Tematikus csomagok az MTA Alumni Programban

Kutatók segítségével olyan tematikus ajánlatokat (témacsomagokat) dolgoztunk ki, amelyek segíthetik a kapcsolattartók és kollégáik munkáját az Alumni-események megszervezésében, főleg a témák és a kutatók kiválasztásában, meghívásában. Minden témacsomag tartalmazza az általunk javasolt előadástémákat, valamint az egyes témákhoz meghívható előadókat. Az egyes témacsomagokat részletekben és egészben (például egy témahéten, iskolanapon) is lehet használni.

2024. június 4.

Témacsomag: A jövő orvostudománya

Az orvostudomány módszerei mindig követték a korok tudását és technikai lehetőségeit. A csomagban azt szeretnénk bemutatni, hogy az elmúlt évtizedek tudományos és technikai fejlődése milyen alapvetően új lehetőséget ad a megelőzés és gyógyítás számára.

Témák:

  • Az egyénre szabott orvoslás fontossága és lehetőségei: genomelemzés a megelőzésben és gyógyításban
  • MI és big data alkalmazása a diagnosztikában és a gyógyításban
  • Molekuláris biológiai technológiák, genomjavítás, őssejtek
  • Robotok a gyógyításban: az ellátásban, sebészetben, idősellátásban
  • Vezérlés agyi jelekkel (protézis, számítógép), Brain Machine Interface
  • (f)MRI diagnosztika, demenciák, kognitív elváltozások korai kimutatása
  • Kiborg: ember-gép hibrid, mesterséges szervek

Csomag: A jövő orvostudománya

Kutató: Bagdy György

AAT-azonosító: 11887

Téma: Új gyógyszercélpontok azonosítása hipotézismentes vizsgálatokkal. A két vizsgálattípus alapelveit, előnyeit, hátrányait ismertetném konkrét, jól követhető omikai (genomika, transzkriptomika) példákon bemutatva.


Csomag: A jövő orvostudománya

Kutató: Galuska László

AAT-azonosító: 7071

Téma: Hevesy György Nobel-díjától a nukleáris medicináig. A 80 éve kapott díj megalapozott egy folyamatosan fejlődő, de alig ismert önálló orvostudományi szakterületet, mely izotóppal jelzett molekulákkal képes mutatni egy élő szervezet molekuláris biológiai folyamatait, változásait. Az előadás az évtizedek alatt lezajlott fejlődést és a jövő lehetőségeit mutatja be a diagnosztikában és terápiában.


Csomag: A jövő orvostudománya

Kutató: Haidegger Tamás

AAT-azonosító: 24131

Téma: Robotok az orvoslásban


Csomag: A jövő orvostudománya

Kutató: Iván Kristóf

AAT-azonosító: 10054614

Téma: A bionikai eszközök alkalmazásának lehetőségei: ARM – végtagsérült betegek kézprotézisének hétköznapi feladatokra való használata; BCI – agyi elektromos jelekkel vezérelt számítógépes program gerincvelősérült pilótáknak; FES – alsóvégtag-bénult pilóták kerékpárversenye elektromos izomstimuláció segítségével.


Csomag: A jövő orvostudománya

Kutató: Ivics Zoltán

AAT-azonosító: 24375

Téma: Örökletes és szerzett betegségek gyógyítása gén- és sejtterápiával. Génszerkesztés a medicina szolgálatában.


Csomag: A jövő orvostudománya

Kutató: Kincses Zsigmond Tamás

AAT-azonosító: 10048467

Téma: Funkcionális és strukturális MR agyi képalkotás. Hogyan működik az MR? Milyen betegségekben használjuk az MR-biomarkereket?


Csomag: A jövő orvostudománya

Kutató: Kovács László

AAT-azonosító: 17665

Téma: Biológiai úton előállított új gyógyszerek, génmódosított sejtekkel történő terápiák, az immunrendszer helyreállításának lehetőségei, pl. őssejtátültetés. A mikroRNS-vakcinák lehetséges szerepe a jövőben immunológiai betegségek gyógyításában.


Csomag: A jövő orvostudománya

Kutató: Moldvay Judit

AAT-azonosító: 16033

Téma: Személyre szabott betegellátás tüdőrákban. A tüdőrák világviszonylatban és Magyarországon is a vezető daganatos halálok. Ahhoz, hogy eredményesen küzdhessünk ellene, minél jobban meg kell ismerni a tüdőrák kialakulásának, áttétképzésének és kiújulásának patológiai és molekuláris genetikai hátterét. A daganatellenes kezelések sikeréhez fontos, hogy találjunk olyan markereket a daganatszövetben és/vagy a beteg vérében, amelyek előrevetíthetik a kemoterápia, a sugárterápia, a molekuláris célzott terápia és az immunterápia hatékonyságát. Az előadás során ezeket a kérdéseket járjuk körül, bemutatva a jelenlegi kezelési lehetőségeket és a főbb kutatási irányvonalakat.


Csomag: A jövő orvostudománya

Kutató: Porrogi Pálma

AAT-azonosító: 10057870

Témák:

  • Az egyénre szabott gyógyszeres terápia jelentősége, alkalmazása
  • Immunterápia a daganatos betegségek kezelésében
  • Gyógyszer vagy méreg? Farmakonok okozta mutagenezis, karcinogenezis

Csomag: A jövő orvostudománya

Kutató: Dr. Speer Gábor

AAT-azonosító: 23030

Témák:

  • MI és big data alkalmazása a diagnosztikában és a gyógyításban: Itt ki kell térni a ChatGPT (és hamarosan jelentkező társai) adta jelenlegi hatalmas lehetőségekre és súlyos hibáira az „öndiagnózisban”, „önkezelésben” egy tünet/betegség kapcsán. Beszélni kell az álhírekről, az MI korában párhuzamosan létező és terjedő áltudományok kritika nélküli elfogadásáról, arról, hogyan tájékozódhat valaki az egészség kapcsán a világhálón: miért rossz orvos dr. Google, bár 7/24 „rendel”. Az autodidakta önelemző – Qser – által elkövetett hibák és a Qser-lét jelentősége.
  • Robotok a gyógyításban: ellátásban, sebészetben, idősellátásban: szociális robotok, robotsebészet, gyógyszeradagoló „robotok”, „robotok” a radiológiában (MI diagnosztizálja a CT-/MR-/rtg-leletet), robotnővérek, drónok az egészségügyben (gyógyszer- és vérszállítás, defibrillátor kiküldése drónnal, tömegbaleseti helyszínelés és a laikusok által megkezdett elsősegély támogatása/irányítása drónnal – ezek mind léteznek!)
  • Kiborg: ember-gép hibrid, mesterséges szervek, mesterséges hasnyálmirigy, mesterséges végtagok. És ami már évtizedek óta működik: pacemaker, beültetett defibrillátor, beültetett epilepsziás rohamot gátló chip.

Csomag: A jövő orvostudománya

Kutató: Szigeti Krisztián

AAT-azonosító: 10068779

Témák:

  • MI és big data alkalmazása a diagnosztikában és a gyógyításban. Korábban léteztek más matematikai algoritmusok is (bár most az MI a top), amelyek segítik az adatfeldolgozást (radiomika) és a kiértékelést (szakértői rendszerek, Bayes-alapú döntéstámogatás).
  • (f)MRI diagnosztika, demenciák, kognitív elváltozások korai kimutatása
  • A modern képalkotásnak egy nagyon szűk szegmense az fMRI, amely számos problémával küzd még a neuroinflammáció diagnosztikájában is (pl. fUH).
  • Nanotechnológia, gyógyszerek célzott célba juttatása.
  • A célzott terápia (nem genomikai) alapján számos további módszert lehetne említeni (pl. intervenciós radiológia, nuklidterápia, mAb-alapú célzott izotópterápia, EV- és NP-alapú multimodális diagnosztikai és terápiás módszerek). Ezek olyan jövőbe mutató technológiák, amelyek a fentieket ötvözik.

Témacsomag: A világ bonyolódása

Világunk számos szerveződési szinten nyilvánul meg és vizsgálható. Mindegyik szint fejlődésének és a szintek egymásba alakulásának, a komplexitás fejlődésének van folyamata és történelme.

Ezeken a komplexitásnövelő lépéseken szeretnénk a hallgatóságot végigvezetni, hogy megismerjék az összetett rendszereket, a szerveződési szinteket és az evolúciós szemlélete, valamint annak gondolatát, hogy a világot érdemes szerveződési szinteken és az emergencia fogalmának ismeretében szemlélni.

Témák:

  • A világegyetem fejlődése a nagy bummtól a hőhalálig, részecskék, galaktikus struktúrák, kiemelve az elemek keletkezését a csillaggenerációkban (asztrokémia)
  • Prebiotikus evolúció, az élet kialakulása
  • Az élet nagy lépései, a geo- és bioszféra közös evolúciója (great oxigenation, CO2-ciklusok)
  • Az evolúciós törzsfa és az egyedfejlődés evolúciója
  • Az idegrendszer evolúciója a reflextől a tudatosságig
  • Az ember evolúciója, szociális evolúció
  • Az eszmék evolúciója a tudományban, a mérnöki munkában, evolúciós tervezés, genetikus algoritmusok
  • A számítógépek fejlődése (Ada Lovelace, Turing…), robotok, mesterséges intelligencia, kiborgok, szingularitás
  • A társadalom evolúciója – merre tovább?

Csomag: A világ bonyolódása

Kutató: Boda Dezső

AAT-azonosító: 22704

Téma: Komplex rendszerek a fizikában, a biológiában, és a társadalomban. Mi a különbség a komplikált és a komplex rendszer között? Mik a komplex rendszerek jellemzői (összetettség, hierarchia, kölcsönhatások, emergencia, önszerveződés, adaptáció, szabályok által vezérelt, rendezett és rendezetlen egyszerre)? Mi a különbség a komplex fizikai és komplex adaptív rendszerek között? Mit mondhatunk a komplex rendszerek rezilienciájáról? Kontrollálhatóak-e a komplex rendszerek? Megjósolható-e a komplex rendszerek viselkedése? Ezekre a kérdésekre keressük a választ az előadásban.


Csomag: A világ bonyolódása

Kutató: Somorjai Endre

AAT-azonosító: 8212

Témák:

  • Élet a Földön kívül? – exobolygók keresése, az élet feltételei
  • Meddig él a Nap? – csillagok működése, „élete”, sorsa

Csomag: A világ bonyolódása

Kutató: Szabados László

AAT-azonosító: 7929

Témák:

  • Helyünk a világegyetemben (általános csillagászati ismertetés a Naprendszer, a Tejútrendszer és az egész univerzum felépítéséről, fejlődéstörténetéről)
  • A Föld mint az univerzum része (általános csillagászati ismertetés, amelynek fő mondanivalója a Föld veszélyeztetettsége a kozmikus hatásoktól)

Csomag: A világ bonyolódása

Kutató: Kiss Gábor Gyula

AAT-azonosító: 23330

Téma: A világunkban megtalálható kémiai elemek eredete. A periódusos rendszerre tekintve elmondhatjuk, hogy az emberiség a 21. századra 118 kémiai elemet fedezett fel. E 118 elem közül Földünkön 94 található meg (a többi mesterségesen, részecskegyorsítók segítségével állítható elő). Ugyanakkor világunk keletkezésének pillanatában, az ősrobbanás során mindössze hidrogén, hélium és igen kis mennyiségben lítium jött létre. Az előadás a Naprendszerünkről és galaxisunkról rendelkezésre álló legújabb csillagászati eredményekre támaszkodva arra a kérdésre ad választ, hogy hol és hogyan keletkezett a Földünkön megtalálható többi kémiai elem. Továbbá bemutatja azokat a kísérleti magfizikai kutatásokat, amelyek segítségével a fenti kérdés megválaszolható.


Csomag: A világ bonyolódása

Kutató: Erdélyi Róbert

AAT-azonosító: 14248

Téma: Együtt élni egy csillaggal. Csillagkeletkezés, a csillagok szerkezete, a Nap mint csillag, amit részleteiben is látunk, Nap-Föld kapcsolat, űridőjárás, az űridőjárás kockázatai mint a 21. század egyik legnagyobb kihívása, jövőkép (Quo vadis...).


Csomag: A világ bonyolódása

Kutató: Kereszturi Ákos

AAT-azonosító: 18757

Témák:

  • A világegyetem nagy struktúráinak keletkezése: az ásványoktól a bolygókon és csillagokon át a galaxisokig
  • Az élet keletkezése és lehetősége a Földön kívül

Csomag: A világ bonyolódása

Kutató: Pósfai György

AAT-azonosító: 13708

Téma: Prebiotikus evolúció, az élet kialakulása


Csomag: A világ bonyolódása

Kutató: Kun Ádám

AAT-azonosító: 22645

Témák:

  • Az evolúció nagy átmenetei – az élet nagy lépései
  • Ember evolúciója most? – az ember evolúciója nem állt le, erről a tényről is lehet beszélni
  • Az együttműködő ember – az ember evolúciója, szociális evolúció
  • Milyen az emberi társadalom, és milyen irányban változhat? – a társadalom evolúciója, merre tovább?

Csomag: A világ bonyolódása

Kutató: Főzy István

AAT-azonosító: 15652

Téma: „Mélységes mély a múltnak kútja” – négymilliárd éves történetünk az ősmaradványok tükrében. Kövek, kőzetek, kövületek. Kígyókövek, küklopszok, sárkányok és a vízözön szomorú tanúja – legendás ősmaradványok és a fosszíliák valódi természete. Miből és hogyan lesz ősmaradvány? A fosszilizálódás feltételei. A kövületek jelentősége. Kőzetalkotó ősmaradványok. A fosszíliák kor- és környezetjelző szerepe. A Föld kora és a 46 méteres madzag. A földtani időskála és a radiometrikus kormeghatározás kapcsolata. Élő kövületek és vezérkövületek. Élet a prekambriumban, a mezozoikumban és a kainozoikumban. Az ember kora: az antropocén. Az élet fejlődésének mérföldkövei. Tömeges kihalások a földtörténeti múltban és a jelenben. Az öt nagy kihalási esemény és a hatodik, amelyik itt van a nyakunkon.


Csomag: A világ bonyolódása

Kutató: Acsády László

AAT-azonosító: 14489

Téma: Az idegrendszer evolúciója, szerveződése, változatossága. Az ember evolúciója.


Csomag: A világ bonyolódása

Kutató: Gulyás Attila

AAT-azonosító: 13957

Téma: Hogyan alkotnak az idegsejtek gondolkodó agyat? Az agyműködés megértéséhez végigsétálunk az agy szerveződési szintjein. Hogyan összegzik a molekulákból álló idegsejtek az ingereket? Hogyan döntenek és tanulnak az idegsejtekből álló hálózatok? Hogyan épül fel a külső világ belső modelljének kialakítására képes agykéreg sok apró hálózatból? És végül: az agykérgi területek állandóan változó aktivitásmintázata hogyan vezet a tudatossághoz, a jövő múlton alapuló megtervezéséhez?


Csomag: A világ bonyolódása

Kutató: Tusnády Gábor

AAT-azonosító: 15524

Téma: Bioinformatika, avagy hogyan vizsgáljuk a világot, ha csak számítógépünk van? Az előadás a membránfehérjéken keresztül bemutatja, hogyan dolgozik egy bioinformatikus, hogyan lehet több ezer cikk feldolgozásával, matematikai algoritmusok felhasználásával olyan programokat készíteni, amelyek futásához még a számítógépet is magunknak kell összerakni, de a weben való elérhetőségük révén több millió feladatot végeznek a világ szinte valamennyi országában dolgozó kutatók munkáját segítve.

Témacsomag: Kooperáló társadalom

A nagyvárosok kialakulásával eltűntek a kisközösségek hagyományos és évszázadokra visszanyúló együttműködési formái és szokásai. A tömegekben élő emberek elvesztették egymással a kapcsolatot, a bizalmat és ezáltal az együttműködést. Erre rakódott rá a kapitalizmus, a tömegtermelés és a versenyszellem szolidaritást és bizalmat romboló hatása is.

Az elmúlt évtizedben, részben az internet és a közösségi média összekapcsoló hatására számos pozitív folyamat indult meg, melyek új, egymásban megbízó, gyakran, de nem mindig virtuális közösségekbe szervezik az embereket. Ezeket a mozgalmakat, jelenségeket szeretnénk bemutatni az előadáscsomagban. Versengés helyett együttműködés!

Témák:

  • Nyílt forráskód, freeware: egyének vagy közösségek által létrehozott, átlátható szoftver- és hardverrendszerek, melyeknek szabad a használata.
  • Creative commons: a copyright fogalmának kiterjesztése. A szellemi terméket létrehozó egyének vagy közösségek meghatározhatják, hogy szellemi termékeik milyen módon használhatók fel, továbbadhatók, továbbfejleszthetők-e, lehet-e, és ha igen, milyen feltételekkel pénzt kérni a felhasználásukért.
  • Makers spaces, közösségi műhelyek és irodák: ideiglenesen, közösségileg használható irodák, műhelyek, melyek olyan felszerelésekkel rendelkeznek, amelyeket egyéneknek nem gazdaságos üzemeltetni, vagy csak szakember segítségével használhatók teljes potenciáljukon. Inkubátorprogramok, ahol szakértelmüket oszthatják meg a résztvevők.
  • Right to repair: A fogyasztói társadalom válsága és az újrahasznosítás jegyében jelentős az igény a javítás lehetőségére is. Társadalmi nyomás a törvényhozókra, repair clubs: (nyugdíjas / önkéntes / közösségileg finanszírozott) szakemberek segítenek dolgokat megjavítani, újrafelhasználás, további felhasználás (recycling, upcycling).
  • Car (& etc) sharing: a fiatal generációkban megjelenő trend, hogy nem birtokolni, hanem használni akarnak dolgokat, közösen megosztva. Ennek fajtái és lehetőségei.
  • Citizen science, data sharing, BioRxiv, Sci-Hub/LibGen: adatmegosztás és közösségi feldolgozás, új eredmények előállítására, illetve kész eredmények közzétételére. Lázadás a kiadók tudománymonopóliuma ellen. Gerilla weboldalak.
  • Közösségi finanszírozás, patreon, kickstarter, adománykoordináló oldalak, crowdsourcing/crowdfounding: Van egy ötleted, de nem tudod, hogy érdemes-e megcsinálni, és ha igen, akkor honnan lesz rá pénzed anélkül, hogy nagy kockázatot kelljen vállalnod? Szeretnél megoldani egy problémát, de szükséged van szakemberekre? Adakoznál jó célokra, de nehéz választanod, mire adj pénzt, és az hogyan jusson el biztonságosan a megfelelő célok támogatásáig?
  • Modern demokratikus technológiák és döntésformák: Az összekötött társadalom új, közvetlen demokráciamegoldásokat tehet lehetővé, ennek lehetőségei és fejlődési irányai.

Csomag: Kooperáló társadalom

Kutató: Bányász Péter

AAT-azonosító: 10057917

Témák:

  • Adatmegosztás és közösségi feldolgozás új eredmények előállítására, illetve kész eredmények közzétételére. Lázadás a kiadók tudománymonopóliuma ellen. Gerilla weboldalak. Citizen science, data sharing, BioRxiv, Sci-Hub/LibGen.
  • Modern demokratikus technológiák és döntésformák: Az összekötött társadalom új, közvetlen demokráciamegoldásokat tehet lehetővé, ennek lehetőségeit és fejlődési irányait mutatja be az előadás. A közösségi média lehetőségei a politikai döntéshozatal befolyásolásában.

Csomag: Kooperáló társadalom

Kutató: Borgulya Istvánné dr. Vető Ágnes

AAT-azonosító: 13202

Téma: Közösen használt tér – közösségi események – közösség-formálódás. Cél: a közösségi műhelyek, munkahelyek (maker spaces, coworking houses/spaces) terén szerzett tapasztalatok megosztása és együtt gondolkodás a bennük rejlő lehetőségek kiaknázásáról. Kiindulási alap: a Pécsen működött Coworking House. További témák: a közösségi irodák kialakulása; elterjedtségük a világban; hazai szerepük a COVID-lezárások idején és utána; a közös tér és a közösségteremtés; a kihasználás sokirányú lehetőségei (csoportmunka); javaslatok a jövőre.


Csomag: Kooperáló társadalom

Kutató: Erdősi Péter Máté

AAT-azonosító: 10061113

Téma: Kiberreziliens polgár – hiteles és titkosított kommunikáció nyílt szoftverekkel. A kiberfenyegetettség mindenkit érint korra, nemre, tartózkodási helyre való tekintet nélkül, aki bármilyen módon információt gyűjt vagy információt oszt meg a világhálón vagy annak egy szűkebb közösségében. A védelem és az önvédelem mindenkit megillet, hiszen a legtöbb negatív esemény (károkozás, megtévesztés, csalás) akkor következik be, amikor illetéktelenektől fogadunk el manipulatív információt hitelesnek, vagy illetéktelenek megismerik az általunk közzétett tartalmat, és ezzel visszaélve kárt okoznak nekünk. Az előadás kitárgyalja a biztonsági követelményeket, körbejárja a hitelesség fogalmát és elvi megvalósítási lehetőségeit, majd az résztvevők az előadó segítségével a tanultakat a gyakorlatban is alkalmazzák nyílt forráskódú szoftverek segítségével, azaz digitálisan hitelesítenek és ellenőriznek fájlokat, majd adatokat titkosítanak, és el is olvassák őket a megfelelő módon. Egy rövid kitekintés erejéig felvillantják a kvantumszámítógépek megjelenését követően használható kriptográfiai algoritmusokat és a már ma is elérhető megoldásokat. Mindezek a technikák képesek növelni a kommunikációba vetett bizalmat és csökkenteni a kommunikáció kockázatait, így segítve elő a hatékony kommunikációt az egymással együttműködő csoportok között.


Csomag: Kooperáló társadalom

Kutató: Földes Dávid

AAT-azonosító: 10057848

Téma: Milyen lesz a jövő városi közlekedése?

  • Fenntartható közlekedési módok: mikromobilitás, a járműtulajdonlás átalakulása, megosztott mobilitás (roller, kerékpár, autó, telekocsi), DRT, megosztott taxi / ride-sourcing, térhasználat, 15 perces város / szuperblokkok / forgalomcsillapítás / élhető terek, járműmeghajtás – elektrifikáció).
  • Önvezető járművek: technológiai összefoglaló, átalakuló mobilitási szolgáltatások, megosztott kisbuszok, forgalomra/szokásokra gyakorolt hatások.

Csomag: Kooperáló társadalom

Kutató: Makó Csaba

AAT-azonosító: 12255

Téma: A munkavégzés a 21. században: platform és hibrid munkavégzési formák.


Csomag: Kooperáló társadalom

Kutató: Tóth Péter

AAT-azonosító: 25616

Téma: Küzdelem a városi közterületek emberibb használatáért – alulról jövő kezdeményezések a városi terek fenntartható használatáért, az utcák és terek visszafoglalása (Critical Mass mozgalom, szomszédünnep, Járókelő alkalmazás, közösségi kertek, foglalt házak).


Csomag: Kooperáló társadalom

Kutató: Z. Karvalics László

AAT-azonosító: 15476

Témák:

  • A jövő minden diákja tudományt (is) fog művelni. Ma a legtehetségesebbnek mondott, általában külön felkészítésen áteső diákok kerülnek abba a helyzetbe, hogy nemcsak tanulnak a tudományról, hanem valamilyen téma kapcsán saját értékes kutatásokat is folytathatnak. De amióta az állampolgári/közösségi/részvételi tudományprogramok elindultak, sokszor milliós önkéntestáborral, azóta korántsem elképzelhetetlen, hogy tudósok, tanárok és diákok közösen formáljanak olyan hatalmas tudományos problémamegoldó gépezeteket, amelyekben a rájuk eső részfeladatok elvégzésével a diákok valódi hozzájárulást nyújtanak új eredmények létrejöttéhez, néha akár játékkörnyezetekben. De mindig megváltozik a motiváció a tanulásra: hiszen a tanulás így képességszerzés, hogy alkalmassá lehessen válni a feladatokra.
  • Közvetlen demokrácia, önfenntartó közösségek, globális kormányzás. Multikrízis – egymásba kapcsolódó válságtípusokkal terhelt jövő. Hogyan érhető el viselkedésváltozás, hogyan születhetnek megfelelő döntések, és hogyan használhatóak fel az elérhető legjobb tudások mindehhez? Miben segíthet a technológia? Milyen élő példái vannak a világban a gazdasági és politikai önigazgatásnak, és milyen kiutat kínálhat széles körű elterjedésük a jelenlegi csapdahelyzetekből? Hogyan működhet globális szinten mindaz, ami helyi szinten életképesnek bizonyul?