Glaciális és posztglaciális klímaváltozás, emberi hatás és az ökoszisztémák gyors változásai Délkelet-Európában – Magyari Enikő Katalin levelező tag székfoglaló előadása

Magyari Enikő Katalin levelező tag 2023. február 21-én megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

2023. június 14.

Napjaink sokakat foglalkoztató kérdése, hogy várhatóan milyen sebességgel reagálnak a természetközeli ökoszisztémák az 1980-as évektől intenzívvé váló felmelegedésre. Az utolsó glaciális időszak vége kb. 20 ezer évvel ezelőttől kezdődően számos példát szolgáltat ezekre a gyorsan melegedő (és gyorsan hűlő) időszakokra, melyekre a délkelet-európai térség ökoszisztémái sajátos módon reagáltak. Magyari Enikő Katalin előadása első részében ezeket az ökoszisztéma-válaszokat járta körbe alföldi és magashegyi példákon keresztül a Kárpátoktól a Trák-alföldig. Példákat mutatott be a klímaváltozás kvantitatív becslésére, és többváltozós statisztikai módszerekkel elemezte az ökoszisztémák átalakulásának sebességét, a fajkicserélődést, amelyekből következtetéseket vont le a mára vonatkozóan is.

Magyari Enikő Katalin
(Az akadémiai székfoglaló előadásról készített képgaléria a fotóra kattintva nézhető meg.)
Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Előadása második része az élővilág változásának detektálásában legújabban alkalmazott molekuláris módszerek világába vezetett. Az elmúlt években tavi üledékekben megőrzött DNS-szál-töredékek alapján egyre pontosabb fajazonosítások váltak lehetővé szárazföldi növények és állatok esetében, melyek gyorsan növekvő ismereteket szolgáltattak a glaciális és holocén élővilágról. A Kárpát-medence vonatkozásában a hasonló vizsgálatok nemrég kezdődtek, és máris érdekes eredményeket hoztak mind a refugiális fajok, mind a lágyszárú növénytakarót alkotó fajok tekintetében.

Végezetül előadása harmadik részében a pollenanalízis egyik legizgalmasabb alkalmazási területét, az emberi hatás detektálását és a termelő gazdálkodás módszereinek megváltozását mutatta be néhány példán keresztül a neolitikum, a vaskor és a honfoglalás kora vonatkozásában. Kitért a pollenalapú kvantitatív felszínborítás-becslések alapján térségünk utolsó 1000 éves vegetáció- és népességváltozásainak kapcsolatára.

Magyari Enikő Katalin 1973-ban született Debrecenben. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, valamint az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoportjának tudományos tanácsadója. Szűkebb szakterülete a palinológia és paleoökológia.