Mert nincs rá szó, nincsen rá fogalom – A katakrézis mint trópus és gesztus a költészetben – Bollobás Enikő levelező tag székfoglaló előadása

Bollobás Enikő, az MTA levelező tagja és Dávidházi Péter osztályelnök-helyettes, az MTA rendes tagja (Kattintson a galériához!) mta.hu/Szigeti Tamás

Székfoglaló előadásában Bollobás Enikő a katakrézist szemantikai ménage à trois-alakzatként definiálta, amelyben a nyelvi forma és a jelentés kapcsolatába befurakszik egy új jelentés. Vagyis egy szó két jelentéssel „folytat viszonyt”, egy régi és egy új jelentéssel. Bollobás Enikő megvilágította, hogy a katakrézis a hétköznapi, a tudományos és a költői nyelv váratlanul gyakori alakzata, az új gondolatok és fogalmak legfőbb hordozója, ekként a nyelvi és gondolati kreativitás fontos eszköze. Egyúttal azt is bemutatta, hogy a trópus jóval összetettebb, mint azt a retorikai szakirodalom sejteti. Legfontosabb jellemzői – hogy fogalmi és nyelvi hiányokat pótol, hogy használatával sérül a megértés, hogy a nyelvbe zártság alakzata, illetve hogy egyaránt poétikai és narratív trópus – látványosan kiemelik a többi alakzat közül. Alakzati szerkezete komplex kapcsolatot mutat más alakzatokkal, ami megmagyarázza, hogy a katakrézis miért gyakori részvevője a politropizmusnak.

Előadása második felében Bollobás Enikő kifejtette, hogy a katakrézis jóval több puszta trópusnál. Hiszen nemcsak a szavak jelentésbővülésében érhető tetten, hanem a költői konvenciók átértelmezésének gesztusában is (ami szintén jelentésbővülésnek tekinthető). Magyar, amerikai, angol, francia, német és brazil költőktől vett példákon mutatta be, hogy az újító szellemben alkotó költők miként adnak új jelentést poétikai tételeknek. Miként írják felül a költői beszédmód emelkedettségére vonatkozó, sokáig széles körben elfogadott vélekedéseket, valamint számos olyan, sokáig meg nem kérdőjelezett preszuppozíciót, miszerint a vers „önkifejezés”, a fordítás az „eredeti” szövegből indul ki, a fordítás mindenekelőtt „értelmi fordítás”, a vers valamiféle „értelmi szálon” halad előre, illetve a nyelvben használt funkciószavak másodlagosak a lexikai tartalmú szavakhoz képest. Ekképp a katakrézis egyaránt tekinthető trópusnak és gesztusnak.