Elhunyt Ormos Mária történész, az MTA rendes tagja – a kutatótársak nevében Romsics Ignác emlékezik

Ormos Mária (1930–2019) Fotó: MTI

Ormos Mária 1930-ban született Debrecenben. Ugyanott érettségizett, majd szerzett magyar–történelem szakos tanári diplomát 1952-ben. Történésznek készült, és úgy tűnt, hogy pályája töretlen lesz. 1952–53-ban alma matere, 1953 és 1956 között a Szegedi Tudományegyetem történeti tanszékeinek tanársegéde, majd adjunktusa volt. A történelem azonban
– mint oly sok kortársa esetében – közbeszólt: 1956 az ő felfelé ívelő karrierjét is megtörte. 1957-ben fegyelmi úton elbocsátották; a kutatói pályára csak 1963-ban térhetett vissza. Az MTA Történettudományi Intézete fogadta be, amely akkor és a későbbiekben is számos ellenzékiségéről ismert történésznek nyújtott menedéket. 1984-ig dolgozott a ma már legendás „Úri utcában”. Kutatási területe a két világháború közötti európai történelem volt.
E témakörön belül fél tucat könyvet és több tucat tanulmányt publikált. Ezek közül kiemelkedett az 1983-as Padovától Trianonig, amelyben több évtizedes hallgatás után az elsők között foglalkozott tudóshoz méltó szakszerűséggel az 1920-as magyar békeszerződéssel.

Eredményekben gazdag kutatói tevékenységét Ormos Mária az 1980-as évek első felétől egyetemi munkával párosította. A pécsi egyetem újonnan alakult Történeti Intézetének előbb másodállású, majd 1984-ben főállású professzora lett. Ugyanebben az évben az egyetem rektorává is megválasztották, amely tisztséget három ciklusban, 1992-ig töltött be. E minőségében nemcsak az egyetemi szintű történelem szak koncepcióját dolgozta ki, hanem a pécsi egyetem átszervezését és működésének modernizálását is irányította. Kimagasló színvonalú előadásaival és szemináriumaival százak és százak érdeklődését keltette fel a 19–20. századi magyar és európai történelem iránt. 1993-tól elsősorban az egyetem Történettudományi Doktori Iskolájának a megszervezésével, majd mintegy két évtizeden át magas színvonalú működtetésével foglalkozott. Doktori kurzusaira nemcsak a helyi egyetem végzős hallgatói közül jelentkeztek sokan, hanem a határon túli magyarok, sőt távoli országok diákjai köréből is.

A vezetői és iskolateremtői tevékenység mellett Ormos Máriának továbbra is maradt ideje és energiája a kutatásra. Az elmúlt évtizedekben két-három évenként jelentkezett egy-egy újabb könyvvel. Ezek között akad elmélyült kutatáson alapuló szakmonográfia és forráskiadvány, tankönyv és oldott stílusban írott, a szélesebb olvasóközönségnek szánt ismeretterjesztő jellegű munka egyaránt. Legnagyobb sikerét valószínűleg Hitler-életrajzával aratta, amely 1993 és 1997 között háromszor jelent meg, negyedszer pedig 2018-ban, a Kossuth Könyvkiadó által indított életmű-sorozatának első köteteként. Valószínűleg sokan ismerik az ugyancsak több kiadást megért Mussolini-biográfiáját is, míg a Horthy-korszak szakkutatói a Francia diplomáciai iratok a Kárpát-medence történetéhez című – franciául és magyarul egyaránt kiadott – több részes iratpublikációját forgathatják nagy haszonnal.

Eredményeiről szívesen és sokszor számolt be napi- és hetilapokban, valamint a rádió hallgatóinak és a televízió nézőinek. Olvasói, hallgatói és nézői szerették, mert a legbonyolultabb történeti problémákat is képes volt világosan és közérthetően összefoglalni. Tévés szereplései közül különösen emlékezetesek a Századunk című sorozatnak adott interjúi, valamint a Mindentudás Egyetemén tartott 2003-as előadása (Van-e történelem?).

Munkásságát a hazai tudományosság is nagyra értékelte. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává 1987-ben, rendes tagjává 1993-ban választották. 2002 és 2005 között az MTA II. Osztályának az elnöke volt. Számos díja közül kiemelkedik a Széchenyi-díj (1995) és a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2008).

Betegágyán is dolgozott. Szíve a Padovától Trianonig című munkája új kiadásának korrektúrázása közben szűnt meg dobogni. Sokunknak fog hiányozni.

Romsics Ignác

Ormos Máriát a Magyar Tudományos Akadémia saját halottjának tekinti.
Temetéséről és búcsúztatásáról a család később gondoskodik.