Eseménynaptár

Részletek

Az előadás közvetítését a fenti időpontban itt érheti el az MTA YouTube-csatornáján.

Előadó: Kosztolányi György

A SARS-Cov-2 vírus 2020 eleji felbukkanását követően a vezető politikusok nyilatkozataiban korábban nem tapasztalt hangsúlyt kapott a tudomány. A jelentős zavarokat okozó járványhelyzetben gyakran hangzott el a döntéshozók részéről: majd a tudósok megmondják, mi a teendő. Mindig is voltak időszakok, amikor a társadalmi környezet kedvező volt a tudomány számára. A kérdés most az, vajon a Covid-járvány valóban fordulatot hozott-e a tudomány társadalmi megítélésében. Remélhető, hogy az egészségügy végre megkapja az őt megillető, régóta hiányolt kiemelt társadalmi, politikai figyelmet?

A kutatók rendkívüli aktivitással fordultak a virológiai, immunológiai kórfolyamatok, az epidemiológiai történések, majd a gyógyszeres kezelés és a vakcináció felé. Az év közepére a tudományos folyóiratok szerkesztőségei a kéziratok cunamijáról kezdtek beszélni. De a tudományos szaklapok mellett a napi- és hetilapokban is megjelentek tudományos ismeretterjesztő cikkek. Vitathatatlan, hogy az elmúlt 6-8 hónapban a tudomány a társadalom figyelmének középpontjába került.

A kutatások, felmérések adatai rendkívül fontos támpontokkal szolgáltak már eddig is a politikai döntéshozóknak a halálozást és a járvány negatív gazdasági hatásait egyaránt minimalizáló, egymásnak ellentmondó intézkedések meghozatalához. Több elemzés azt valószínűsítette, hogy az egyes országok egészségpolitikája, népegészségügyi rendszereinek általános színvonala jelentős hatással van a morbiditásra és a mortalitásra. Markánsan kirajzolódott, hogy mai globalizált világunkban egy járvány az egészségügyi rendszer alulfinanszírozottságán, rosszul szervezettségén keresztül térdre kényszerítheti a gazdasági, pénzügyi, közlekedési, turisztikai, oktatási, mezőgazdasági és sok más egyéb szférát. A pandémia élesen rámutatott arra, hogy az országok társadalmi, politikai berendezkedésében az egészségügynek központi helyet kell elfoglalnia, valamint hogy az egészségügy adaptációs készsége, az ellátórendszer infrastrukturális, anyagi és személyi feltételeinek biztosítása világjárvány nélkül is prioritás kell, hogy legyen. Az egészségügyön túl a Covid-19-re irányuló rendkívül intenzív tudományos aktivitás meggyőző érv a kutatók, a független tudományos műhelyek társadalmi felelősségének, a tudomány társadalmi hasznosulásának alátámasztására is.

Névjegy

Kosztolányi György Széchenyi-díjas orvos, gyermekgyógyász, klinikai genetikus, a Pécsi Tudományegyetem professor emeritusa. Az ember genetikai állományának eltérései és a klinikai tünetek közti összefüggések elemzése nyomán lett 2001-ben az MTA tagja. Jelenleg az MTA élettudományi alelnöke.