Eseménynaptár

Részletek

Program:

15:00 – 15:30
Kovács Péter DLA, egyetemi docens, DE Műszaki Kar, Építészmérnöki Tanszék: Debrecen paneles lakótelepei.

- Az 1971-től működő házgyár jelentős mértékben átírta Debrecen építészeti karakterét. Az előregyártás és tömegtermelés kényszere mellett az építés volumene a panelos lakótelepek és a vázas rendszerű középületek irányába tolódott el. Ennek eredményeként 1990-ig Debrecenben több, mint 27000 panelos technológiával épített lakás készült, mely durva becslés szerint is a város lakosszámának a felét érinti. A panelházak nagy része a lakótelepeken épült, Fényes udvar, Burgundia utca, Szent Anna utca, Csapó utca, Darabos utca, Vénkert, Bethlen utca, Újkert, Tócóskert, Tócóvölgy sorrendiséggel. A lakótelepek megítélése vegyes és összetett. Nem szabad elfelejteni, hogy egy óriási lakáshiány felszámolásáról volt szó, de az eredményeket a beépítések helye, monotonitása, a lépték szerencsétlen megválasztása árnyalja.

15:30 – 16:00
Dr. Truzsi Alexandra, egyetemi adjunktus, DE Műszaki Kar, Környezetmérnöki Tanszék:
A halogénezett melléktermékek koncentrációjának csökkentése a nyersvizek törésponti klórozása során Fe(II)/Fe(III)-S(IV)-levegő oxidatív előkezeléssel.   

- A törésponti klórozás általánosan elfogadott módszer az ivóvízelőállítási technológiákban az ammóniumion mélységi vizekből való eltávolítására. Azonban ezt a folyamatot nagyon gyakran halogénezett szerves melléktermékek képződése kíséri. Az előadás bemutatja, hogy a halogénezett szerves vegyületek prekurzorainak koncentrációja kellően csökkenthető a szerves szennyező anyagok Fe(II)/Fe(III) – S(IV) – levegő rendszerrel történő oxidációjával. A mélységi vizek preoxidatív kezelése a kémiai oxigénigény jelentős csökkenését eredményezi, miközben az ammóniumion-koncentráció változatlan marad. A törésponti klórozás során ez által lényegesen kevesebb trihalometán (THM) és adszorbeálható halogénezett szerves vegyület (AOX) képződik az előkezelt nyersvizekben, mint a kezeletlen nyersvizekben. Ezek az eredmények lehetőséget kínálnak az ivóvízelőállítási technológiák fejlesztésére és az antagonista melléktermékek képződésének jobb kontrollálására.

16:00 – 16:30
Dr. Szodrai Ferenc, egyetemi docens, DE Műszaki Kar, Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék:
Busz légellenállásának számítása.

- Az előadás fókuszában egy Debrecenben gyakran látható busz és annak a légellenállásának meghatározási módja.
Az előadás során több oldalról lesz megközelítve a légellenállás mérésének és számításának módja.
Majd kiemelve a numerikus módszert, bemutatásra kerül annak nehézségei és előnyei.
A számítások során több eset is bemutatásra kerül.
Az előadás során megismerhetjük milyen áramlástani érdekességek lépnek fel egy egyszerű alakzat körül.
Végül megismerhetjük, hogy mekkora a vizsgált busz légellenállása.

16:30 – 17:00
Dr. L. Szabó Gábor, egyetemi docens, DE, Műszaki Kar, Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék:
Abszorpciós hűtőgépek energetikai és exergetikai vizsgálata.

- Az épületek jelentős energiafogyasztással rendelkeznek, míg az Európai Unió jelentős energiatudatossági célokat fogalmaz meg ezen a területen is. Ennek megfelelni többek közt úgy lehet, ha olyan hőszivattyút/hűtőgépet használunk, amelynek működéséhez megújuló energia vagy hulladékhő szükséges. Ezen céloknak és feladatoknak az abszorpciós hűtők megfelelhetnek. Elterjedésüknek viszont több korlátja is van, melyből az egyik, hogy a hatékonyságuk nem elég jó. A kutatás a hatékonyságnövelés lehetőségeit vizsgálja. A hatásfok-növeléséhez viszont nem elégséges a mennyiségi, vagyis energetikai szempontú vizsgálat, hanem ennél átfogóbb szemlélet kell, melyhez elengedhetetlen a minőségi vagyis az exergetikai vizsgálat is.