kap az ego-központú Ady-féle életérzés és érzelmi, szerelmi beállítódás. Adynál sajátos szociális képesség és stíluskommunikációs költői retorika ez. Léda, azaz Brüll Adél és Ady Endre szerelmi viszonyának a párkapcsolati szociálpszichológia felőli vizsgálatakor kivillannak a boldogtalan női és férfi természet vonásai és korlátai, az ellentmondások körvonalai. Ady Endre: Héja-nász az avaron (1905) és Lédával a bálban (1907) című versei

e szempontból külön értelmezést kapnak. A szakirodalmi hagyományban, a szerelemfelfogást illetően, az utóromantika, az irodalmi mű teremtésesztétikája és az alkotáspszichológia sajátosan ötvöződik. Azonban Bogoly József Ágoston már az újabb, azaz 21. századi fogalomkészlettel újítja meg Ady Léda-szerelmének értelmezési világát. Az előadás alapján, Ady Endre: A fekete macska című rövid írásának és Ady Endre: Új Versek (1906) című kötetének, a Léda-tematikájú verseknek az újra értelmezésével mélyebb dimenziókban is nyomon követhetjük a nő múzsaként férfira gyakorolt inspirációs szerepét, a szerelemnek, mint érzelmi szociális képességnek az interperszonális dinamikáját.  

Jeneiné Maglóczki Stephanie: A „nő” paradox jellemzése

Aránylag hosszú időn keresztül (legalább Európában) konzekvens volt a női szerep tendenciózus (fel) értékelése.

Hagyományos lett immár a férfi - nő egyenértékűsége, megbecsülése. Anatómiai idegrendszeri alapon is ( pl: a jobb agyfélfélteke szerencsés dominanciája ,a férfiak tipikusan a bal agyféltekei dominanciájával szemben).

Mára dehonesztálóbb a nő bemutatása. Összemosási szándék érzékelhető. Ne disztingváljunk  férfi-nő viszonylatban: apa-anya, férfi-nő nem érdemes , nem méltányos az ilyetén disztinkció.

Lehetne  autentikusabb összehasonlítás, annál is inkább mivel kardinális kérdésről van szó.

Az összehasonlítás során újra kell gondolnia biológiai-társadalmi érveket,  bevezetéseket a hagyomány és az újítás megfontolt arányát.