Az ifjúságszociológiától a székely önképépítésig – válogatás az MTA társadalomtudományi műhelyeinek kutatásaiból

Összeállítás az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának eredményeiről

Az MTA TK nagyközönségnek szóló rendezvénysorozata

2017-ben nagyközönségnek szóló rendezvénysorozatot indítottunk. Kezdeményezésünk célja, hogy társadalomtudományi kutatásaink eredményeinek érthető és érdekes előadásával higgadt és kiegyensúlyozott gondolkodási alapot teremtsünk, melyre építve mindenki kialakíthatja saját véleményét, valamint lépéseket tegyünk afelé, hogy össztársadalmi érdeklődésre számot tartó témákban a tudományos igényű megközelítés véleményformáló szerephez jusson. Májusi, „A szegénység haszna” című konferenciánk előadásai arról szóltak, hogyan és miért válhat a társadalomban működő rendszerek szerves részévé a szegénység, ki sajátíthatja ki a szegénységet, ki húzhat hasznot belőle, és hogyan lehet ennek a jelenségnek a felismerése egy konzervatív társadalompolitika része. „Felnőtt rendszerek, gyermeki érdekek” című novemberi rendezvényünk arra kereste a választ, hogy a felnőttek által irányított és működtetett rendszerek – az állam, az oktatás vagy a prevenciós programok − hogyan csökkenthetik vagy termelhetik újra a társadalomban jelentkező egyenlőtlenségeket már gyermekkortól.

Számítógépes Társadalomtudomány (Computational Social Science) témacsoport

2017 tavaszán az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont kezdeményezésére megalakult a Számítógépes Társadalomtudomány (Computational Social Science, CSS) témacsoport. A témacsoport a területen dolgozó akadémiai kutatóhelyek tevékenységei közötti szinergiák feltárásával és erősítésével kíván új, fontos tudományos eredmények létrehozója lenni. A témacsoport egyik fő célja, hogy a társadalmi együttélés szövetét napjainkban mélységben átalakító Big Data alapú társadalmi algoritmizációs folyamatokat vizsgálja, harmonizálva a fizika, a matematika, az adattudományok és a kvantitatív társadalomtudományos kutatások módszereit és megközelítésmódjait. A témacsoport évközben rendszeres előadás- és vitasorozatokat tart az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontban, amelyeken az érintett tudományágak akadémiai és egyetemi körökben működő képviselői egyaránt részt vesznek. A tavalyi évhez hasonlóan az idén is előadásokkal jelenünk meg a 2018-as Magyar Tudomány Ünnepén. Az idei előadások az idei Magyar Tudomány Ünnepe „Határtalan tudomány” vezérmotívumához kapcsolódnak: azt mutatják be konkrét, folyamatban lévő kutatások példáin, hogy milyen modellezési, illetve módszertani hozzájárulásokkal gazdagodnak a társadalomtudományok különböző ágai (szociológia, politológia, kulturális antropológia, történelem, közgazdaságtan és mások) a természet- ás adattudományok kontribúciói révén.

European Social Survey (ESS)

A European Social Survey (ESS), amelyet hazánkban az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont (azon belül a Szociológiai Intézet munkatársai) koordinál, az egyik legnagyobb és legrégebben fennálló társadalomtudományi kutatás Európában, amely minden második évben felméri a kontinens országainak és társadalmainak állapotát. Magyarország a kezdetek, 2001 óta tagja a kutatásnak, és az eddigi 8 kutatási hullám mindegyikében részt vett. Az ESS 2013-ban megkapta az ERIC (European Research Infrastructure Consortium) státuszt. Az ESS kétévente feltérképezi az európai társadalmak állapotát, hogy nemzetközileg összehasonlítható adatokat nyerjen az európai társadalmak demográfiai, társadalmi állapotáról, a lakosság politikai és közéleti preferenciáinak alakulásáról és a társadalmi attitűdök, illetve a cselekvéseket befolyásoló értékek változásairól. A fenti, állandó kérdésblokkok mellett az európai társadalmak aktuális kérdései is bekerülnek egy-egy adatfelvétel kérdőívébe, így például olyan témák, mint 2012/13-ban a demokrácia értelmezése, értékelése és a demokrácia intézményeivel kapcsolatos attitűdök, 2014/15-ben a bevándorlással kapcsolatos vélemények és attitűdök, 2016/17-ben a klímaváltozással kapcsolatos ismeretek és vélemények, illetve a jóléti állam működésével kapcsolatos elvárások. A kutatások adatbázisai és teljes dokumentációja szabadon hozzáférhetők és bárki által használhatók. Az MTA TK kutatói mellett az ESS-adatokat intenzíven használják az egyetemi oktatók és hallgatók, az MTA- és más kutatóintézetek kutatói, a média képviselői, továbbá a közpolitikai döntés-előkészítés szereplői. Csak Magyarországon több mint 100 tudományos és közpolitikai publikáció használta az ESS adatait, számos egyetemi kurzus, szakdolgozat és PhD-disszertáció épült erre az adatbázisra. Az ESS tehát valódi tudományos „közjószág” (//webmail [dot] tk [dot] mta [dot] hu/owa/Schenk [dot] Borbala [at] tk [dot] mta [dot] hu/redir.aspx?C=mAoZ6-5LgsAaIDjs9lT70eEZsTQjabD78MkpQGWAIYamwBm2XSLWCA..&URL=https%3a%2f%2fwebmail.tk.mta.hu%2fowa%2fredir.aspx%3fC%3dDswbC01JJek4LFkJtKytkE9OsSZenQi1pd1MKQ_2cVLTW-DH7CHWCA..%26URL%3dhttp%253a%252f%252fwww.europeansocialsurvey.org">www.europeansocialsurvey.org).

Az MTA Kiválósági Együttműködési Program keretében meghirdetett „Mobilitás Kutatási Centrum” projekt

Vezető: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont
A konzorcium tagjai: MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, DE Bölcsészettudományi Kar Politikatudományi és Szociológiai Intézet, ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék

A Mobilitás Kutatási Centrum célja, hogy a kutatási együttműködésen túlnyúló, kollaboratív kutatási környezetet teremtsen a magyar társadalom és gazdaság versenyképességének egyik meghatározó tényezője, a mobilitás kutatásának. A projekt célja, hogy segítsen feltárni és megérteni a mobilitást elősegítő vagy éppen hátráltató motivációkat, az intézményi rendszer hatását, a mobilitás és immobilitás következményeit. A projekt négy intézmény együttműködésében valósul meg, amelyek kutatási tevékenységéhez a későbbiekben más akadémiai és felsőoktatási intézmények is kapcsolódnak, így a közös kutatási program az MTA kutatóközpontjai és az egyetemek tudományos együttműködésének kiemelkedő példája. A kutatási projekt célja a társadalmi, munkaerő-piaci, iskolai és területi mobilitás új összetevőinek az elemzése interdiszciplináris kutatási keretben. A kutatás tematikai keretét az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontban kidolgozott új társadalommodell biztosítja, amely a korábban használt rétegződési sémákhoz képest sokkal több társadalmi jellemzőt foglal magában, szignifikáns elemzést biztosít a jelenkori magyar társadalom egyenlőtlenségeinek és az azokat okozó társadalmi, gazdasági és politikai mechanizmusok megértéséhez.

Az iskola nem sziget. Oktatási és társadalmi reziliencia multietnikus környezetben

Az NKFIA által támogatott kutatás célja annak feltárása, milyen intézményen belüli és kívüli, közvetlen és tágabb társadalmi környezeti okai vannak annak, hogy egy iskola eredményes tud lenni az ismeretek és kompetenciák átadásában, az alacsony státuszú diákok társadalmi mobilitásának előmozdításában, különböző társadalmi helyzetű gyerekek és szülők együttműködésének megteremtésében, különös tekintettel a roma és a többségi gyerekek közötti viszonyra. A kutatás során olyan sikeres általános iskolákat keresünk fel, amelyek kiugró eredményeket értek el az alacsony szocioökonómiai hátterű tanulók oktatásában. A kutatás a nemzetközi szakirodalom kérdésfelvetéseihez az intézményi és közösségi reziliencia fogalmának tesztelésével és adaptálásával járul hozzá. A reziliens iskolák képesek esélyt adni a hátrányos helyzetű gyerekeknek, és tartósan magas hozzáadott értékű oktatást nyújtani. A reziliens közösségek a tágabb, kedvezőtlen gazdasági-társadalmi folyamatok ellenére képesek együttműködő, kohézív együttélési formát kialakítani, a közösségben fellelhető erőforrásokat a közösség javára mozgósítani. Vegyes módszertanú kutatásunkban kvantitatív módszerek segítségével azonosítjuk a vizsgálandó iskolákat és településeket, majd kvalitatív módszertani eszközökkel (közösségtanulmány, iskolai esettanulmányok, egyéni és csoportinterjúk, közösségi hálózatok elemzése) vizsgáljuk a helyi iskola és a helyi közösség kölcsönös viszonyait.

GeneZYs 2015 – ifjúságszociológiai felmérés

A 2001-es MOZAIK kutatás után 15 évvel újra reprezentatív Kárpát-medencei ifjúságszociológiai kérdőíves kutatás készült a Mathias Corvinus Collegiummal közösen, amelyet mintegy 2700, Romániában, Szlovákiában, Szerbiában és Ukrajnában élő fiatal (15–29 éves) magyar körében végeztek el, és részét képezte egy, a kolozsvári fiatalok között lefolytatott online felmérés is. A kutatás korra, nemre, településtípusra és régión belüli területi megoszlás szerint volt reprezentatívnak tekinthető. A vizsgálat kitért a megkérdezettek önmeghatározására, a szülőföldhöz és a magyar állampolgársághoz való viszonyára, a legfőbb kihívásokra, valamint az elvándorlási hajlandóságukra. A felmérés egyik legizgalmasabb területe a közösségi hovatartozás vizsgálata volt. Az eredmények szerint a fiatalok 90 százaléka vélekedik úgy, hogy a kisebbségi magyarok a magyar nemzet részét képezik. Szlovákiát kivéve, ahol jogilag nem engedélyezett, meglehetősen kedvező a körükben a kettős állampolgárság megítélése, amelyet a megkérdezettek fele igényelt is. A kutatás vizsgálta a fiatalok migrációhoz való viszonyát is: a megkérdezettek több mint fele fontolgatja a külföldre való végleges elvándorlást.

Az etnikai gazdaság intézményesülésének kísérletei az erdélyi és a felvidéki magyarok körében

Az NKFIA által támogatott kutatás központi kérdése arra vonatkozik, hogy Erdélyben és a Felvidéken milyen szerepet játszik az etnicitás a gazdasági együttműködés irányításában, a gazdasági folyamatok regulációjában. Az oktatással, a kultúrával vagy a médiával szemben a külhoni magyarok által lakott területeken a gazdaság rendszerszintű intézményesülése nem etnikai alapon történik. Ennek ellenére az utóbbi évtizedben számos olyan üzleti kezdeményezés, vállalkozás jelent meg, amely termékeivel és szolgáltatásaival kifejezetten kisebbségi magyar fogyasztókat céloz meg, üzleti diskurzusát/narratíváit magyar kontextusban építi fel, magyar nemzetiségű munkatársakkal dolgozik, magyar üzleti partnerekkel működik együtt. Gazdaságszociológiai és intézményi közgazdaságtani megalapozottságú, feltáró szándékú alapkutatásunkban elsősorban azt vizsgáljuk, hogy mennyire költségesek és hatékonyak az etnicitás mentén szerveződő intézményi megoldások, vagy mennyire eredményesek az etnikailag semleges stratégiákkal szemben. Melyek a sikeres etnikai alapú koordináció jellemzői a különböző intézményi szinteken, és hogyan kerülnek összhangba a hatósági és a piaci koordinációval?

Székely önképépítés a 19–20. században

Az NKFIA által támogatott kutatás keretében a Székelyföldön élő magyarok mint regionális csoport identitásépítésének történelmi gyökereit tárjuk fel, felvázoljuk a társadalom- és kultúratudományi kiterjedését, jelenlegi mintázatait. A kutatás részben történeti (intézménytörténetek és életpályák), részben antropológiai (interjúk és tartalomelemzések), részben szociológiai jellegű (az értékrend és történeti tudat vizsgálata kérdőív segítségével 1500 fős mintán).

Kisebbségi kérdés a magyar–román diplomáciai kapcsolatokban Bethlen István miniszterelnöksége idején

Az NKFIA által támogatott forrásfeltáró történeti alapkutatás célja, hogy politikatörténeti és diplomáciatörténeti aspektusból megvizsgálja Magyarország és Románia diplomáciai kapcsolatait, benne a kisebbségi kérdés megjelenését 1921 és 1931 között, abban az időszakban, amikor a magyar külpolitika irányítója nem a mindenkori külügyminiszter, hanem sokkal inkább az államférfiúi képességekkel bíró miniszterelnök, Bethlen István volt. A belpolitikailag egységes képet mutató Magyarországgal szemben Romániában politikai váltógazdaság folyt a nemzeti liberálisok és a parasztpártiak között. Bár a román politikai erők kifelé összefogtak, mégis más-más lehetőség adódott a magyar kormány számára a kisebbségi sérelmek orvoslására. Cél, hogy forrásfeltáró, forrásfeldolgozó munkánkkal megismerjük a két ország egymáshoz fűződő kapcsolatában a mozgásterüket és lehetőségeiket a kérdéses időszakban.

Kétoldalú szerződéses kapcsolatok és kisebbségvédelem Közép- és Délkelet-Európában

Az 1990-es években az ENSZ, az EBESZ és az Európa Tanács keretében is számos kisebbségvédelmi okmányt fogadtak el. A multilaterális kezdeményezéseken és szerződéseken túl (az Európa Tanács Nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye; Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája) sok kétoldalú szerződést is kötöttek az európai államok. Az NKFIA által támogatott, 2016-2019 között zajló kutatás célja, hogy a kétoldalú szerződések elemzésén keresztül értékelje, milyen szerepet játszanak a kisebbségek jogainak védelmében ezek a szerződések, mennyire hatékony a végrehajtásuk, milyen párhuzamokat lehet vonni a különböző államok hasonló szerződéseivel és kétoldalú kapcsolataival. Kiemelt figyelmet kapnak a Magyarország és szomszédai között megszületett alapszerződések és más kisebbségvédelmi megállapodások keletkezésének körülményei, alkalmazásának tapasztalatai és problémái.

Mobilitás és befogadás a többnyelvű Európában (Mobility and Inclusion in Multilingual Europe, MIME)

A MIME az európai soknyelvűségről szóló kutatás, amelyet az Európai Bizottság 7. keretprogramja támogat 2014 és 2018 között. A MIME eredeti, multidiszciplináris megközelítésben a politika számára releváns, jól felépített javaslatokat készít olyan nyelvpolitikák és stratégiák meghatározásával, amelyek a legjobban vegyítik a „mobilitást” és a „befogadást”. A különböző elméleteket és módszereket olyan elemző keretbe helyezi, amely biztosítja gyakorlatközpontú integrálásukat. A kutatási konzorcium tagjaként az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetében a nyelvi kisebbségi jogok nemzetközi jogi védelmét vizsgáltuk. A fő kérdés az volt, az ENSZ emberi jogi intézményei, szakértői bizottságai (treaty bodies) munkájában, az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatában hogyan jelennek meg a nyelvi jogok, lehet-e ezeket az egyetemes emberi jogok részeként kezelni? A kutatásban külön esettanulmány készült arról, hogy a szerbiai Vajdaságban hogyan érvényesül a többnyelvűség, és milyen hatásai vannak a szerbiai szabályozásra és gyakorlatra az ország EU-csatlakozási törekvéseinek, a nemzetközi jogi normáknak, illetve Magyarország anyaállami politikájának. A kutatás első eredményeit mutatja be röviden és összefoglalóan a MIME Vademecum: //webmail [dot] tk [dot] mta [dot] hu/owa/Schenk [dot] Borbala [at] tk [dot] mta [dot] hu/redir.aspx?C=1rUNnJnYWkV1TNcuUK371R_7CqvqaVPPSvCkMLZERqnLtN7KUyLWCA..&URL=http%3a%2f%2fwww.mime-project.org%2fvademecum%2f">http://www.mime-project.org/vademecum/.

A személyi elvű autonómiák belső dinamikája Közép- és Délkelet-Európában: öt ország összehasonlító elemzése

Az NKFIA által támogatott posztdoktori összehasonlító kutatás célja, hogy elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt feltárja és elemezze azon személyi elvű kisebbségi autonómiák jellegzetességeit a kelet-közép- és délkelet-európai térség öt országában (Észtország, Horvátország, Magyarország, Szerbia, Szlovénia), ahol az autonómia közjogi alapokra épül, és szervezeti formái a különböző – helyi-települési, megyei-regionális és országos – szinteken választott kisebbségi testületek, a kisebbségi tanácsok vagy önkormányzatok. Ezek feladat- és hatásköre rendszerint a kisebbségek politikai érdekképviseletére, illetve főként a közösségeket alapjaikban érintő nyelvi és kulturális ügyek véleményezésére vagy akár az azokban való döntésre, továbbá saját intézmények alapítására és fenntartására terjed ki. A vizsgálat középpontjában a kisebbségi testületek létrehozása, megválasztása áll, és arra keresi a választ, hogy vajon miként értelmezhető, miként ragadható meg egyrészt e sajátos kisebbségi választások szerepe és funkciója, a választási rendszerek hatása, másrészt, hogy a választási szakirodalom főbb megállapításai miként alkalmazhatók e speciális kontextusban.

Roma közösségek kutatása modern módszertani alapokon a 21. században (Nógrád megyei romakutatás)

A 2016–18-ban zajló kutatási program keretében a Nógrád megyei romák társadalmi helyzetét térképeztük fel empirikus kutatás segítségével. Ennek keretében 10 településen 200 családi kérdőív felvételére került sor, valamint 70 interjú készült, továbbá megfigyelések, óralátogatások, fókuszcsoportos beszélgetések zajlottak. A terepmunka 2017-ben befejeződött, elkészült 10 esettanulmány a vizsgált településekről, valamint egy összegző tanulmány a kérdőíves adatfelvétel adatainak elemzése alapján. A kötetbe szerkesztett anyagok megjelenése 2018 második felében várható.

A magyarországi német szervezetek helyi és regionális szintű aktivitása 1924 és 1945 között

Az NKFIA által támogatott, a történeti forrásfeltáráson nyugvó alapkutatás fő célja egy olyan országos vizsgálat megvalósítása, amely a két világháború közötti magyarországi német szervezetek helyi és regionális szintű aktivitását térképezi fel, s ez alapján többek között elkészíti a két szervezet eddig hiányzó országos „aktivitás- és konfliktustérképét” a Google Térképpel összekapcsolva. A rendelkezésre álló levéltári források és német nyelvű periodikák segítségével rekonstruálja a Magyarországi Német Népművelési Egyesület és a Volksbund vezetésének (funkcionáriusainak) helyi csoportok felé irányuló aktivitását, valamint összegyűjti azokat az információkat is, amelyek fellelhetők a helyi csoportok tevékenységével kapcsolatban.

Németek Magyarországon 1950–1990

Az NKFIA által támogatott kutatás alapvető célja a magyarországi németség 1950–1990 közötti történetének monografikus feldolgozása. A német nemzetiség társadalmi integrációját (illetve asszimilációját) a kormányzat nemzetiségpolitikájával összefüggésben vizsgálja. Ezért szükséges e nemzetiségpolitika jellemzőinek és változásainak feltárása, periodizációja. Az 1950–1990 közötti időszakban mind a kormányzat, mind a kommunista párt a magyarországi nemzetiségekkel kapcsolatos törekvéseit alapvetően a marxista ideológia határozta meg. Eszerint egyrészt az osztályszempontok felülírják a nemzeti hovatartozást, másrészt az állampolgári jogok különbségtétel nélküli biztosítása szükségtelenné teszi külön kisebbségi jogoknak az érvényesítését. A kutatás eddigi eredményei is rávilágítottak arra, hogy a korszakon belül több alperiódust lehet elkülöníteni. Ezeken belül a nemzetiségpolitika tartalmi elemei és súlypontjai is változtak.

Zsidó oktatás és gyermekintézmények Magyarországon, 1945–1956

A kutatás a magyarországi zsidóság történetének egy fontos, ám kevéssé ismert elemét kívánja feltárnia holokausztot követő bő 10 évben, nevezetesen az oktatás, nevelés szempontját. A téma viszonylagos elhanyagoltságának okait keresve azt találjuk, hogy a pusztulás mértéke – főként a vidéki közösségeknél – elhomályosítja az életben maradottak történetét, pedig a megmaradók, újrakezdők sorsa is méltó az emlékezésre. A helytörténeti összefoglalók alig adatolják ezt az időszakot, de még oktatástörténeti szakmunkákban is előfordul olyan megfogalmazás, hogy a holokauszttal lényegében megszűnt a zsidó oktatás. Budapesten gyerekek is nagy arányban túlélték a vészkorszakot, és ez a demográfiai helyzet a zsidó oktatást is erősen Budapest-központúvá tette a háború után, azonban mégis van adat újrainduló vidéki hitközségi iskolákról, talmud-tórákról, jesivákról, illetve budapesti gyerekek számára vidéken berendezett gyermekotthonokról, amelyeket a gyermektelenül maradt helyi zsidó közösségek is segítettek. A témának korábban nem született átfogó és alapos feldolgozása, több résztéma pedig teljesen feltáratlan volt.

A jiddis kultúra története Magyarországon

A magyarországi jiddis kultúra története meglehetősen elhanyagolt kutatási terület mind az általános jiddis tudomány szempontjából, mind a magyarországi zsidóság történetének, művelődéstörténetének kutatásában. A kutatás ezt a hiányt igyekszik csökkenteni. Célja a jiddis nyelv mindennapos használatának jellegét feltárni művelődéstörténeti és történeti szociolingvisztikai szempontból a legkorábbi magyarországi szöveges emlékektől (15. század) eljutva egészen a mai magyar nyelvben fellelhető jiddis eredetű elemekig.

Uniós közpolitikák hatása Magyarországon

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete kutatást indított az európai uniós tagság magyar közpolitikára gyakorolt hatásának feltárására. Az empirikus vizsgálatoknak köszönhetően megismerhetővé válik, hogy Magyarország 2004-es csatlakozása óta mennyiben feleltek meg a magyar kormányok az uniós jogszabályokkal és ajánlásokkal kapcsolatos elvárásoknak és kötelezettségeknek, illetve mely szakterületeken a legerősebb az uniós közpolitikai hatás Magyarországon. A magyar közpolitika és az Európai Unió kapcsolatának kutatása összességében egy tényszerűbb diskurzus kialakításához járul hozzá Magyarország uniós tagságáról. Az első eredmények a 2006–2010 és a 2010–2014 közötti kormányzati ciklusok alatt vetik össze az európai eredetű jogszabályok számát és megoszlását. Az összehasonlítás azt mutatja, hogy 2010 után sem csökkent az európai szabályozás hatása a hazai jogalkotásra: az összes törvény bő egyharmada tekinthető EU-s eredetűnek. Az EU hatása azokon a közpolitikai területeken sem szorult vissza, amelyeken az uniónak csak támogató hatásköre van, vagyis a szabályozás átvétele nem kötelező.

Évszázados közpolitikai trendek a magyar törvényhozásban

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetében futó Comparative Agendas Project a parlamenti közpolitikai napirend hosszú távú tendenciáival foglalkozik. A magyar törvényhozás lassan két évszázadosra bővülő idősoros vizsgálatával a politikai napirend változásainak dinamikáját igen változatos körülmények, politikai rendszerek között elemezhetjük. A vizsgálatokból kiderült, hogy a törvényhozás hatáskörébe tartozó szakpolitikai területek száma komoly hatással van a szakpolitikai hangsúly-átrendeződések ütemére, valamint az is, hogy a rendszerváltás utáni törvényhozás képviselői jelentősen gyorsabban és pontosabban tudnak alkalmazkodni a társadalmi-gazdasági környezetben bekövetkezett változásokhoz, mint a szocialista rendszer törvényhozása. Másként fogalmazva: a demokrácia közpolitika-alkotása hatékonyabb, mint az államszocialista rendszeré volt. Egy másik elemzés az adatokból a törvények minőségét jelző mutatót készített, és összehasonlította a törvényhozási munka minőségét az egyes kormányzati ciklusok szerint 1990 óta. Az eredmények szerint a jogalkotás formális minősége az 1998–2002-es ciklusban volt a legjobb, és 2010–2014-ben a leggyengébb. Az elkészült adatbázisok nyilvánosan hozzáférhetőek, így a téma kutatói, egyetemi hallgatók, illetve az érdeklődő hazai és nemzetközi közönség is könnyen érthető formában hozzájuk férhet magyar és angol nyelven is.

Az iskolai teljesítmény nemek közti különbségei és az oktatási rendszer jellemzői

Korábbi kutatásokból ismert, hogy a lányok jobb teszteredményeket érnek el szövegértésből, miközben matematikából és természettudományból általában lemaradnak a fiúk mögött. A nemek iskolai teljesítményének különbségei ugyanakkor jelentős eltérést mutatnak a PISA-felmérésben részt vevő országok között. AZ MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének kutatása az iskolai teljesítmény nemi egyenlőtlenségeinek országok közti különbségeit vette górcső alá. Ezek lehetséges okait tanulmányok sora kutatja; mindenekelőtt a társadalmi-kulturális különbségek ebben játszott szerepére fókuszálva. Érdekes módon eddig csak kevés vizsgálat tette fel azt a kérdést, hogy az iskolai teljesítmény nemek közti eltérései hogyan függnek össze az oktatási rendszer egyes jellemzőivel. A jelen kutatás az iskolarendszer olyan jellemzőit állította a középpontba, mint az iskolai szelekció, az évismétlés vagy az individualizált tanítási gyakorlat alkalmazása. Az elemzés a 2012-es PISA-felmérés adatait használta, és a vizsgálat kiterjedt matematikára, szövegértésre és természettudományra is. A vizsgálat a három oktatásirendszer-jellemző közül szignifikáns kapcsolatot a korai szelekció és az individualizált oktatás esetében talált. Ezek szerint mind a korai szelekció, mind pedig az individualizált tanítási gyakorlat alkalmazása a lányoknak kedvez, azaz csökkenti a fiúkhoz képest mért lemaradásukat matematikából és természettudományból, illetve növeli az előnyüket a szövegértés terén. Az eredmények közpolitikai relevanciáját az adja, hogy a lányok továbbra is alulreprezentáltak a STEM (természettudomány, technológia, mérnöki tudomány, matematika) szakok, illetve szakmák esetében, így fontos az a kérdés, hogy az ilyen irányú továbbtanulást az iskolarendszer mely jellemzői mozdíthatják elő.

Az EU kohéziós politikájának hatása a fejlődésre

Korábbi kutatások szerint az EU kohéziós politikáján keresztül a kelet-európai tagállamoknak juttatott források területi eloszlása a fejlettebb régióknak kedvez, mert azok az azonos támogatási kategóriába eső régiók között nagyobb egy főre jutó támogatást képesek elnyerni. Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének kutatása azt vizsgálta, hogy vajon ez a jelenség hasonló módon érvényesül-e mindegyik keleti tagállamban, vagy pedig a hazai intézmények minősége is hatással van-e az uniós források területi eloszlására. A 2007–2013-as támogatási időszak megyei szintű adatainak vizsgálata során erős empirikus összefüggés mutatkozott az intézményi minőség (jogállamiság, kormányzati hatékonyság és korrupció összetett mutatója) és a támogatások regionális eloszlása között: ahogy nő az országszintű intézményi minőség, úgy csökken a fejlettebb régiók előnye a támogatások megszerzése terén. Magas intézményi minőség esetén a regionális fejlettség nem mutat kapcsolatot az egy főre eső uniós forrásokkal. Másképpen fogalmazva, az eredmények azt sugallják, hogy egy hatékonyan működő állam képes ellensúlyozni a fejlettebb régiók versenyelőnyét az uniós források megszerzése terén, vagyis képes az inkább rászoruló térségekbe juttatni a támogatásokat, csökkentve ezzel a területi egyenlőtlenségeket.

A politikai polarizáció okai és következményei

A politikai megosztottság, vagyis a pártos polarizáció okait és következményeit kutató, egész Európára kiterjedő nemzetközi összehasonlító kutatás szerint Magyarország Európa legerősebben megosztott országainak egyike. A társadalmi hatásokat vizsgáló eredmények szerint a polarizáltabb országokban magasabb a korrupció, gyengébbek a demokratikus működés mutatói, és kevésbé szabad a sajtó, valamint kisebb a gazdasági növekedés. A kutatás hozzájárulhat a politikai megosztottság, a „szekértábor-logika” negatív hatásainak és okainak jobb megismeréséhez, így a társadalmi-politikai szereplők felismerhetik azokat a folyamatokat, amelyek ezek mérsékléséhez vezethetnek.

Karriermodellek és karrierépítés a kutatás-fejlesztésben. Különbségek és egyenlőtlenségek a munkaerőpiaci lehetőségek, a személyes kapcsolathálók és a munka-magánélet egyensúlya tekintetében

Napjainkra a kutatás és fejlesztés (K+F) hatékonysága minden országban központi gazdasági kérdéssé, a kutatók pedig a gazdasági és társadalmi fejlődés motorjává váltak. Jelenleg a doktori képzésekből kiáramló, PhD-fokozattal rendelkezők száma meghaladja a fejlett országokban rendelkezésre álló új tudományos munkakörök mennyiségét, ezért a tudományos karrierek területén nőtt a verseny, és a tudományos karrierutak bizonytalanabbá váltak. Másfelől a tudásintenzív műszaki szakmákban munkaerőhiány figyelhető meg, amihez nagymértékben hozzájárul, hogy még mindig nagyon kevés nő választja a műszaki szakmát, vagy a képzettség megszerzése után elhagyja a pályát. Ezek a folyamatok a hazai tudományos szférára is negatív hatással vannak, amit a fiatal magyar tudósok egyre nagyobb mértékben történő külföldre áramlása is súlyosbít. Ezért elengedhetetlenné vált a tudományos előmenetelt segítő, illetve akadályozó tényezők feltárása. A kutatás fő kérdése az, mi jellemzi a magyar kutatók karriermodelljeit és tudományos előmenetelét a K+F területen, valamint milyen egyenlőtlenségek alakítják a karrierutakat nem, életkor, szektor és tudományterületek szerint. A kutatás elsősorban a PhD-fokozattal rendelkezők karrierútjait vizsgálja. Fő célkitűzése, hogy feltárja és értékelje a különböző karriermodelleket, valamint a tudományos előmenetelt segítő és akadályozó tényezőket a kutatás-fejlesztés területén Magyarországon. A tudományos karriereket több nézőpontból vizsgáljuk, nevezetesen a munkaerőpiaci és munkahelyi egyenlőtlenségek, a személyes kapcsolati hálók, továbbá a munka-magánélet egyensúlya szempontjából. Célunk végső soron annak feltárása, miképpen fejleszthető a kutatói kiválóság annak érdekében, hogy a magyar K+F potenciál erősödjön mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban.

Mennyire egységes a hazai bíróságok büntetéskiszabási gyakorlata?

A Kúriával együttműködésben új empirikus büntetőjogi kutatást indított az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének és Szociológiai Intézetének közös kutatócsoportja. A sokrétű kutatási téma középpontjában az a kérdés áll, mennyire egységes a hazai bíróságok büntetéskiszabási gyakorlata. A konkrét ügyek releváns adatainak kigyűjtésén és statisztikai módszerrel történő összehasonlításán alapuló – a büntetőjog területén viszonylag ritka – gyakorlati vizsgálódásra azért került sor, hogy feltárja a büntetéskiszabási gyakorlat regionális jellemzőit. A kutatás eredménye közvetlenül hasznosul a gyakorlatban, elősegíti az egységes büntetéskiszabást, másrészről nemzetközi tudományos érdeklődésre is számot tart, mivel az esetleges különbségek okainak keresése rávilágíthat az ítélkezésre hatást gyakorló szociológiai tényezőkre.

Az alapjogok érvényesülése az Alkotmánybíróság és a Kúria eljárásában

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet, az Alkotmánybíróság és a Kúria együttműködésében a kutatók az alapjogok érvényesülését vizsgálják e két bíróság eljárásában kvalitatív és kvantitatív empirikus módszerekkel. A kutatás elsősorban azt vizsgálja, hogy az állampolgárok és szervezetek hogyan tudják érvényre juttatni alapjogaikat a bírósági eljárás során. A kutatás során a bírósági ítéletek adatbázisából gépi úton gyűjtötték ki a hivatkozásokat az Alaptörvényre és az Alkotmánybíróság határozataira. A kutatás során többek között kiderült, hogy a hivatkozások egy, a természetben és a társadalomban, elsősorban komplex hálózatokban máshol is ismert eloszlást követnek. A bírósági ítéletek 80%-a az Alkotmánybíróság határozatainak 20%-ára hivatkozik. Az „elitbe” tartozó AB-határozatok gyűjteménye segíti a jogalkalmazót a trendek követésében, a nem hivatkozott határozatok vizsgálata pedig javítja a rendszer hatékonyságát és így a jogrendszer versenyképességét.

MTA TK „Lendület” RECENS Kutatócsoport

A Lendület program által támogatott kutatás a negatív társas kapcsolatok és hálózatok mechanizmusait és dinamikáját vizsgálja, különös tekintettel a versenyhelyzetekre. Az általános iskolai kapcsolatháló panelkutatásunkban eddigi eredményeinkre támaszkodva elvégeztünk egy motivációs kísérletet, amellyel a gimnáziumi továbbtanulást kívántuk serkenteni a véleményformáló tanulók közreműködésével. A mintánk felében a véleményformáló diákok számára tartottunk egy foglalkozást egy coach segítségével, amelynek során információt adtunk át a gimnáziumi továbbtanulásról és meggyőzési technikákat mutattunk be. A mintánk másik fele szolgált kontrollcsoportként. Az eredményeink alapján a beavatkozás sikeres volt, különösen azok számára, akiknek továbbtanulási aspirációik voltak, de terveikkel kapcsolatban bizonytalanok voltak. A véleményformáló diákokra kifejtett hatáson túl azonban nem találtunk a kapcsolathálón keresztül terjedő tovagyűrűző hatást a továbbtanulási döntések vizsgálatában. Az általános iskolai kutatás további eredményei rávilágítottak, hogy a padtársak is jelentős hatást gyakorolnak az iskolai teljesítményre. Ennek nyomán a padtársak hatásának vizsgálatára kidolgoztunk egy új, páratlan méretű terepkísérletet. A kísérlet igazolta a padtársak és ennek megfelelően az ültetésre vonatkozó tanári stratégiák jelentőségét a tanulmányi aspirációkra és eredményekre vonatkozóan.

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Gyerekesély-kutató Csoport

Az MTA TK Gyerekesély-kutató Csoport – a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal és a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal együttműködésben – egy európai uniós társfinanszírozású projekt keretében szakmai-módszertani támogatást nyújt olyan járási és települési programokhoz, amelyek a gyermekek esélyeinek javítását, a hátrányok újratermelődésének megakadályozását célozzák. A csoport elemzésekkel, értékelésekkel segíti a helyi gyerekesélyprogramok és a közpolitikai döntéshozók munkáját. „A helyi szociális ellátórendszer működése” című kutatás arra keresi a választ, hogy milyen területeken és hogyan kellene a helyi szociális ellátórendszert fejleszteni ahhoz, hogy képes legyen hatékony koordináló, katalizáló szerepet betölteni a szegénység csökkentése és az esélyegyenlőség megteremtése érdekében. A kutatás eredményei a gyerekekkel foglalkozó szakemberek (tovább)képzésében jól hasznosíthatók. „A térségi gyerekesélyprogramok fenntarthatósága” című kutatás azt vizsgálja, milyen tényezők befolyásolják, hogy egy egyszeri finanszírozású program/szolgáltatás fenntartható-e a későbbiekben. „A korai iskolaelhagyást csökkentő beavatkozások” című kutatássorozat első része azt vizsgálja, mennyiben hatott a családi pótlék iskolába járáshoz kötése a diákok iskolai részvételére és teljesítményére. A kutatás arra a kérdésre keresi a választ, vajon eléri-e ez a közpolitikai beavatkozás a célját, a lemorzsolódás csökkenését és az iskolázottság növelését.