Humán Tudományok Kutatóháza - Nagyterem 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.
Részletek
Előadó: Sipos András Árpád építészmérnök, matematikus
Az írott történelem előtti művészeti alkotások, például barlangrajzok, használati eszközökbe vésett ábrák és népművészeti emlékek tanúsítják, hogy a természetben megfigyelhető geometriai formák és mintázatok a kezdetektől fogva mély érdeklődésre tartottak számot. A modern tudomány születése matematikai eszköztárat, azaz nyelvet adott a formák tanulmányozásához. A matematikai leírás egymástól távol eső jelenségekről mutatta ki, hogy a hozzájuk köthető forma (közel) azonos.
Az előadás elemi geometriai szabályokat követő rendszerekben keletkező összetett geometriai formákat mutat be. A tudománytörténetben híres példa a Jacob Bernoulli által csodálatos spirálnak (spira mirabilis) nevezett logaritmikus spirál, amely a csigaháztól a spirális galaxisok és örvénylő ciklonok alakjáig számtalan helyen felbukkan a természetben. A spirál egy növekedési folyamat eredménye, az e folyamatot meghatározó geometriai kényszerek evolúciós szerepét a csigaházak példáján keresztül mutatja be az előadás.
A koptatott szilárd testek alakfejlődése hasonló univerzalitást mutat, és a jelenséget itt is elemi geometriai törvényszerűségeket felhasználó modellekkel közelíthetjük meg. E modellek nemcsak a sivatagi kövek és a Naprendszer aszteroidáinak formai hasonlóságát, de az első ismert csillagközi aszteroida, az ’Oumuamua szinte valószerűtlen elnyúltságát és a tengerparti kavicsok lekerekített formavilágát is szemléletesen magyarázzák.
Névjegy
Sipos András Árpád PhD, építészmérnök, matematikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Morfológia és Geometriai Modellezés Tanszékének vezetője, a HUN-RES-BME Morfodinamika Kutatócsoport tudományos főmunkatársa. Kutatási területe a vékony rudak és héjak mechanikája, a természeti formák morfológiája, az evolúciós és geometriai parciális differenciálegyenletek analitikus és numerikus vizsgálata.
