Ablak bezárása X

Eötvös 2020+: az Akadémia nagyot lépett a Kormány innovációs céljainak támogatásában

Eseménynaptár

'Hungarikumok a tudományban és a hétköznapokban

Hungarikumok a tudományban és a hétköznapokban

Előadás

A regisztráció lezárult.

Időpont

2018. november 08. 18.00-20.00 óra között

Helyszín

MTA Székház, Díszterem
1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.

Részletek

Magyar tudósok a nagyvilágban

A magyar tudomány hungarikumai azok a tudósok, akik felfedezéseikkel kivívták ismertségüket az egész világon. Szembeötlő a gimnáziumok szerepe alkotói tehetségük kibontakoztatásában. A magyar kiválóságok két legismertebb csoportja az ún. „marslakók” és a Nobel-díjasok. A „marslakók” (Kármán, Szilárd, Wigner, Neumann és Teller) egyaránt nagyot alkottak a tudományban és a demokrácia védelmében. A Nobel-díjasok egy-egy területen tettek mérföldköves felfedezést, mint például Szent-Györgyi, Hevesy, Békésy, Gábor Dénes, Oláh, Hersko. Rajtuk kívül sokan mások is ismertek, olyan tudósok, mint például Bolyai, Semmelweis, Eötvös Loránd, Bartók, Polányi Mihály, Lukács, Kornai, Furka, Lax, Szemerédi, Erdős, Lovász vagy olyan alkotók, mint Bíró László, Kepes György, Gróf András és Rubik Ernő. Hargittai István előadásában arra a kérdésre keresi a választ, hogy vajon valóban különlegesen sok-e a világhírű magyar tudós. Ha a válasz igen, akkor mi lehet ennek az oka, különös tekintettel arra, hogy a hazai indulás után többségük másutt bontakoztatta ki tehetségét. A tanulság ez lehet: a kisebbségi lét ‒ nagy felhajtóerő.

Hungarikumok és értékőrzés

A 20. században történt változások hatására jelentős átrendeződés ment végbe az élelmiszerlánc egyes elemeinek megítélésében. Ebben a folyamatban a globalizáció mind erőteljesebb érvényesüléseként gyengülnek a helyi közösségek, változik a magyarság helyzete a Kárpát-medencében, és a gazdasági háttér is átalakul. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a történelem folyamán a magyarsághoz számos olyan felhalmozott és megőrzött szellemi, anyagi, természeti, közösségi érték vagy termék köthető, amelyet az eddigieknél is jobban kell ápolni és őrizni. Győri Zoltán előadásában az intézményesített nemzeti érték és „hungarikum” rendszeréről beszél, mely ezt az értékőrzést szolgálja. Kialakítása során az agrár- és élelmiszer-gazdasági területen megvalósult az a folyamat, amelynek eredményeként a magyarság értékei bekerültek a „hungarikumok” gyűjteményébe is. Az előadásban Győri Zoltán kitér napjaink növénytudományi kutatásainak eredményeire is a növénynemesítés, a növényvédelem, valamint a növénytermesztés területén. Ezek ugyanis megalapozzák az értékmegőrzés és a hungarikumok további sorsát is.

Hazai halak, digitális képalkotással segített szelekció, gímszarvasok génjei, magyar állattenyésztők külföldön

Az est harmadik előadásának hallgatói olyan nemzetközileg is jelentős kutatási területekről kapnak áttekintést, amelyek témájuknál fogva Magyarországhoz kapcsolódnak. Horn Péter áttekintést ad a magyar speciális halfajok intenzív tenyésztési módszereiről, különös tekintettel a szürke harcsára, a süllőre és a pontyra, és bemutatja az új, ún. „tó a tóban” környezetkímélő technológiát is, amely szerves része az előbbi programoknak. Kaposváron működik a képalkotó diagnosztikai rendszerek központja, ahol a világon egyedülálló módon egyidejűleg folynak humán- és állatvizsgálatok. Horn Péter bemutatja a digitális képalkotó rendszerek (CT, MRI, PET-CT, PET-MR) segítségével végzett szelekciós munkát, amely javítja a tojótyúkok, a hústípusú tyúkok, a sertések és a hústípusú nyulak állományainak teljesítményét. Mindemellett szó esik a magyar gímszarvas teljes géntérképének elkészítéséről, mely nagy nemzetközi visszhangot váltott ki, továbbá néhány olyan különleges állattenyésztési programról, amelyet magyarok vezetnek a világ különböző részein.

Névjegy

Hargittai István kémikus, Széchenyi-díjas akadémikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (aktív) professor emeritusa, az Academia Europaea tagja, a Norvég Tudományos Akadémia külföldi tagja, az Észak-Karolinai Egyetem, a Lomonoszov Egyetem és az Orosz Tudományos Akadémia tiszteletbeli doktora, a Structural Chemistry nemzetközi folyóirat főszerkesztője. Kilenc nyelven jelentek meg tudományos és ismeretterjesztő könyvei.

Győri Zoltán okleveles vegyész, környezetvédelmi szakmérnök, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem Táplálkozástudományi Intézetének intézetvezető egyetemi tanára, az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottságának Élelmiszer-biztonsági Albizottságának elnöke. Szakterülete az élelmiszerlánc, azaz a talaj-növény-állat-ember rendszer minőségvizsgálata a növénytáplálás, a termékfeldolgozás és az élelmiszer-biztonság szempontjából. Több mint 40 évig dolgozott a Debreceni Egyetemen, s következetesen fejlesztette a minőségvizsgálati módszereket, segítve ezzel a kutatás és a gyakorlat egységét. 2015 és 2018 között a Hungarikum Bizottság Agrár- és Élelmiszergazdaság Szakbizottságának elnöke.

Horn Péter okleveles agrármérnök, az MTA rendes tagja, a Kaposvári Egyetem professor emeritusa és örökös rector emeritusa a kutatás és oktatás mellett szakértőként dolgozott több országban – Indiában, Finnországban, az Egyesült Államokban, Új-Zélandon –, valamint az Élelmezésügyi Világszervezetben (FAO). Számos nemzetközi és hazai tudományos társaság tagja, tisztségviselője, továbbá több rangos külföldi és hazai tudományos szakfolyóirat szerkesztőbizottsági tagja. Főbb kutatási területei: alkalmazott állatgenetika, állatnemesítés (baromfifajok, sertés, halfajok, gímszarvas), a genotípus és a környezeti tényezők közötti kölcsönhatások feltárása különböző háziállatfajok értékmérő tulajdonságait illetően.

Szervező

MTA Titkárság Kommunikációs Főosztály

Kapcsolattartó

MTA Titkárság Kommunikációs Főosztály (telefon: +36 1 411 6321)

Az esemény honlapja

http://tudomanyunnep.hu